A januári kereseti adatok arra utalnak, hogy a munkaerőpiac szűkössége miatt bőven két számjegyű lesz idén a bérek növekedése, amiből viszont következik az is, hogy az inflációs nyomás belföldi komponense erős maradhat - kezdi érvelését Zsiday.
Ezért a jegybanki inflációs cél (3%) eléréséhez az importált inflációnak kell alacsonynak, sőt negatívnak lenni. Ehhez pedig az kell, hogy a forint ne gyengüljön, de az is lehet, hogy kifejezetten nominálisan erősödő árfolyamra van szükség. Tehát ha a jegybank elszánt, akkor olyan kamatot tart fent, ami stabilizálja vagy akár erősíti is a forintot.
"A probléma azonban az, hogy a magyar kormány kül- és gazdaságpolitikája miatt a hazai kockázati prémium magas, azaz mind a belföldi, mind a külföldi szereplők magas kamatszintet várnak el azért, hogy forint-eszközöket tartsanak" - mondja Zsiday, aki szerint még a jelenlegi nyugodt tőkepiaci hangulatban is 7-8%--os hozamot várnak el a befektetők a forinteszközöktől, ennél a forward kamatok lejjebb vannak, és a pillanatnyi 8,25%-os alapkamat sincs nagyon feljebb.
Zsiday véleménye egyébként érezhetően nem áll távol a jegybankétól. Az MNB áprilistól csökkenti a kamatcsökkentések ütemét (várhatóan 50 bázispontra), emellett az év végi kamatra vonatkozó piaci várakozásokat is túlságosan alacsonynak nevezte. A jegybanki a kommunikációba teljesen bele lehet látni, hogy az év közepétől nem lesznek kamatcsökkentések Magyarországon, hacsak az infláció nem okoz kellemes meglepetés a következő hónapokban.
A befektetési szakértő véleménye annyiban még keményebb, hogy a június végére várható 6,5-7 százalékos alapkamatról is azt gondolja, hogy kevés lehet a jegybanki cél elérésére. Írásában azt is hozzáteszi, hogy ilyen gyors bérkiáramlás mellett önmagában is kérdéses, hogy elérhető-e az árstabilitás.
Címlapkép forrása: Portfolio
