Árrésstop és árstop, vajon másodjára jobban megy?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az árrésstop 2025. március 17-én lépett hatályba, és olyan élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet végző kereskedőkre vonatkozik, akiknek a 2023. évi nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Az üzletekben, bevásárlóközpontokban és az online kereskedelemben is érvényesül az árrésstop,

ami a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrésen, de legfeljebb 10 százalékon maximalizálja az árrés mértékét.

Ezen felül a kormányrendelet szabályozza az értékesítésre kínált mennyiséget, valamint a saját márkás termékek arányát is az üzletekben. A rendelet szerinti kötelezettségek megsértése akár több milliós bírságot is vonhat maga után, többszöri előfordulás esetén minden alkalommal megduplázódik a bírság összege. A kormányrendelet határozott időtartamú, 2025. május 31-én veszti hatályát, viszont fennáll a meghosszabbítás lehetősége, ahogy arra a kormányban már tettek utalást.

Árrésstop és árstop, van valódi különbség?

2022-ben egy sok szempontból hasonló beavatkozást valósított meg a kormány árstop néven, amelyben eleinte 6 termékcsoport fogyasztói árát rögzítették az infláció letörése érdekében. Hatálybalépésekor 3 hónap időtartamra szabták meg a beavatkozást. A rendelet több módosításon ment át, erre példa az ismétlődő meghosszabbítás és az árstoppal sújtott termékpaletta kibővítése is.

Az eredeti rendelet hatálya alatt kiemelkedő inflációt látott Magyarország. Ennek okai között volt a rendelet által érintett termékek beszerzési árainak emelkedése, ami miatt a kiskereskedők a veszteségek áthárítására kényszerültek. Eközben más, általuk értékesített termékek árait is emelték, ami növelte az általános árszínvonalat. Ezen lépés szükséges volt, hiszen az érintett termékek beszerzési ára meghaladta a megszabott maximális fogyasztói árat.

Az OECD szerint az árszínvonal-emelkedés jelentős részét az élelmiszer-infláció tette ki.

Az MNB tanulmánya szerint az árstop rendelet nem tudta mérsékelni a helyettesítő termékek drágulását.

A rögzített árú termékek esetében elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre

- írták.

Az árrésstop és árstop különbségeinek elemzése érdekében összehasonlítottuk a két beavatkozás hatásait a kiskereskedők árképzésbeli mozgásterére. Az árstop által érintett időintervallumon a kiskereskedelem beszerzési árait vettük alapul, amik az AKI PÁIR-on elérhetőek (az ábrázolt esetben a búzafinomliszt BL55 látható). Az adatokat kiegészítettük az árstop által meghatározott maximális árral, amit nettósítottunk az összehasonlíthatóság érdekében; emellett megjelenítettük az adott periódusban jelentett beszerzési árak alapján kalkulált nettó árat 10%-os árrés mellett.

Az ársapkával szemben az árréssapka esetében kisebb a kiskereskedelmi vállalkozások kitettsége a termékeket beszállító vállalkozások áremelése kapcsán. Az árréssapkák lehetőséget adnak a kiskereskedőknek arra, hogy a termék árbevétele fedezze a beszerzési árat akkor is, ha az szignifikánsan emelkedik.

Ennek ellenére az árréssapka jelentősen csökkenti a kiskereskedők mozgásterét az árképzésében a beszerzési ártól függetlenül.

Az árrés nem egyenlő a profittal

A vállalkozás a bruttó árrésből finanszírozza a közvetett költségeit, mint például a munkabért, a közüzemi költségeket és a kiskereskedelmi adót. Ez azt jelenti, hogy jelentős bevételtől esik el olyan termékek esetében, amelyeket normál üzletvitel mellett magasabb árréssel értékesítenek. Ezek tipikusan a gyártói márka alatt értékesített termékek, amik a rendelet szerint megszabott hányadot kell, hogy képviseljenek.

Ennek a folyamatnak a bemutatására a gyártói márka alatt értékesített búzafinomliszt árfelbontását alkalmaztuk. 2025. januári átlagos árrést kalkuláltunk az AKI PÁIR-on elérhető adatok alapján, majd összevetettük a maximális 10%-os árrés mellett értékesített termék árának összetételével, a beszerzési ár változatlanságát feltételezve.

A számításaink alapja a 2025. januári átlagos beszerzési és értékesítési árak; a bemutathatóság érdekében feltételeztük, hogy a közvetett költségeket és nyereséget a vállalat árbevétel-arányosan osztja szét. Az árbevétel-arányos nyerséget normális üzletvitel esetében 2%-on határoztuk meg, míg a kiskereskedelmi adó esetében 4,5%-kal számoltunk, ami az árbevétel 1 milliárd forint feletti részére alkalmazandó az adótörvény alapján.

Az árrés csökkenése jelentős bevételkiesést okoz a vizsgált termék esetében, a fennmaradó árrés nagyobb hányadát nyeli el a termék árbevétele után fizetendő kiskereskedelmi adó.

Muszáj emelni

A kieső bevételre a vállalkozásnak szüksége van az előző bekezdésben említett költségek finanszírozására. Ennek következtében a kereskedő a nem árréssapkázott termékek áremelésére kényszerülhet hosszútávon, hogy fenntarthassa a működéséhez szükséges árréstömeget. Hasonló gyakorlat merült fel az árstoppal érintett termékek kapcsán elszenvedett veszteségek szétosztásakor. Mivel a jelenlegi rendelet szélesebb körű termékpalettát érint, ezért nehezebb a szétosztás. Egyelőre az infláció alacsony maradt a rendelet bevezetése óta, a vállalkozások pedig nem akarnak árakat emelni más termékeken.

Viszont ez hosszútávon nem fenntartható, hiszen a kereskedők “nem tudják még jobban összehúzni a nadrágszíjat”.

Az OKSZ véleménye szerint: “Az élelmiszer árrésstop még az ígért május végi kivezetéssel is legalább egy évvel elodázza a kiskereskedelmi szereplők hatékonyságjavító beruházásait, ami a jövőben az árakban, a foglalkoztatottak számában, végső soron a fogyasztók gyengébb kiszolgálásában üthet vissza, miközben erre senki nem vágyik.

Mitől lesz jó egy beavatkozás?

Az állami beavatkozás egyik tipikus területe a szakpolitika, az általunk vizsgált beavatkozások is ezen csoportba esnek. Ilyesfajta beavatkozáskor az elérni kívánt cél határozza meg az optimális módszert, annak mélységét, időtartamát és minőségét. Előnyös lehet az érintett érdekcsoportokat is bevonni a döntéshozatalba, azaz egy párbeszédet indítani a beavatkozás érintettjeivel. Ezáltal alacsony kockázat mellett tudhatjuk meg, hogy őket hogyan érinti a tervezett rendelkezés.

Az eredeti árstop rendelet meghatározott célok elérése érdekében (infláció letörése és családok védelme) vezették be rögzített, rövid időtartammal; azaz meghatároztak kitűzött célt és annak elérése érdekében időtartamot, mélységet és minőséget.

A valóságban többször meghosszabbították a rendeletet, azt mutatva,

hogy valójában nem rendelkezett ténylegesen megtervezett időtartammal.

A rendelet revízióival kapcsolatban nem jött létre párbeszéd az érintett társaságokkal. Bár az árrésstop is rendelkezik meghatározott céllal és időtartammal, nincs akadálya a rendelet meghosszabbításának; kibővítésről pedig már szót ejtett Nagy Márton.

Orvoslat, vagy csak placebo?

Az árrésstopról szóló kormányrendelet adekvát megoldást biztosíthat rövidtávon a fogyasztói árszínvonal valamelyes csökkentésére, viszont nem nyújt valós megoldást a Magyarországon megfigyelhető árszínvonal emelkedését okozó szisztematikus problémákra. A rendelet szélesebb körben mérsékli az árakat a fogyasztók számára, ennek következtében több különböző kosár árát csökkenti.

Az árak esése vélhetően kevésbé drasztikus, mint az árstop esetében. Az előnyök csak abban az esetben érvényesülnek, ha a rendelet valóban hatályát veszti május végén. Ha ez mégsem történik meg, akkor hasonló problémák merülhetnek fel, mint amik az árstop esetében.

Ez egy újabb csapás lenne a kiskereskedelemnek

Rövid távon nagyobb sikere lehetne a termékeket érintő adóterhek csökkentésének; az ideiglenes ÁFA-csökkentés, kiskereskedelmi adó átmeneti csökkentése vagy felfüggesztése is letörhetné az árszínvonalat, hiszen ezek is megjelennek a fogyasztói árakban. Hasonlóan az árrésstophoz, ezek is csak egyszeri ideiglenes megoldások. Hosszú távon megoldást jelentene a termelés hatékonyságának növelése, ezzel a magyar kiskereskedelem importszükségletének csökkentése. A versenyképesség javítása lehetőséget adna az árszínvonalat felhajtó problémák korrekciójára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images