Februárban nevet és arculatot váltott az IFKA, valamint a tevékenysége is átalakul. Mi indokolta a váltást?
A válságkezelés időszaka után most egy gazdaságnövelési fázis következik, amelyet magas nyomású gazdaság kialakításával és a beruházások fokozott ösztönzésével fog elérni a Kormány. A növekedés helyreállításához, a vállalati szektor megfelelő hitelellátottságának biztosítása mellett, szükségesnek tartjuk a vállalkozások igényeire szabott, partnerségen alapuló, magas hozzáadott értékű szolgáltatások biztosítását is.
A kormány a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) háttérintézményeként működő IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t jelölte ki a vállalkozás- és gazdaságfejlesztési ügynökségi feladatok ellátására. Az új feladatokra tekintettel szükségessé vált a szervezet megújítása és átnevezése is, a társaság új neve ezért lett: Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ).
Hogyan segíti az MGFÜ a hazai KKV Stratégia megvalósítását, és milyen terveik vannak ezen a területen?
A kormány 2019-ben fogadta el a KKV Stratégiát, amely 2030-ig szól. A stratégia elfogadását követően a világnak, és így magyar gazdaságnak is számos, nem várt nehézséggel kellett megküzdenie. Az NGM ezért 2023 végén tette közzé a felülvizsgált változatot, illetve meghatározta a következő két év legfontosabb intézkedéseit is. A KKV Stratégia alapozza meg az előttünk álló időszakban az európai uniós és hazai társfinanszírozásban megvalósuló vállalkozásfejlesztési programokat is. A stratégia tavalyi felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy
a hazai KKV-k termelékenysége tovább javult, azonban még mindig elmaradást mutat az EU-átlaghoz viszonyítva.
A magyar gazdaságra jellemző, hogy a magas termelékenységű nagyvállalatok mellett az alacsonyabb termelékenységű KKV-k a dominánsak, a foglalkoztatást, illetve a vállalkozások számát tekintve. Az alacsony termelékenység egyik oka, hogy az innovációk (digitalizáció, új technológiák, zöld megoldások) kis mértékben hasznosulnak a KKV-knál, így a mi programjaink nagy része ezt az elmaradást igyekszik ledolgozni. Az intézkedési terv megvalósításának majdnem negyede az MGFÜ feladata, nincs más olyan intézmény, amelynél ennyire koncentráltan jelennének meg a stratégia által megalapozott vállalkozásfejlesztési tevékenységek.
Milyen főbb tevékenységi körei lesznek az MGFÜ-nek, és mennyiben módosulnak a korábban a jogelőd számára kitűzött célok?
Akár a nemzetközi versenyképesség a cél, akár a változó körülmények közötti talpon maradás, a támogató környezet mellett szükséges a megfelelő hozzáállás is: belső igény a fejlődésre, nyitottság az új módszerek és technológiák, különösen a zöld átállás és a digitális transzformáció irányába. Ezen kettős transzformáció nélkül ugyanis nincs versenyképesség és nincs felzárkózás sem. Ebben az átalakulásban segíti a vállalkozásokat a MGFÜ is célzott szolgáltatásokkal, amelyek között megtalálhatók lesznek a már bevált, működő, és a teljesen új programok is.
A szolgáltatások fókuszában a beszállítók és az exportáló vállalkozások támogatása, az ESG-tudatosság növelése, a modern ipari technológiai megoldások bemutatása és elterjesztése, a megújulás és generációváltás segítése, valamint a VALI Vállalkozói Információs portál továbbfejlesztése, szolgáltatásainak bővítése áll.
Milyen változásokra számíthatnak az MGFÜ-vel kapcsolatban álló vállalkozások, a programok résztvevői?
Egyes, már jól működő, magas színvonalú szolgáltatásaink esetében nem tervezünk változtatást – így például a legnagyobb tudásátadó programunk, a Modern Mintaüzem Program továbbra is várja az érdeklődő KKV-k jelentkezését, vagy a generációváltás előtt álló, illetve válságba vagy afelé sodródó vállalkozások számára is elérhetők a kapcsolódó szolgáltatások. A VALI Vállalkozói Információs portál működtetését is folytatjuk, de célunk, hogy a meglévő alkalmazások mellett további funkciókkal bővítsük, hogy új és régi ügyfeleink is olyan információkhoz juthassanak egyszerűen, személyre szabottan, amelyek segítségükre lehet vállalkozásuk fejlesztése, bővítése során.
Változásként említhetjük szolgáltatáspalettánk bővítését; új beszállítói program indul,
de segíteni fogjuk az exportorientált vállalatokat is, és vállalkozás- és gazdaságfejlesztési ügynökségként, az ESG törvényben foglaltak szerint az MGFÜ feladata a kkv-szektor ESG tudatosságának növelése is. Egyik fő célunk, hogy programjainkat ügyfélbarát módon, átlátható, egyablakos utakon keresztül valósítsuk meg, szem előtt tartva a vállalkozások érdekeit.
Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a következő időszakban az MGFÜ-nek a vállalkozások támogatása terén, különösen az EU-s források felhasználásával kapcsolatban?
A GINOP Plusz 1-es, azaz a vállalkozásfejlesztést szolgáló prioritása keretében a Kormány 2024-től fokozatosan, nagyságrendileg 450 milliárd forint uniós fejlesztési forrást tesz elérhetővé a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Ezek elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak majd támogatást, és ahhoz, hogy a szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat is meg tudják valósítani a KKV-k. A 2027-ig tartó támogatási ciklus és a hozzá kapcsolódó 2030-ig tartó KKV Stratégia fő célkitűzései: a növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése; a kkv szektor működéséhez szükséges kiszámítható keretek biztosítása; a KKV-k termelékenységének növekedése; a vállalkozások megfelelő finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése és exportképességének növelése.
A jogelőd fontos projektje volt a már említett Vállalkozói Információs portál (VALI): ez megmarad a továbbiakban is? Mik a terveik a rendszerrel kapcsolatban, mennyire vált be a működése?
Tovább fejlesztjük a Vállalkozói Információs portált, ahol integráljuk, és a vállalkozások felé egységesen mutatjuk be a különböző állami ügynökségek programjait is. A portálon a vállalkozások személyre szabottan tájékozódhatnak a Kormány által nyújtott vállalkozásfejlesztési lehetőségekről. A korábbi, akár több napos utánajárás helyett, néhány kattintással elérhetők a támogatások, hitelek, tőkeprogramok, szolgáltatások. Jelenleg több mint 12 ezer felhasználó használja az oldal funkcióit, amely nemrég bővült egy forrástérképpel is, amely elérhetővé teszi a kis- és közepes vállalkozások számára, hogy jelenleg milyen támogatott vagy piaci forráslehetőségeik vannak.
A 2024. január 1-jén hatályba lépett ESG törvényben foglaltak szerint a szervezetnek vannak dedikált feladatai, melyek ezek?
Magyarország élen jár az európai uniós országok között a fenntartható vállalati működést szabályozó hazai ESG kerettörvény megalkotásával. A következő években a KKV-knak fokozatosan növekvő elvárásokkal kell szembesülniük a nagyvállalatok részéről, hogy hozzájáruljanak az ESG szempontok szerinti vállalásaik teljesítéséhez. Erre tekintettel fontos a hazai kkv-k felkészítése a kritériumoknak való megfelelésre, amiben az MGFÜ is fontos szerepet vállal.
Az MGFÜ kiemelt feladata az ESG tanácsadók, és a tanácsadókat oktató intézmények képzése, valamint utóbbiak akkreditációja mellett a kkv-k segítése az ESG beszámolási kötelezettséghez kapcsolódó elvárások teljesítésében, amelyre külön szolgáltatásokat indít.
Címlapkép forrása: MGFÜ
