Súlyos lakhatási válság Magyarországon: itt a megoldás!

Koji László, az ÉVOSZ elnöke a keddi közleményben kiemelte: a szakma már érzékeli az elmozdulást a mélypontról, de a lakásépítések számának fenntartható növekedéséhez elengedhetetlenek az állami ösztönzők és a kiszámítható szabályozás. 2025-ben megindulhat a lakásépítések és -felújítások növekedése, azonban a kormányzati programok és a kedvezőbb finanszírozási lehetőségek hatása csak a 2026-os adatokban lesz érzékelhető - tette hozzá.

A KSH keddi adataira reagálva közölték: idén mintegy 12 ezer új lakás átadásával és 200 ezer lakás érdemi felújításával számolnak. 2025 első negyedévében 2704 új lakás épült, ami 2,7 százalékos csökkenés az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest.

Az ÉVOSZ szerint Magyarországon is jelentkezik az Európában is tapasztalható lakhatási válság, amely hazai sajátosságként leginkább a meglévő lakásállomány gyorsuló elöregedésében és a felújítási források hiányában jelentkezik. A lakosság reálkeresete elmarad a lakásárak növekedésétől, és a magas kamatok miatt visszafogott a hitelfelvételi hajlandóság - áll a közleményben.

A közleményben hangsúlyozták: az építőiparban jellemző a magas fekete foglalkoztatás és a számla nélküli munkavégzés. Becslésük szerint tavaly mintegy 200 milliárd forint értékben végeztek lakásfelújítást - vagy építést számla nélkül, ami 55 milliárd forint adóbevételkiesést jelentett a költségvetésnek.

Ahhoz hogy a 2021-2024 közötti építőanyag-drágulás és infláció ellenére idén ne csökkenjen tovább a lakásépítések száma, a szakmai szervezet egy több mint egytucat pontból álló javaslatcsomagot állított össze.

• Ezek között szerepel az uniós szintű piacvédelmi intézkedések az unión kívüli építőanyagokkal és kivitelezői kapacitásokkal szemben,
• a vidéki lakásfelújítási program bővítése,
• valamint az MNB Zöld Otthonteremtési Programjának újraindítása
• és felújításokra való kiterjesztése legfeljebb 5 százalékos kamatszinttel.
• Az ÉVOSZ az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok
• és egy hosszú távú panelprogram elindítását is szorgalmazza.

Utóbbi sikeréhez szükséges a kötelező felújítási alap éves minimumának előírására, új társasházaknál pedig a kötelező minimális felújítási alap képzésnek előírása.

Az új építésű lakóingatlanok ötéves építményadó-mentességét illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását is sürgetik, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása állami-önkormányzati hatáskörben maradna

Ezzel összhangban bérház, mint befektetési forma szabályozás kialakítását és a bérbeadási szolgáltatás kedvezményes adózását is szükségesnek tartják.

Véleményük szerint a hosszútávú, stabilan kiszámítható otthonteremtési támogatási keretek és áfaszabályozás teremthetnek egyensúlyt a kereslet és kínálat között. Javaslatuk szerint az újépítésű ingatlanoknál 2030-ig maradna fent az 5 százalékos áfa.

Az ÉVOSZ szerint eljött az ideje annak, hogy a kormány megalkossa a Hosszútávú Lakásgazdálkodási Stratégiát és annak cselekvési programját, valamint műszaki szabályozást dolgozzon ki a készházak és moduláris épületek piacára. Továbbá kezdeményezik, hogy az 500 lakás feletti lakóprojektek kapjanak kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű státuszt. Az építésgazdaság nehéz piaci helyzetében a lakásépítés és a lakásfelújítás jelenthet pozitív kitörési lehetőséget - írták a közleményben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ