Pletser Tamás szerint Magyarország képes lenne leválni az orosz energiahordozókról, de van egy bökkenő

A szakértő a 444.hu-nak adott interjúban több szempontból is árnyalta a kormányzati narratívát - legalábbis földgáz oldalon. 

A gázpiacon egyre erősebb a kínálati oldal, ami lefelé hajtja az árakat. 2027-től megindul a Fekete-tengeri termelés, ami évente 4-5 milliárd köbméter gázt hozhat a régiós piacra, de Azerbajdzsánból is nőni fog a szállítás. Emellett bővülnek az LNG-terminálokhoz való hozzáférési lehetőségek, különösen Görögország és Törökország irányából. Pletser szerint ha rendezett módon történik az orosz gáz kivonása, nem kell extrém áremelkedéstől tartani – Ausztria például már lemondott a Gazprom-szállításokról, de az árak csupán 3-4 euróval nőttek.

Az olajellátás terén viszont valóban vannak műszaki és politikai kihívások.

Horvátország monopolhelyzete a tengeri olajimport kapcsán vitás kérdés, főleg az árak és tranzitdíjak tekintetében. Pletser szerint ebben uniós közvetítés segíthetne. Bár a horvát megoldás drágább lehet az orosznál, az orosz Ural olaj árképzése nem átlátható, és a különbség nem egyértelmű.

A Mol nyeresége Pletser számításai szerint 10-15 százalékkal csökkenhetne a változás következtében, de példaként hozta az OMV-t, amely tengeri ellátással is nyereségesen működteti a schwechati finomítóját.

Az Egyesült Államok szerepe egyre hangsúlyosabb a gázpiacon. Donald Trump már korábban jelezte, hogy vámokat vethet ki azokra az országokra, amelyek orosz olajat vásárolnak – ez Magyarországot is súlyosan érintené. Az amerikai nyomás célja, hogy Európa több LNG-t vásároljon tengerentúlról. Már a szankciók puszta lehetősége is elbizonytalanítja a piac szereplőit, például a szerb NIS esetében is ez tapasztalható.

Pletser Tamás szerint Magyarország elméletileg képes lenne leválni az orosz energiahordozókról, de ennek ára van

– bár nem akkora, mint amennyit a kormány állít.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images