Sinkó Ottó: Magyarország széllel szemben halad, egyre kisebb növekedési képességgel
„Európa vesztésre áll versenyképességi szempontból, ami különösen rossz hír annak tükrében, hogy Magyarország gazdasága ezer szállal az öreg kontinenshez van kötve. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy saját erőből is egyre kisebb növekedésre képes a magyar gazdaság, kedvezőtlenebb dekonjunktúrális helyzetben az egyensúlytalanságot kockáztató magasnyomású gazdaság felé indultunk el” – mondta a Portfolio-nak Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója.
Az elmúlt években egyre inkább láthatóvá vált, hogy az európai gazdaság versenyképességi lemaradása növekszik, főképp az innovatív iparágakban van a gond
– mondta Sinkó Ottó. A világ legértékesebb high tech cégei közt nincs, vagy alig van már európai. Az EU nem tartja a lépést a jövő kulcságazataiba való befektetésben, fejlesztésben, beruházásban. Az integrált áramkörök, chipek gyártásában például továbbra is a világban mások messze megelőztek.
Szerinte Európának mielőbb a saját lábára kellene állnia. A Financial Times szerint 30 éve Európa részesedése 40%-hoz közeli volt a félvezető gyártásban, ez mára 10% körülire csökkent. Miközben ambiciózus tervek szóban elhangzanak, eddig valójában nem sok történt, az egyetlen számottevő európai cég az ASML. Különösen nagy a kontraszt, ha az USA ezen a területen utóbb megtett lépéseit vizsgáljuk az iparágban – fogalmazott Sinkó.
„Az elektromos autózásban, e-mobilitásban is le vagyunk maradva, az eddig az EU ékességének számító autóipar leragadt a robbanó motoroknál. Még nem lehet tudni, hogy melyik technológia lesz a befutó, a teljesen elektromos járművek és a hibridek mellett is szólnak érvek, de a közös bennük az, hogy bármelyik is nyer, Európa nem fog profitálni belőle” – fejtegette.
Magyarországon nemcsak az autógyártás, hanem gyakorlatilag az összes iparág gyenge konjunkturális helyzetbe került. És egyelőre nem látszanak a fordulat jelei
– vélekedett. Hozzátette: a beszállítói hálózat is meggyengült a romló kilátások miatt.
A bérek emelkedése idén jelentősen meghaladja majd az infláció mértékét. Ez leginkább a korábbi súlyos létszámhiánynak és az infláció vártnál gyorsabb korrekciójának a következménye. „A létszám növekedésére nem számítunk sem a feldolgozóipar egészében, sem a Videotonnál a lassú kilábalás miatt” – tette hozzá.
Szerinte a vállalatok számára egyelőre a fellélegzést nem a kereslet növekedése, hanem az energiaárak mérséklődése jelenti.
Akik magas, fix áron kötöttek szerződést az energiára, azok nem jutottak hozzá az olcsóbb áramhoz és gázhoz, amikor csökkent az ár. A Videotonnál fixálás helyett spot áron vesszük az áramot. Érdekesség, hogy a piac működése miatt nem napon belüli átlagáron, hanem órára pontosan lebontva, a tényleges fogyasztásunkkal súlyozva fizetjük a díjat. Ezzel még inkább képesek vagyunk optimalizálni a költséget. Ennek azért lehet jelentősége, mert extra megtérülést ad, ha napon belül akkor veszünk áramot, amikor olcsó, és akkor táplálunk vissza saját magunknak, amikor drága. Éppen ezért a napelemparkjaink mellé – jelenleg 1,5MW már működik, év végére megduplázzuk a napelem kapacitást – egy akkumulátorpark létesítését is tervezzük – fejtette ki Sinkó.
Kiemelte, hogy Európa nagy átalakuláson ment keresztül az energiaválság időszakában, hiszen levált az orosz gázról. Sokan felismerték, hogy saját lábra kell állni, diverzifikálni kell, azonban Magyarország egyelőre nem tette ezt meg. Sinkó Ottó szerint
hazánk sérülékenységi pontjai továbbra is fennállnak, amit végső soron leginkább az árfolyam nagy kilengéseiben érhetünk tetten.
Sinkó már egy éve úgy véli, hogy az euró/forintnak reálisan 385 és 400 között kellene ingadoznia. Ez most bekövetkezett. Szerinte a forint folyamatos leértékelődési nyomás alatt áll, mert az infláció lényegesen és tartósan magasabb nálunk, mint az eurózónában. Ez a természetes leértékelődési nyomás a következő években is kitart, amíg a folyamatok nem változnak, vagyis az infláció itt nagyobb , mint az euróországokban – vélekedett a vezető.
„A kérdés az, hogy mekkora lesz az inflációs különbség Magyarország és az eurózóna között a következő években. Minél unortodoxabb, illiberálisabb politikát folytat a kormány, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy olyan kockázatosabb országgá válunk, ahol nagyobb kilengések lesznek az árfolyamban” – mondta Sinkó Ottó. Amikor konjunktúra van a világon, a piac is toleránsabban kezeli a „renitens” országokat. Most azonban, amikor romlik az üzleti környezet, súlyosabbak a rossz gazdasági döntések negatív következményei.
Ilyenkor felerősödnek a piacidegen döntések hatásai az inflációra és az árfolyamra
– mondta Sinkó.
Úgy véli, hogy Magyarországnak mind a 2022-es drasztikus forintesés, mind az elmúlt 1-2 hónap felerősödött volatilitása figyelmeztető jelként értelmezendő. „Ha a török utat folytatná Magyarország, akkor elkerülhetetlen, hogy a következő években nálunk sokkal nagyobb legyen az infláció, mint az eurózónában. Ez pedig a pénzpiacok számára is rossz hír” – emelte ki Sinkó.
„Amikor a kormány meghirdette az unortodox politikát a 2010-es években, akkor az MNB állt az élén a kockázatos manővereknek, míg a költségvetés stabilabb maradt. Örülök, hogy a jegybank hozzáállása változott, óvatosabb lett. Most azonban a kormányzat részéről érzékelhető, hogy elköteleződik a „magasnyomású” gazdaság irányába, ami szerintem egy rossz út” – emelte ki Sinkó Ottó, aki szerint a nemzetgazdasági miniszter korábban a jegybankban, most pedig a költségvetési politika terén szorgalmazza ezt a kockázatos utat. „Remélem, hogy a Pénzügyminisztérium által képviselt, konzervatívabb költségvetési hozzáállás nagyobb hangsúlyt kap a gazdaságirányításban a következő időszakban” – folytatta Sinkó, aki szerint a magasnyomású gazdaság jelenleg olyan, mintha a széllel szemben menne az ország.
Címlapkép forrása: Portfolio