Szijjártó Péter hétfőn az Atomexpo rendezvényen járt, amelynek keretében többek között a Paks II. projekt orosz fővállalkozójával, a Roszatom vezetésével is tárgyalt. A lágotatás során interjút adott az orosz TASzSZ hírügynökségnek, amelynek bő változata ma jelent meg (a háború témájában született főbb üzenetet itt írtuk meg), és amelyben rákérdeztek egy minapi magyar sajtóértesülésre, miszerint több jel (pl. MAVIR hálózatfejlesztési terv, OAH hosszabb engedély határidők) arra utal, hogy 2033-2034-re csúszhat Paks II. termelésbe állása 2032-ről.
Erre a magyar miniszter úgy reagált, hogy
Mindig vannak pletykák, mert meg kell érteni, hogy amikor atomerőművet építünk, különösen Oroszországgal, nem számíthatunk a liberális mainstream szolidaritására.
Szerinte egy ennyire összetett projektnél nincs ember, aki pontosabb átadási dátumot tudna mondani annál, mint az, hogy "a következő évtized eleje".
Azt is hangsúlyozta, hogy a hosszú hétfői tárgyalások alapján továbbra is úgy látszik, hogy tartható az a terv, miszerint idén év végére kiöntésre kerülhet az első beton a Paks II. helyszínén "egy nagy, szimbolikus ceremónia keretében".
Múlt héten az orosz fővállalkozó Roszatom is adott egy nyilatkozatot a Portfolio-nak, amelyben felfedte, hogy milyen okok miatt számít arra, hogy már idén nyáron megkezdődhet az 5 méteres óriási gödör lemélyítése a paksi telephelyen mínusz 23 méterre.
Szijjártó az interjúban hangsúlyozta, hogy Oroszország megbízható partner volt eddig az energetikai szállítások (olaj, gáz) területén, és így nincs ok arra, hogy az együttműködésen változtasson a magyar fél.
Még ezt megelőzően a hétfői látogatás keretében rövid interjúkat adott a magyar miniszter a TASzSz-nak, illetve az Interfaxnak, amelyek még aznap rövid hírként jelentek meg. Ezek lényege az alábbi:
- Kerek-perec kimondta, hogy "nincs jelentősége számunkra" annak, hogy mi lesz a kifutása az orosz-ukrán tranzitszerződésnek, amely idén év végén lejár és az ukránok nagyon fogadkoznak, hogy nem fogják megújítani. Szijjártó azzal indokolta ezt az álláspontot, hogy a magyar-orosz szerződésben rögzített évi 4,5 milliárd köbméter orosz gáz teljes egészében Ukrajna kikerülésével, Törökország, Bulgária és Szerbia felől, tehát a Török Áramlaton át érkezik. Emiatt kijelentette: „nincs szükségünk a tranzitra Ukrajnán keresztül”.
- Most nincs szükségünk többlet orosz gázra. Utalt rá, hogy a múltban volt olyan időszak, amikor Magyarország az éves szerződött mennyiségen felül is kért gázt Oroszországtól, de "most elégedettek vagyunk azzal a mennyiséggel, amit kapunk". Hozzátette: "ha felmerül olyan (többletvásárlási – a szerk.) igény, akkor megkérjük a Gazpromot és az orosz kormányt, de most nincs ilyen igény". Amint többször is megírtuk: tavaly voltak olyan időszakok, amikor plusz mennyiséget is vett Magyarország Oroszországtól, ennek mennyisége tavaly októberig elérte az 1,3 milliárd köbmétert is, és ezért történhetett meg, hogy történelmi csúcsra, 5,6 milliárd köbméter fölé ugrott a Szerbia felőli gázszállítás Magyarországra.
Címlapkép forrása: Szijjártó Péter Facebook-oldala az Atomexpon tett minapi látogatásáról
