A WHO magyar vezetője szerint bármikor elérheti Magyarországot egy új világjárvány

Hajrulahovic figyelmeztetett,

hogy a világ országainak és társadalmainak egyre szorosabb összekapcsolódása, valamint a klímaváltozás okozta környezeti változások elősegítik az újonnan felbukkanó fertőző betegségek gyorsabb terjedését.

A járványok nem ismernek országhatárokat, és az új kórokozók – legyenek azok vírusok, antibiotikum-rezisztens baktériumok vagy állatról emberre terjedő betegségek – gyorsan válhatnak közegészségügyi fenyegetéssé.

A szakértő hangsúlyozta a nemzetközi együttműködésen alapuló járványügyi megfigyelés és adatmegosztás fontosságát. Pozitív példaként említette a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratóriumot, ahol idén rendezték meg az első Nemzetközi Biobiztonsági Konferenciát, amely hiánypótló szakmai fórumként segíti a jövőbeli fenyegetésekre való felkészülést.

Magyarország Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatra vonatkozó éves jelentése szerint az ország hatékonyan képes reagálni a különböző egészségügyi vészhelyzetekre.

A COVID-19 világjárvány tanulságainak beépítése minden felkészülési tevékenységbe kulcsfontosságú. A The Lancet folyóiratban megjelent kutatás szerint "a magyarországi új koronavírus oltási program mintegy 36 ezer életet mentett meg, így ez is rávilágít arra, milyen kritikus jelentőségű a gyors, összehangolt és hatékony közegészségügyi reagálás."

2024 októberében az európai egészségügyi miniszterek elfogadták a WHO új Preparedness 2.0 stratégiáját, amely átfogó regionális cselekvési tervként erősíti az egészségbiztonságot az európai régióban. A stratégia számos gyakorlati eszközt tartalmaz, köztük nemzeti egészségbiztonsági tervek kidolgozására vonatkozó iránymutatásokat, szimulációs gyakorlatokat és vészhelyzeti kórházi modelleket.

Az egészségtudatosság növelése érdekében a szakértő hangsúlyozta az egészségműveltség fontosságát, amely képessé teszi az embereket megalapozott egészségügyi döntések meghozatalára. Példaként említette, hogy "az alkohol legalább hét különböző rákos megbetegedést okozhat", ezért szorgalmazzák az erőteljesebb figyelmeztető címkézést a fogyasztói tudatosság növelése érdekében.

Hatékony stratégiaként említette az egészségnevelés beépítését az oktatásba minden iskolai szinten, valamint a digitális egészségügyi műveltség fejlesztését. Fontosnak tartja olyan online platformok és alkalmazások fejlesztését, amelyek ellenőrzött, tudományos alapú egészségügyi információkat kínálnak.

A klímaváltozást egészségügyi vészhelyzetként jellemezte,

kiemelve, hogy az Egészségügyi Világszervezet európai régiója a világ leggyorsabban melegedő régiója. Az elmúlt ötven évben az éghajlattal összefüggő katasztrófák az ötszörösére nőttek, példaként említve a 2024 szeptemberében tapasztalt szélsőséges csapadékot és áradásokat több európai országban, köztük Magyarországon is.

A klímaváltozás elősegíti a fertőző betegségek terjedését, súlyosbítja a levegőszennyezést, veszélyezteti a víz- és élelmiszerbiztonságot, így összetett közegészségügyi fenyegetést jelent. A legsebezhetőbbek a gyermekek, idősek és hátrányos helyzetű közösségek, akik a legsúlyosabb következményeket szenvedik el.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images