Franciaország új lendületet adna az euró globális szerepének megerősítéséhez közös uniós adósságkibocsátással. A cél, hogy az euró biztonságos befektetési eszközzé váljon a dollár mellett, kihasználva a geopolitikai bizonytalanságot és a befektetői bizalom átrendeződését. A javaslatot Németország és Hollandia továbbra is ellenzi – írja a Financial Times.
Az euróbevezetéshez szükséges inflációs kritérium teljesítését nagyrészt egyetlen lépéssel, a kórházi napi díjak 82,8 százalékos csökkentésével érte el Bulgária. A hivatalos inflációs ráta így éppen a küszöb alá került, de szakértők szerint a számok torzíthatják a gazdaság valós állapotát. Az ügy komoly vitát váltott ki arról, hogy a szófiai kormány manipulálta-e a statisztikai adatokat az euróbevezetés érdekében - számolt be a Politico.
A ZEW gazdasági hangulatindex tovább javult júniusban, ami azt jelzi, hogy erősödik a bizalom Németországban.
Az inflációs cél alatti tartós elmaradás esélye csekély – állítja Luis de Guindos, az EKB alelnöke, miközben az eurózóna inflációja stabilizálódik, a bérek növekedése pedig az elvárt szintre lassul. Az EKB így már a kamatcsökkentési ciklus végéhez közelíthet, noha Donald Trump politikái továbbra is kockázatot jelentenek.
A vártnál sokkal erősebb, 0,6%-os GDP-növekedést produkált az eurózóna az első negyedévben, a dolog egyetlen szépséghibája, hogy a növekedés felét Írország adta, mely a valutaövezet gazdaságának mindössze 4%-át teszi ki. De hogy tud egy ország GDP-je három hónap alatt majdnem 10%-ot ugrani és ezzel ennyire torzítani egy kulcsfontosságú statisztikát?
Az önálló monetáris politikával könnyebben megvalósítható a tartósan alacsony infláció, mint az eurózónában – mondta egy szerdai prágai eseményen Ales Michl a Bloomberg tudósítása szerint. A cseh jegybank elnöke az erős nemzeti deviza nagyban hozzájárul az infláció kordában tartásához.
Az Európai Bizottság jóváhagyta Bulgária csatlakozását az eurózónához 2026. január 1-jétől, így az ország az EU közös valutáját használó 21. tagállammá válik.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke valóban fontolgatja, hogy idő előtt távozik a posztjáról és a nemrégiben távozó Klaus Schwab helyét veszi át a Világgazdasági Fórum élén – értesült a Bloomberg. A két közgazdász jó kapcsolata, valamint az EKB inflációs céljának elérése jó alapot adhat a spekulációknak, a jelenlegi bizonytalan nemzetközi környezetben ugyanakkor a lépés nem lenne teljesen kockázatmentes.
Az euró stabilitása és szimbolikus ereje egyre fontosabbá válik a globális bizonytalanság közepette – állítja Paschal Donohoe, az eurócsoport elnöke. A politikus szerint az euró nemcsak kézzelfogható előnyöket biztosít a mindennapokban, hanem a közös szuverenitás és az európai együttműködés szimbóluma is. Donohoe hangsúlyozta, hogy a populizmus és a gazdasági kihívások ellenére az euró támogatottsága történelmi csúcson van, köszönhetően a válságok során tanúsított közös fellépésnek. A jövőre nézve kiemelte a digitális euró és a versenyképes tőkepiacok fejlesztésének fontosságát, amelyek megerősíthetik Európa gazdasági autonómiáját.
Májusban 1,9%-ra lassult a spanyol infláció, ezzel hét hónap után először került az Európai Központi Bank 2%-os célja alá. A friss adat megerősítheti azokat a várakozásokat, hogy az EKB már jövő héten újabb kamatcsökkentés mellett dönt. Eközben egész Európában enyhül az inflációs nyomás – a négy legnagyobb gazdaság mindegyike 2% körüli értéket produkálhat májusban.
Luis de Guindos szerint az Európai Központi Bank már közel van a 2%-os inflációs célkitűzésének eléréséhez. Ebben az előzetesen vártnál erősebb euró és a közelmúltban nagyot csökkenő energiaárak is a jegybank segítségére voltak. A kijelentés előre jelezheti, hogy mire számíthatunk a júniusi kamatdöntő ülésen.
Az Európai Központi Bank figyelmeztetett: a globálisan eszkalálódó vámfeszültségek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra és a világgazdaság egészére. A jegybank közgazdászai szerint a piaci szereplőknek és pénzintézeteknek egyaránt fel kell készülniük az ebből eredő kockázatokra.
A belga jegybankelnök szerint a globális vámháború rövid távon gazdasági sokkot okozhat az eurózónában, ami miatt az Európai Központi Banknak akár 2% alá kell csökkentenie az irányadó kamatot.
Számottevően többet takarítanak meg a jövedelmükből a magyar háztartások, mint amennyi az eurózóna háztartásaira jellemző arány. A magyar megtakarítási kedv 2011 előtt alulmúlta a nyugat-európaiakét, később felzárkózott, 2018 óta pedig lényegesen magasabb pályán halad – eltekintve a Covid kitörése körüli rövid időszaktól. A hazai megtakarítási szerkezet is több ponton eltér az eurózónáétól: például a magyarok jóval nagyobb arányban tartják ingatlanban és kötvényekben a vagyonukat, a bankbetéteket és befektetési célú életbiztosításokat viszont látványosan alulsúlyozzák.
Magyarországot leszámítva csak Szlovénia és Portugália gazdasága zsugorodott az első negyedévben az előző negyedévhez képest, így a szégyenteljes dobogó legalsó fokára került a magyar gazdaság – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból. Éves alapon pedig Ausztria és Szlovénia mutatott nálunk nagyobb visszaesést.
Az euróövezeti infláció áprilisban stabilan az EKB 2%-os célértéke felett maradt, miközben a maginfláció a vártnál nagyobb mértékben emelkedett, ami aggodalmat kelthet egyes döntéshozókban, bár a kereskedelmi háború további kamatcsökkentéseket indokolhat.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Súlyos veszteségeket mutatnak a jelentések.
A technológiaátadás jelenleg gyakorlatilag nem része a kelet-ázsiai befektetési terveknek.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
