Árrésstop és árstop, vajon másodjára jobban megy?
Gazdaság

Árrésstop és árstop, vajon másodjára jobban megy?

Már több mint egy hónapja él az árrésstop; a március havi élelmiszer-inflációs adatok megjelentek, annak havi változása pedig rendkívül alacsony volt. Felmerül a kérdés, hogy ez a korai siker fenntartható-e?
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az árrésstop 2025. március 17-én lépett hatályba, és olyan élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet végző kereskedőkre vonatkozik, akiknek a 2023. évi nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Az üzletekben, bevásárlóközpontokban és az online kereskedelemben is érvényesül az árrésstop,

ami a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrésen, de legfeljebb 10 százalékon maximalizálja az árrés mértékét.

Ezen felül a kormányrendelet szabályozza az értékesítésre kínált mennyiséget, valamint a saját márkás termékek arányát is az üzletekben. A rendelet szerinti kötelezettségek megsértése akár több milliós bírságot is vonhat maga után, többszöri előfordulás esetén minden alkalommal megduplázódik a bírság összege. A kormányrendelet határozott időtartamú, 2025. május 31-én veszti hatályát, viszont fennáll a meghosszabbítás lehetősége, ahogy arra a kormányban már tettek utalást.

Árrésstop és árstop, van valódi különbség?

2022-ben egy sok szempontból hasonló beavatkozást valósított meg a kormány árstop néven, amelyben eleinte 6 termékcsoport fogyasztói árát rögzítették az infláció letörése érdekében. Hatálybalépésekor 3 hónap időtartamra szabták meg a beavatkozást. A rendelet több módosításon ment át, erre példa az ismétlődő meghosszabbítás és az árstoppal sújtott termékpaletta kibővítése is.

Az eredeti rendelet hatálya alatt kiemelkedő inflációt látott Magyarország. Ennek okai között volt a rendelet által érintett termékek beszerzési árainak emelkedése, ami miatt a kiskereskedők a veszteségek áthárítására kényszerültek. Eközben más, általuk értékesített termékek árait is emelték, ami növelte az általános árszínvonalat. Ezen lépés szükséges volt, hiszen az érintett termékek beszerzési ára meghaladta a megszabott maximális fogyasztói árat.

Az OECD szerint az árszínvonal-emelkedés jelentős részét az élelmiszer-infláció tette ki.

Kép1
Forrás: OECD Ecomic Surveys: Hungary 2024

Az MNB tanulmánya szerint az árstop rendelet nem tudta mérsékelni a helyettesítő termékek drágulását.

A rögzített árú termékek esetében elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre

- írták.

Kép2
Forrás:

Az árrésstop és árstop különbségeinek elemzése érdekében összehasonlítottuk a két beavatkozás hatásait a kiskereskedők árképzésbeli mozgásterére. Az árstop által érintett időintervallumon a kiskereskedelem beszerzési árait vettük alapul, amik az AKI PÁIR-on elérhetőek (az ábrázolt esetben a búzafinomliszt BL55 látható). Az adatokat kiegészítettük az árstop által meghatározott maximális árral, amit nettósítottunk az összehasonlíthatóság érdekében; emellett megjelenítettük az adott periódusban jelentett beszerzési árak alapján kalkulált nettó árat 10%-os árrés mellett.

Az ársapkával szemben az árréssapka esetében kisebb a kiskereskedelmi vállalkozások kitettsége a termékeket beszállító vállalkozások áremelése kapcsán. Az árréssapkák lehetőséget adnak a kiskereskedőknek arra, hogy a termék árbevétele fedezze a beszerzési árat akkor is, ha az szignifikánsan emelkedik.

Ennek ellenére az árréssapka jelentősen csökkenti a kiskereskedők mozgásterét az árképzésében a beszerzési ártól függetlenül.

Az árrés nem egyenlő a profittal

A vállalkozás a bruttó árrésből finanszírozza a közvetett költségeit, mint például a munkabért, a közüzemi költségeket és a kiskereskedelmi adót. Ez azt jelenti, hogy jelentős bevételtől esik el olyan termékek esetében, amelyeket normál üzletvitel mellett magasabb árréssel értékesítenek. Ezek tipikusan a gyártói márka alatt értékesített termékek, amik a rendelet szerint megszabott hányadot kell, hogy képviseljenek.

Kép3
Forrás

Ennek a folyamatnak a bemutatására a gyártói márka alatt értékesített búzafinomliszt árfelbontását alkalmaztuk. 2025. januári átlagos árrést kalkuláltunk az AKI PÁIR-on elérhető adatok alapján, majd összevetettük a maximális 10%-os árrés mellett értékesített termék árának összetételével, a beszerzési ár változatlanságát feltételezve.

A számításaink alapja a 2025. januári átlagos beszerzési és értékesítési árak; a bemutathatóság érdekében feltételeztük, hogy a közvetett költségeket és nyereséget a vállalat árbevétel-arányosan osztja szét. Az árbevétel-arányos nyerséget normális üzletvitel esetében 2%-on határoztuk meg, míg a kiskereskedelmi adó esetében 4,5%-kal számoltunk, ami az árbevétel 1 milliárd forint feletti részére alkalmazandó az adótörvény alapján.

Az árrés csökkenése jelentős bevételkiesést okoz a vizsgált termék esetében, a fennmaradó árrés nagyobb hányadát nyeli el a termék árbevétele után fizetendő kiskereskedelmi adó.

Muszáj emelni

A kieső bevételre a vállalkozásnak szüksége van az előző bekezdésben említett költségek finanszírozására. Ennek következtében a kereskedő a nem árréssapkázott termékek áremelésére kényszerülhet hosszútávon, hogy fenntarthassa a működéséhez szükséges árréstömeget. Hasonló gyakorlat merült fel az árstoppal érintett termékek kapcsán elszenvedett veszteségek szétosztásakor. Mivel a jelenlegi rendelet szélesebb körű termékpalettát érint, ezért nehezebb a szétosztás. Egyelőre az infláció alacsony maradt a rendelet bevezetése óta, a vállalkozások pedig nem akarnak árakat emelni más termékeken.

Viszont ez hosszútávon nem fenntartható, hiszen a kereskedők “nem tudják még jobban összehúzni a nadrágszíjat”.

Az OKSZ véleménye szerint: “Az élelmiszer árrésstop még az ígért május végi kivezetéssel is legalább egy évvel elodázza a kiskereskedelmi szereplők hatékonyságjavító beruházásait, ami a jövőben az árakban, a foglalkoztatottak számában, végső soron a fogyasztók gyengébb kiszolgálásában üthet vissza, miközben erre senki nem vágyik.

Mitől lesz jó egy beavatkozás?

Az állami beavatkozás egyik tipikus területe a szakpolitika, az általunk vizsgált beavatkozások is ezen csoportba esnek. Ilyesfajta beavatkozáskor az elérni kívánt cél határozza meg az optimális módszert, annak mélységét, időtartamát és minőségét. Előnyös lehet az érintett érdekcsoportokat is bevonni a döntéshozatalba, azaz egy párbeszédet indítani a beavatkozás érintettjeivel. Ezáltal alacsony kockázat mellett tudhatjuk meg, hogy őket hogyan érinti a tervezett rendelkezés.

Az eredeti árstop rendelet meghatározott célok elérése érdekében (infláció letörése és családok védelme) vezették be rögzített, rövid időtartammal; azaz meghatároztak kitűzött célt és annak elérése érdekében időtartamot, mélységet és minőséget.

A valóságban többször meghosszabbították a rendeletet, azt mutatva,

hogy valójában nem rendelkezett ténylegesen megtervezett időtartammal.

A rendelet revízióival kapcsolatban nem jött létre párbeszéd az érintett társaságokkal. Bár az árrésstop is rendelkezik meghatározott céllal és időtartammal, nincs akadálya a rendelet meghosszabbításának; kibővítésről pedig már szót ejtett Nagy Márton.

Orvoslat, vagy csak placebo?

Az árrésstopról szóló kormányrendelet adekvát megoldást biztosíthat rövidtávon a fogyasztói árszínvonal valamelyes csökkentésére, viszont nem nyújt valós megoldást a Magyarországon megfigyelhető árszínvonal emelkedését okozó szisztematikus problémákra. A rendelet szélesebb körben mérsékli az árakat a fogyasztók számára, ennek következtében több különböző kosár árát csökkenti.

Az árak esése vélhetően kevésbé drasztikus, mint az árstop esetében. Az előnyök csak abban az esetben érvényesülnek, ha a rendelet valóban hatályát veszti május végén. Ha ez mégsem történik meg, akkor hasonló problémák merülhetnek fel, mint amik az árstop esetében.

Ez egy újabb csapás lenne a kiskereskedelemnek

Rövid távon nagyobb sikere lehetne a termékeket érintő adóterhek csökkentésének; az ideiglenes ÁFA-csökkentés, kiskereskedelmi adó átmeneti csökkentése vagy felfüggesztése is letörhetné az árszínvonalat, hiszen ezek is megjelennek a fogyasztói árakban. Hasonlóan az árrésstophoz, ezek is csak egyszeri ideiglenes megoldások. Hosszú távon megoldást jelentene a termelés hatékonyságának növelése, ezzel a magyar kiskereskedelem importszükségletének csökkentése. A versenyképesség javítása lehetőséget adna az árszínvonalat felhajtó problémák korrekciójára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hozzányúl a kormány a szocho-szabályokhoz

Ingatlanpiaci elemző

Ingatlanpiaci elemző
Portfolio Financial IT 2025
2025. május 27.
Portfolio AgroFood 2025
2025. május 20.
Portfolio AgroFuture 2025
2025. május 21.
Portfolio Property X 2025
2025. május 28.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?

A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.

Tanfolyam

Sikeres befektető online tanfolyam

Megtanulhatod, hogyan találj rá a legjobb befektetési lehetőségekre, és azonnal alkalmazható, gyakorlati stratégiákat sajátíthatsz el – mindezt egy interaktív, élő online eseményen.

Ez is érdekelhet