Átalakuló támogatási rendszer: ez vár a cégekre

Átfogó módosításon esett át az Egyedi Kormánydöntéssel (EKD) nyújtható támogatásokat szabályozó rendelet – írja közleményében a WTS Klient. Mint megjegyzik,

az eddigi kisebb finomhangolások helyett a 2024. áprilisi módosítás kifejezetten célzott lépéseket hozott a magas hozzáadott értékű, innovációra építő fejlesztések, a kevésbé fejlett térségek iparosítása, valamint a vállalati-egyetemi együttműködések ösztönzése érdekében.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a HIPA által szorgalmazott „Invented in Hungary” koncepció jegyében új támogatási forma jött létre, kifejezetten vidéki K+F központokat célzó beruházásokra. A legalább 50 főt foglalkoztató közép- és nagyvállalatok akkor igényelhetnek támogatást, ha legalább 10 új K+F munkahelyet hoznak létre, valamint együttműködést alakítanak ki egy hazai egyetemmel. Emellett a szabadalmak elsődleges magyarországi bejelentése többlettámogatást érhet.

„Emellett továbbra is elérhető a K+F projektek támogatását biztosító lehetőség, mely már a korábbi 100 fős létszám helyett, legalább 50 fős cégek számára is lehetőséget tud nyújtani. Fontos, hogy itt továbbra is elvárás a projektek K+F szakmai minősítése, de jelentős újítás, hogy többlettámogatásra lesz jogosult az a cég, amely vállalja, hogy magyarországi elsőbbséggel jelenti be szabadalmait” – mondta Andorka Miklós, a WTS Klient stratégiai tanácsadás és állami támogatások üzletágát vezető partnere.

A beruházások területi ösztönzése továbbra is fókuszban marad: a déli megyék munkaerő-tartalékainak mozgósítása kiemelt cél. Ennek keretében négy szintre osztották a beruházási helyszínek minimális értékhatárát, a leghátrányosabb helyzetű megyékben már 2 millió eurós beruházás is elegendő lehet a támogatás eléréséhez. Ez különösen a kisebb és közepes vállalkozások előtt nyithat új lehetőségeket.

Újdonság, hogy a korábbi létszámtartási kötelezettségek mellett mostantól hangsúlyossá váltak a nemzetgazdasági szempontú multiplikátorhatások is.

A támogatás fejében a vállalatoknak például növelniük kell a belföldi beszállítók arányát, emelniük kell a megújuló energia felhasználását vagy a K+F-re fordított kiadásokat. A nagyvállalatok mellett immár a komolyabb középvállalkozások is eséllyel pályázhatnak – ők akár a támogatás 25%-át előlegként is megkaphatják.

A módosítást követően már négy különböző minimális értékhatár vonatkozik a megvalósítási helyszínekre az alábbiak szerint:

• Győrött, Székesfehérváron, Tatabányán, Kecskeméten, Szombathelyen, Veszprémben, Zalaegerszegen, Debrecenben, Szegeden és Egerben 10 millió euró;
• Salgótarjánban, Miskolcon, Nyíregyházán, Békéscsabán, Pécsett, Kaposváron, Szolnokon, Szekszárdon, vagy Hajdú-Bihar; Jász-Nagykun-Szolnok; Pest; Fejér; Komárom-Esztergom; Veszprém; Győr-Moson-Sopron; Vas vármegyék járásszékhelynek minősülő településein 5 millió euró;
• Hajdú-Bihar; Jász-Nagykun-Szolnok; Pest; Fejér; Komárom-Esztergom; Veszprém; Győr-Moson-Sopron; Vas vármegyék egyéb településein 3 millió euró;
• Borsod-Abaúj-Zemplén; Heves; Nógrád; Szabolcs-Szatmár-Bereg; Bács-Kiskun; Békés; Csongrád-Csanád; Baranya; Somogy; Tolna és Zala vármegyékben a megyeszékhelyek kivételével 2 millió euró.

A WTS Klient szerint az új szabályozás egyértelműen a magas hozzáadott értékű, innovációalapú és fenntartható fejlesztések irányába tereli a támogatáspolitikát, amely hosszú távon a hazai KKV-k számára is új lehetőségeket kínál, különösen a déli országrészben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images