Hernádi Zsolt: 500-600 millió dollár többletköltséget jelentene az orosz olajról való leválás

A Mol-csoport növekedése elsősorban a működés hatékonyságának javulásából fakad – emelte ki Hernádi. A vállalatnál nőtt a kitermelés, a finomítóik kihasználtsága is emelkedett, miközben a külső környezet romlik: több országban, így például Ausztriában is visszaesett az üzemanyag-fogyasztás.

A vezérigazgató szerint ugyan a kormány csökkentette a vállalatra kivetett különadók egy részét, de a nemzetközi bizonytalanság továbbra is jelentős. Különösen életszerűtlennek nevezte az orosz energiahordozókra javasolt 500 százalékos vámot, amely szerinte sem piaci, sem racionális szempontból nem tartható. "Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen lenne" – fogalmazott.

Hernádi hangsúlyozta: a piaci logika azt diktálná, hogy versenyezzen az amerikai és az orosz olaj, és ne politikai döntések határozzák meg a forrásokat. Az 500 százalékos vám szerinte inkább egyfajta politikai nyomásgyakorlás, ami akár egy szélesebb üzleti alku része is lehet – például arra, hogy Európa jobban figyelembe vegye az Egyesült Államok szempontjait. Úgy véli, Donald Trump egy új megállapodásra törekszik.

Gárdonyi olajszennyezés

Hernádi Zsolt az interjúban kitért a gárdonyi olajszennyezésre is, amelyet mintegy 30 méteres sugarú körön belül lokalizáltak. Elmondása szerint

a szennyezett föld kitermelése folyamatos, és jelenleg nincs esélye annak, hogy az anyag átszivárogjon a talajvízbe vagy a Velencei-tóba.

Ennek ellenére – mivel még egy ezreléknyi kockázatot sem hagynának figyelmen kívül – résfalat építenek a biztonság növelése érdekében. Hangsúlyozta: a helyiekkel való folyamatos tájékoztatás biztosított.

Mi lesz 2027-ben?

Az orosz leválás kérdése azt követően vált ismét forróvá, hogy az Európai Unió nyíltan kimondott céljává vált, hogy 2027 végére teljesen megszüntesse az orosz földgáz, kőolaj és nukleáris fűtőanyag importját. A frissen bemutatott brüsszeli terv 9 pontban határozza meg az ehhez vezető lépéseket, amelyek között szerepel az új orosz gázszerződések betiltása, a meglévők felmondása vis maior hivatkozással, valamint kötelező nemzeti leválási tervek kidolgozása.

Mindez azt vetíti előre, hogy Magyarország energiabeszerzési keretei a következő években jelentősen átalakulhatnak, hiszen a magyarországi kőolajimportnak mintegy 75-80%-a még mindig Oroszországból érkezik, mind a Mol pozsonyi, mind a százhalombattai finomítójába.

Fontos tudni, hogy az orosz megoldás kiesésével - elsősorban a Brent-Ural árkülönbözet miatt - jelentősen drágábbá válna az alapanyag-beszerzés a Mol számára, másrészt az ilyen helyzetben előtérbe kerülő Adria-vezetéken sokszoros költségtöbbletet fizet ki a Mol a nemzetközi összevethető árakhoz képest.

Címlapkép forrása: Portfolio