Egyre súlyosabb a munkanélküliség Magyarországon, megszólaltak az elemzők
A KSH legfrissebb munkanélküliségre vonatkozó statisztikái szerint tovább folytatódott a negatív momentum a magyar munkaerőpiacon. 2024 februárjában ugyanis a modellbecslés adata ismét romlást mutatott a munkanélküliségi rátában (4,6%). Eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés rátája 4,7 százalékra emelkedett. Legutóbb 2020 közepén állt ilyen magasan az állástalanok aránya. Ami a munkanélküliek számát illeti, mindkét statisztika alapján növekmény mutatható ki és a létszám 230 ezer fő közelébe emelkedett. Ez a 2022 tavaszán látott rekord alacsony létszámhoz viszonyítva 48 százalékos, vagyis 75 ezer fős emelkedés. 2022 tavasza óta tehát két hullámban zajlik a munkaerőpiaci helyzet lassú, fokozatos degradációja - írja elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Az egyedüli öröm az ürömben a friss munkaerőpiaci statisztika kapcsán, hogy a februárban látott munkanélküliségi ráta emelkedés az úgynevezett jó okból történt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdaságilag inaktív státuszból a munkaerő töredéke átlépett az aktív munkakereső státuszba. Az aktivitási arány ennek megfelelően 0,1 százalékponttal 67,8 százalékra nőtt a december-februári időszakban, vagyis ismét közelíti az abszolút rekordot, emeli ki Virovácz.
A foglalkoztatotti létszám is emelkedett csekély mértékben, vagyis az inaktivitásból visszatérők kis része képes volt foglalkoztatottként elhelyezni. "A munkaerőpiac feszességének csúcsán ugyanakkor azt láthattuk hasonló helyzetben, tehát az aktivak számának növekedésénél, hogy ők lényegében gond nélkül el tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon, vagyis nem álláskereső státuszba tértek vissza, hanem foglalkoztatottiba. A most zajló szerkezeti változás szintén arra utal, hogy a munkaerőpiac feszessége tovább enyhül, a vállalatok munkaerő iránti igénye fokozatosan mérséklődik" - fejtette ki. "Emellett pedig a friss állástalanok aránya továbbra is magasnak tekinthető, vagyis akik napjainkban elveszítik az állásukat, már kisebb valószínűséggel találnak munkát három hónapon belül" - tette hozzá.
Virovácz szerint az előttünk álló hónapokban további lassú erodálódással számolunk a hazai munkaerőpiacon. A vállalatok többsége továbbra is ragaszkodik a munkaerő megtartásához, ám egyértelműen emelkedik azon vállalatok létszáma, amelyek racionalizálásra kényszerülnek és a visszaeső (elsősorban külső) kereslet miatt végül csökkentik a létszámot. Mindez nem hazai, hanem globális jelenség. Úgy tűnik tehát, hogy a gyengülő gazdasági teljesítmények a szokásosnál némileg lassabban gyűrűztek be a reálgazdaságokba, de végül megérkeztek. Az év második fele azonban már hozhat némi stabilizációt, sőt talán egy kezdődő javulást is a magyar munkaerőpiaci adatokban. Erre utalnak a friss bizalmi indexek, amelyek a legtöbb szektorban már javuló tendenciát mutatnak. Ugyanakkor – ahogy láthatjuk – a munkaerőpiac jellemzően jókora csúszással követi a reálgazdasági változásokat. Vagyis az idei év első felére várt javuló gazdasági teljesítmény várhatóan csak az év második felében tükröződhet vissza a vállalatok munkaerőpiaci döntéseiben. Éppen ezért az év közepéig némileg romló foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adattal számolunk, míg az év második fele javulást hozhat. Az év egészében nézve így az állástalanok aránya 4,5 százalék körül alakulhat - zárta elemzését.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a foglalkoztatás és a munkanélküliség párhuzamos emelkedése vélhetően egy munkaerőpiaci átrendeződéssel magyarázható: vannak olyan cégek, amelyek az elmúlt évek válságait nem bírják, elbocsátásra kényszerülnek, így nő a munkanélküliség. Ugyanakkor több jelentős beruházás tart vagy fejeződik be, aminek nyomán pedig nő a foglalkoztatás, sőt itt korábbi inaktívak is belépnek a piacra. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőpiac egyes területeken, egyes szakmákban talán a korábbiaknál is feszesebb, míg máshol ez a feszesség csökkent.
A következő időszakban fontos feladat lesz a munkanélküliség leszorítása – ez egyben azt is jelenti, hogy van szabad munkaerő a gazdaságban, de a szabad munkaerőnek szüksége lehet képzésre vagy az elhelyezkedésben valamilyen segítségre, írja Regős. A nagyberuházások révén létrejövő munkahelyek segíthetik a munkanélküliség csökkenését, azonban ha a gazdasági növekedés a vártnál lassabban indul be, akkor az a mostani adatokon is látszó súrlódások erősödését jelentené - zárta elemzését.
Címlapkép forrása: Getty Images