Májusban 1,9%-ra lassult a spanyol infláció, ezzel hét hónap után először került az Európai Központi Bank 2%-os célja alá. A friss adat megerősítheti azokat a várakozásokat, hogy az EKB már jövő héten újabb kamatcsökkentés mellett dönt. Eközben egész Európában enyhül az inflációs nyomás – a négy legnagyobb gazdaság mindegyike 2% körüli értéket produkálhat májusban.
Luis de Guindos szerint az Európai Központi Bank már közel van a 2%-os inflációs célkitűzésének eléréséhez. Ebben az előzetesen vártnál erősebb euró és a közelmúltban nagyot csökkenő energiaárak is a jegybank segítségére voltak. A kijelentés előre jelezheti, hogy mire számíthatunk a júniusi kamatdöntő ülésen.
Az Európai Központi Bank figyelmeztetett: a globálisan eszkalálódó vámfeszültségek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra és a világgazdaság egészére. A jegybank közgazdászai szerint a piaci szereplőknek és pénzintézeteknek egyaránt fel kell készülniük az ebből eredő kockázatokra.
A belga jegybankelnök szerint a globális vámháború rövid távon gazdasági sokkot okozhat az eurózónában, ami miatt az Európai Központi Banknak akár 2% alá kell csökkentenie az irányadó kamatot.
Számottevően többet takarítanak meg a jövedelmükből a magyar háztartások, mint amennyi az eurózóna háztartásaira jellemző arány. A magyar megtakarítási kedv 2011 előtt alulmúlta a nyugat-európaiakét, később felzárkózott, 2018 óta pedig lényegesen magasabb pályán halad – eltekintve a Covid kitörése körüli rövid időszaktól. A hazai megtakarítási szerkezet is több ponton eltér az eurózónáétól: például a magyarok jóval nagyobb arányban tartják ingatlanban és kötvényekben a vagyonukat, a bankbetéteket és befektetési célú életbiztosításokat viszont látványosan alulsúlyozzák.
Magyarországot leszámítva csak Szlovénia és Portugália gazdasága zsugorodott az első negyedévben az előző negyedévhez képest, így a szégyenteljes dobogó legalsó fokára került a magyar gazdaság – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból. Éves alapon pedig Ausztria és Szlovénia mutatott nálunk nagyobb visszaesést.
Az euróövezeti infláció áprilisban stabilan az EKB 2%-os célértéke felett maradt, miközben a maginfláció a vártnál nagyobb mértékben emelkedett, ami aggodalmat kelthet egyes döntéshozókban, bár a kereskedelmi háború további kamatcsökkentéseket indokolhat.
Az első negyedévben az eurózóna GDP-je 0,4%-kal haladta meg az előző negyedévit, élénkülést mutatva a 2024 végi 0,2%-hoz képest. Előzetesen ugyanezt a 0,2%-ot várták a mostani adatközléstől is, tehát az adat pozitív meglepetést jelent. Az EU országainak eddig ismert GDP-adatai közül a magyar a legkisebb, az egyetlen, amelyik visszaesést mutat.
Az euróövezeti fogyasztók inflációs várakozásai egyéves csúcs közelébe emelkedtek márciusban, miközben az Európai Központi Bank további kamatcsökkentéseket fontolgat – írta meg a Bloomberg.
Az eurózóna több vezető tisztségviselője szeretné, ha kevesebb bank tartozna közvetlenül az Európai Központi Bank (EKB) felügyelete alá, ezzel egyszerűsítve a bankszabályozást - tudósított a Bloomberg.
Az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikai stratégiájának módosítását fontolgatja, hogy rugalmasabban tudjon reagálni az áringadozásokra a növekvő globális volatilitás közepette - jelentette a Bloomberg.
A márciusi 50,9 pontról 50,1 pontra lassult áprilisban az eurózóna kompozit beszerzési menedzserindexe (bmi) a szolgáltatószektor aktivitási mutatójának váratlanul nagy süllyedése miatt, miközben a vámháború által igazán célba vett feldolgozóipari aktivitási mutató meglepő módon még nőtt is. Ez a kettősség az eurózóna két legnagyobb gazdaságának adatain is látszik: a szolgáltatói bmi mind Németországban, mind Franciaországban meredek romlást mutatott, míg a felolgozóipari bmi viszonylagos ellenállóképességet sugall egyelőre.
Az eurózóna, Nagy-Britannia és Svájc központi bankjai és felügyeleti hatóságai jelezték: fokozzák a bankok és a pénzügyi piacok monitoringját a kereskedelmi háború okozta globális piaci turbulencia miatt. Egyelőre egyikük sem lát okot a riadalomra, hiszen nem száradt ki a piac likviditási szempontból.
Amiatt, hogy a várt 10% körüli helyett 20%-os alapvető vámot rótt ki Donald Trump amerikai elnök az Európai Unióból érkező termékekre, 0,2%-ponttal rontotta idei és jövő évi átlagos eurózóna GDP-növekedési előrejelzését a Raiffeisen Research és úgy látják, hogy az egyes európai országok esetén 0,2 és 0,9 százalékpont közötti negatív GDP-hatás várható a friss bejelentések miatt. közben az osztrák Wifo gazdaságkutató intézet úgy látja, hogy az új amerikai vámok elsősorban az ország feldolgozóiparát terhelik meg, és ezzel a bruttó hazai terméket is csökkentik Ausztriában.
A francia államháztartási hiány a 2023-as 5,4%-ról 5,8%-ra nőtt a GDP arányában 2024-ben – közölte az INSEE a L'Express szerint.
A német iparvállalatok egyre gyakrabban helyezik át a termelést külföldre a növekvő költségek, a bürokratikus terhek és a növekvő adók miatt a DIHK német ipari és kereskedelmi kamara felmérése alapján.
Most nyújtották be a törvényjavaslatot.
Az euróval szemben a forint nem tud kitörni a 402-404-es sávból.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
