Már 600 ezer forint felett a bruttó átlagbér Magyarországon

Voltak, akik azt várták, hogy egyszámjegyűre csökken a bérdinamika Magyarországon az idei év elején, miután a gazdasági problémák sokasodnak, ám ez az érvelés már korábban sem tűnt teljesen megalapozottnak. Miután továbbra is munkaerőhiány jellemzi a gazdaságot, illetve a minimálbér (15%) és a bérminimum (10%) is gyorsan nőtt, így várható volt, hogy az átlagbér emelkedése is dinamikus lesz, hiszen a bértorlódás elkerülése végett a magasabb kategóriákban is jelentős emelést kellett végrehajtani. A 14,6%-os béremelkedés azonban még annál is kedvezőbb lett, mint amit az optimista nézetet vallók vártak.

• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint volt januárban.
• A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 400, a kedvezményeket figyelembe véve 416 600 forintot ért el, 14,6, illetve 14,5%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A legkisebb bérek gyors növekedése a mediánbérre is hatással volt. A bruttó mediánkereset 493 700 forint volt, 16,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 341 700 forintot ért el, 16%-kal felülmúlva az előző év azonos időszakit. (A mediánbérnél a dolgozók fele kevesebbet, másik fele többet keres.)

A makroközgazdászok 10-12%-os bérdinamikára számítanak 2024-ben, míg a vállalati képviseletek és a toborzócégek ennél alacsonyabb béremelést vetítettek előre. Úgy tűnik, hogy az érdekképviselteknek újra kell gondolniuk a prognózisukat, de könnyen lehet, hogy a januári kedvező béradat után a makroelemzők is feljebb húzzák az idei éves átlagos béremelkedésre vonatkozó előrejelzésüket, hiszen az év első pár hónapja meghatározó erővel bír az esztendő egészére, miután jellemzően ilyenkor zajlanak le a bértárgyalások.