Megrengette a Covid-vírussal kapcsolatos tudást egy új kutatás

A tanulmány, amelyet ezen a héten tettek közzé a JAMA Network Open folyóiratban, több mint 520 000 amerikai, nem súlyos COVID-19-cel kórházba került beteg adatait vizsgálta meg közel négy év alatt.

Az eredmények szerint nem volt klinikailag jelentős különbség azok kimenetelében, akik a felvétel első napján antibiotikumot kaptak, és azok között, akik nem.

Sőt, azoknál a betegeknél, akik kaptak antibiotikumot, kissé magasabb volt a rosszabb klinikai kimenetelek valószínűsége, írja a Center for Infectious Disease Research and Policy.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy az eredmények kiemelik az antibiotikum-gazdálkodási stratégiák szükségességét a nem súlyos COVID-19-cel kórházba kerülő betegek esetében.

Bár a COVID-19 vírus okozta megbetegedés, a járvány kezdetén az Egyesült Államokban a kórházba kerülő COVID-betegek több mint 80%-a kapott antibiotikumot a felvételkor, főként a kezelési lehetőségek korlátozottsága és a bakteriális társfertőzések miatti aggodalmak miatt.

Akkoriban azt is gondolták, hogy az azitromicin, hidroxiklorokinnal kombinálva, csökkentheti a COVID súlyosságát. Azóta visszatekintő adatok alapján kiderült, hogy a COVID-betegek mindössze 5%-ánál volt bakteriális társfertőzés, és több randomizált klinikai vizsgálat (RCT) is kimutatta, hogy az azitromicin nem nyújt előnyt COVID-19-ben.

Miután az első járványhullám lezajlott, és olyan kezeléseket kezdtek alkalmazni, mint a remdesivir, monoklonális antitestek és szisztémás szteroidok, az antibiotikum-használat csökkent a kórházi COVID-betegek körében.

Ennek ellenére 2023 végére még mindig nagyjából 35%-uk kapott antibiotikumot a felvételkor.

Ez a magas antibiotikum-felírási arány, valamint az antibiotikum-rezisztencia és a felesleges antibiotikum-használat potenciális káros hatásai miatt a Wisconsin-Madison, Massachusetts és Utah Egyetemek kutatói vizsgálták meg a klinikai kimeneteleket a kórházba került COVID-betegek között, akik kaptak antibiotikumot.

A vezető szerző, Michael Pulia, a Wisconsin-Madison Egyetem sürgősségi orvosa elmondta, hogy megpróbálták a megfigyeléses adatokat úgy elemezni, mintha egy randomizált klinikai vizsgálat keretei között történne az értékelés, hogy csökkentsék a torzításokat.

• Az antibiotikumos csoportban 20,8%-ban fordult elő az "összetett rosszabbodási kimenetel" (intenzív ellátás, lélegeztetőgépre kerülés, halálozás),

• míg a nem kezelt csoportban ez 18,4% volt.

• Az abszolút különbség azonban nem érte el a klinikailag jelentős szintet.

Pulia szerint az antibiotikumok nem látszottak hasznosnak.

Gyakorlatilag semmit nem találtunk, ami arra utalna, hogy az antibiotikumok előnyösek lennének

– mondta. Hozzátette, ha nincs előny, akkor az antibiotikumok negatív hatásait a betegek és a közegészségügy szempontjából is figyelembe kell venni.

„Világos, hogy ma túl gyakran írjuk fel az antibiotikumokat. Mindenki tudja, hogy ez probléma, de még mindig sokszor előfordul” – mondta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images