Egy teljes ország áram nélkül: megtörténhet-e nálunk is, ami Spanyolországot és Portugáliát megbénította?

Az elmúlt hónapokban különösen súlyos és szokatlan áramszünet rázta meg Európát: szinte teljesen leállt Spanyolország és Portugália áramellátása. A blackout tényleges oka még most sem teljesen tisztázott. Az első hivatalos magyarázatok szerint több nagyobb napelemtermelő kiesés okozhatta a hatalmas áramszünetet. Bár az ilyen események extrém ritkák, a történtek világossá tették:

az elektromos hálózatok sebezhetősége nem csupán elméleti kérdés.

A Pénzcentrum Vokony Istvánt arról kérdezte, hogy egy ilyen léptékű áramszünet megtörténhet-e Magyarországon is. A szakértő szerint a spanyol-portugál eset jól mutatja, mennyire gyorsan – néhány száz milliszekundum alatt – képes összeomlani egy villamosenergia-hálózat.

Ilyen időskálán már nem az emberi reakciók, hanem az automatizmusok, a védelmi rendszerek és a hálózati struktúrák döntenek

- mutatott rá a szakértő.

Vokony kiemelte: nem létezik egyetlen gyenge láncszem, amely az egész rendszer sebezhetőségét okozná – egy ilyen léptékű áramszünet mindig több hiba láncolataként jön létre,

Ezek dominóként döntik le a hálózat elemeit.

Áttérve hazánkra, a szakértő elmondta, hogy Magyarország a kontinentális európai hálózat része, amely megfelelő védelmi protokollokkal és teherelosztási kapacitással rendelkezik. A szakértő hangsúlyozta, hogy országos áramszünet még sosem történt nálunk, és a jelenlegi rendszerirányítási gyakorlatok mellett ez a jövőben is rendkívül valószínűtlen.

Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ne kellene számolni a lehetőséggel, vagy legalább felkészülni rá

- hívta fel a figyelmet. A kritikus fontosságú ágazatok – egészségügy, közlekedés, kommunikáció – működése egy teljes blackout esetén perceken belül megbénulna. Éppen ezért léteznek ún. black start protokollok, amelyek a rendszer újraindítását teszik lehetővé.

A beszélgetés során szóba került a megújuló energiaforrások hálózati hatása is. Sokan szkeptikusak a nap- és szélenergia szerepével kapcsolatban, mivel ezek az időjárás függvényében termelnek, így nehezebben tervezhetők. Egy friss amerikai tanulmány azonban épp az ellenkezőjét mutatta: az ilyen forrásokat is használó régiók gyakran ellenállóbbnak bizonyultak extrém időjárás esetén.

Vokony szerint a megújulók „kétélű kardként” működhetnek. Nem önmagukban jók vagy rosszak – minden attól függ, hogyan illesztik őket a rendszerbe. A megosztott, decentralizált energiatermelés nagy előnye, hogy nem egyetlen ponton dől el az energiaellátás, ugyanakkor a rendszerirányítás bonyolultabbá válik.

Címlapkép forrása: Portfolio