Hatalmas béremelést kérnek idén a dolgozók, de a cégek erről hallani sem akarnak
Gazdaság

Hatalmas béremelést kérnek idén a dolgozók, de a cégek erről hallani sem akarnak

Portfolio
A vállalatok több mint fele 6-10%-os béremelést kíván végrehajtani a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében. A Randstad Hungary felméréséből azonban kiderült, hogy ez elmarad a munkavállalók várakozásaitól.

Az elhúzódó és a vártnál nagyobb mértékű inflációs hatások miatt 2023-ban a cégek az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben emelték a fizetéseket. 11-15%-os béremelést a vállalatok 42%-a tervezett, végül 48%-uk valósított meg ekkora mértékű emelést, 16-20%-os emelést 3%-kal többen hajtottak végre, mint terveztek, és azok aránya is nőtt 3%-kal 4%-ra, akik több mint 20%-kal emeltek, derült ki a Randstad kutatásából. Baja Sándor, a Randstad vezére elsőként a Portfolio-n írta meg a kutatás főbb eredményit. Elemzése itt olvasható.

A cégek magabiztosabbak a versenyképességüket illetően. A felmérésben részt vevő cégek összesen 82%-a véli úgy, hogy a piaci átlagnak megfelelő mértékben vagy az átlag felett fizetnek a dolgozóiknak. A tavalyi évhez hasonlóan 12% gondolja úgy, hogy magasabb fizetést kínálnak a piaci átlagnál, 70% (6%-kal többen, mint legutóbb) nyilatkozott arról, az általuk kínált fizetés versenytársaikhoz hasonló, és csökkent azoknak a száma (5%-kal 16%-ra), akik úgy gondolják, alacsonyabb fizetést kínálnak.

A cégek legnagyobb kihívásának így most az új- és meglévő kollégák bérigényének menedzselése számít, ami a bevételvárakozások tükrében nem meglepő

– fogalmazott Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője. Bár 2024-ben a HR Trends kutatásban részt vevő cégek csupán 45%-a számít árbevételének növekedésére, mégis 97%-uk tervez fizetésemelést, döntő többségük (81%) egy lépésben. A szakember szerint a bérek ilyen ütemű növekedése, még ha hozzá is járul azok reálértékének megőrzéséhez, amennyiben nem párosul a hatékonyság növelésével, úgy a vállalatok versenyképességét kockáztatja.

  • A vállalatok több mint fele (56%) 6-10%-os béremelést kíván végrehajtani a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében.
  • A Randstad Hungary social media felméréséből azonban kiderült, hogy ez elmarad a munkavállalók várakozásaihoz képest, a 6-10%-os emelést nem tartják reálisnak az adott inflációs környezetben.
  • A munkavállalók csupán 8%-a lenne elégedett ekkora mértékű fizetésemeléssel.
  • A dolgozók többsége a 10-20%-os emelést tartja reálisnak, negyedük pedig ennél is nagyobb emelésre vágyik.
  • A felmérésben részt vevő cégek béremelési tervei nem találkoznak ezekkel az elvárásokkal: a vállalatok közel harmada (30%) tervez 11-15%-os emelést, csupán 4%-uk 16-20%-emelést, és egyáltalán nem szeretnének ennél többet emelni.

A Portfolio korábban arról írt, hogy miután az infláció nagyot esik idén, így már akkor is újra nőhetnek a reálbérek, ha a bruttó átlagbér növekedése lassul. Erre pedig jó esély van, ugyanis a legfrissebb előrejelzések szerint az átlagkereset növekedési üteme a korábbi 14-15% után 2024-ben 10% közelébe csökken. A legtöbb makroelemző előrejelzése részben azon alapul, hogy a minimálbér 15, míg a garantált bérminimum 10%-kal nő (kivételesen nem januártól, hanem már tavaly decembertől), így az év elejétől emelkedhet a legkisebb bérek reálértéke. A munkaadói szervezetek kissé pesszimistábbak, mint a makroközgazdászok, ők ugyanis egyszámjegyű, 6-8% közötti átlagbér-emelkedést várnak. Mindazonáltal jó esély van arra, hogy idén is 10% körül legyen az átlagkereset emelkedése, ugyanis egyrészt a legkisebb keresetek növekedésének bérfelhajtó ereje (a bértorlódás elkerülése), másrészt a munkaerőhiány fokozódása (a gazdaság kilábalásával párhuzamosan) magas szinten tarthatja a bérdinamikát.

A Randstad szerint az egyes szektorokban a válaszadó cégek többsége 6-10%-os emelést tervez, tehát a versenykörnyezetben működő cégek iparágtól függetlenül az átlag körül emelnek. A szállítmányozás-logisztika (50%), a HORECA (42%), valamint az pénzügyi szektorban (41%) a legmagasabb azoknak a cégeknek az aránya, akik ennél nagyobb, 16-20%-os fizetésemelést terveznek – amely valószínűleg annak köszönhető, hogy a vendéglátó szektor kétharmadában (64%) 30%-nál nagyobb az éves elvándorlás, a logisztikai cégek pedig sofőrhiánnyal küzdenek, a szektor válaszadóinak negyedénél 21-30%-os az éves elvándorlás.

Néhány szektorban előfordul, de elenyésző azon cégek száma, akik 16-20%-os béremelést terveznek.

A Randstad HR Trends kutatásban részt vevő vállalatok egyértelműen úgy gondolják, hogy a versenyképes fizetés és a munkavállalói juttatások tesznek egy munkahelyet vonzóvá. Ennek súlya 4%-kal 94%-ra emelkedett tavaly óta – minden bizonnyal az inflációnak is köszönhetően.

Emellett a rugalmas munkaidő (73%) és a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása (72%) a vonzó munkahely top3 jellemzője. A munkahely vonzerejét növelő tényezők között erősen emelkedő tendenciát mutat a tavalyi felméréshez képest az erős munkáltatói márka fontossága, a jó tréning lehetőségek, valamint a sokszínű és befogadó közeg.

A cégek által felkínált juttatások hasonlóan alakulnak, mint korábban. A pénzügyi juttatások között a mobiltelefon, az egyéni, teljesítményalapú bónusz, a parkolóhely biztosítása és az utazási költségek megtérítése vezet. A nem pénzügyi juttatások között pedig a tréningek, otthoni munkavégzési lehetőség, rugalmas munkarend áll legelöl.

A fizetés fontosságát támasztja alá az a tény is, hogy az esetek döntő többségében a munkavállaló azért mond fel, mert máshol jobb ajánlattal várják.

A kutatásban részt vevő HR döntéshozók 86%-a számolt be erről. A karrierfejlődési lehetőség is befolyásoló tényező, a válaszadók 49%-a szerint ennek hiánya is válóok. Minden egyéb lehetséges tényezőt sokkal kevesebbszer említettek a szakemberek a munkahelyváltás okaként.

A rugalmas munkavégzési formák ma már komoly dolgozói elvárásként jelennek meg, ugyanakkor itt is érdekütközést tapasztalhatunk a két oldal között. A legjellemzőbb a heti 2-3 nap home office, de összességében kevesebb napot tölthetnek otthoni munkavégzéssel a dolgozók 2022-höz képest. Jó hír viszont, hogy a cégek 91%-a nem tervez már ebben változást idén. A legfrissebb adatok szerint csupán a cégek 17%-a ajánl heti 3 nap home office lehetőséget a 2022-es 27% helyett. A teljesen rugalmas munkavégzést ajánlók aránya 12%-ra csökkent, ugyanakkor a home office-t eltörlők aránya 11%-ra emelkedett, továbbá a korábbi 10% helyett ma már a cégek 19%-a várja el, hogy minimum egy napot az irodában töltsön a dolgozó. Baja Sándor szerint az a tény, hogy 10-ből 3 cég semennyi vagy maximum egy nap otthoni munkavégzést engedélyez, arra utalhat, hogy a home office a dolgozói lojalitás tesztelésének, a létszám racionalizálásának egyik eszközévé vált a munkaadók kezében.

Címlapkép forrása: Getty Images

RSM Blog

Mikor érdemes HR tanácsadóhoz fordulni?

Napjainkban az üzleti eredményesség egyik legfontosabb támogatója a stratégiához közvetlenül hozzájáruló, gyors változásokra képes, emberközpontú HR menedzsment. Biztosítja a szervezet n

KonyhaKontrolling

Sabbatical - ne így ne dolgozz!

Korábban ígértem, hogy beszámoljak a sabbaticalról, ezért most megteszem. Sajnos a bejegyzés írásának napján már 3 hónapja dolgozom, de igyekszem hűen visszaadni a részleteket. Pihenés Az e

Holdblog

Miért kellett a Mol-nak az UTE?!

HOLD After Hours. Horváth Ágnessel, a Mol vezető közgazdászával vitatkoztunk olajról, UTE-ról, Molról, meg Ryan Goslingról.  Jó szórakozást! 00:45    Miért kellett a Mol-nak a

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a csattanós válasz azoknak, akik nem vesznek lakást, mert alacsonyabb kamatokra várnak

Privát bankár

Privát bankár
Retail Day 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Agrárium 2024
2024. március 19.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.