Így indokolja mai kamatdöntését az MNB

Mai ülésén a várakozásoknak megfelelően 6,5%-on tartotta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, majd egy órával később a szokásoknak megfelelően megjelent a monetáris tanács indoklása.

A közleményben a jegybank többek között megállapítja, hogy

• a kereskedelempolitikai megállapodások korábban vártnál kedvezőbbek,
• a globális befektetői hangulat javult,
• a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben elmaradt a várttól,
• a hazai bérdinamika lelassult,
• a hazai bankok tőkeellátottsága erős, és likviditása a kifutó jegybanki programok ellenére bőséges marad,
• a lakossági, mind a vállalati árvárakozások csökkentek, azonban továbbra is magas szinten alakulnak,
• az áremelkedés üteme a következő hónapokban várhatóan a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében (4%) alakul.

A jegybank úgy értékeli, hogy a vámbejelentések eltérő időzítéssel jelentkező és ellentétes irányú inflációs kockázatokat eredményeznek a hazai gazdaságban. Az alacsonyabb nyersanyagárak rövid távon mérséklődő infláció irányába hatnak. Ugyanakkor a vámok tartós növelése és a nemzetközi piaci bizonytalanság hazai eszközökkel szembeni kockázatkerülésre gyakorolt hatása középtávon erősítheti a felfelé mutató inflációs kockázatokat.

A közlemény kulcsüzenetei egyáltalán nem változtak, ez azt jelenti, hogy

a jegybank továbbra is óvatos, utalást sem tesz arra, hogy lenne tér a kamatcsökkentésre:

"A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a fenntartható gazdasági növekedéshez. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez...

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt."

A közlemény teljes szövege így szól:

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

A gyorsan változó vámpolitikai tervek növelték a bizonytalanságot a világgazdaságban. Az első kereskedelempolitikai megállapodások a piaci elemzésekben vártnál kedvezőbbek, így az Egyesült Államokban mérséklődött a recesszió kockázata. Az Európai Unióban a bejelentett kiadásnövelő programok élénkíthetik a növekedést a következő években, tompítva a lassuló nemzetközi kereskedelem kedvezőtlen hatásait.

A magasabb vámok az Egyesült Államokban emelik az inflációs várakozásokat, míg Európában egyelőre mérsékeltebb árhatások várhatók. Előretekintve a vámok inflációs várakozásokat emelő hatása, a magas szinten alakuló világpiaci élelmiszerárak, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is erős árdinamikája felfelé mutató kockázatot jelentenek. Az alacsonyabb energia- és nyersanyagárak rövid távon mérséklik a nemzetközi inflációt.

A globális befektetői hangulat javult. A főbb tőzsdeindexek emelkedtek, a költségvetések jelentős finanszírozási igénye miatt mind az amerikai, mind az európai hosszú hozamok növekedtek. A Federal Reserve változatlanul tartotta az irányadó kamatának célsávját májusban, míg a jegybanktól várt kamatpálya felfelé mozdult el. Az Európai Központi Bank irányadó rátájára vonatkozó piaci várakozások szintén feljebb kerültek. A régiós jegybankok közül a cseh 25 bázisponttal, a lengyel pedig 50 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját májusban, miközben a román jegybank változatlanul tartotta az alapkamatot.

A magyar gazdaság az első negyedévben stagnált éves összevetésben. A várakozásoktól elmaradó gazdasági teljesítményt rontotta az ipar és az építőipar, míg pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások. Márciusban a hazai kiskereskedelmi forgalom enyhén növekedett. A fogyasztói bizalom változatlanul visszafogott. A foglalkoztatottak száma historikus összevetésben magas, miközben tovább enyhült a munkaerőpiac feszessége. A bérdinamika 2025 elején általánosan lassult.

A hazai fogyasztás 2025 során a növekvő reálbérek mellett várhatóan tovább bővül. Az iparban zajló kapacitásbővítő beruházási projektek termelésének megindulásával az előrejelzési horizonton kiegyensúlyozottabb szerkezetben élénkülhet a gazdasági növekedés. Ugyanakkor a vámok globális emelkedése visszafogott exportteljesítményhez, míg a növekvő bizonytalanság egyes beruházások elhalasztásához vezethet, amelyek egyaránt lassítják a hazai konjunktúrát.

A hazai hitelpiacot továbbra is kettősség jellemzi: márciusban folytatódott a lakossági hitelezés élénkülése, miközben a vállalatok hitelkereslete alacsony maradt. A háztartási hitelállomány éves növekedése 2025-ben tovább gyorsulhat. A vállalati hitelezés ütemében 2025 második felétől várható fellendülés. A hazai bankok tőkeellátottsága erős és likviditása a kifutó jegybanki programok ellenére bőséges marad.

2025 áprilisában az infláció 4,2 százalékra, a maginfláció 5,0 százalékra mérséklődött. Az éves fogyasztóiár-index csökkenéséhez a termékek széles köre hozzájárult. Az áprilisi átárazások mértéke az iparcikkek és a piaci szolgáltatások esetében a historikus átlag feletti volt. Az élelmiszerek esetében az átárazás elmaradt a historikus átlagtól, részben az árrések március közepén bevezetett hatósági korlátozása következtében. Mind a lakossági, mind a vállalati árvárakozások csökkentek, azonban továbbra is magas szinten alakulnak. A várakozások mérséklése kulcsfontosságú az inflációs cél elérése szempontjából.

Az áremelkedés üteme a következő hónapokban várhatóan a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakul. Az alacsonyabb világpiaci olajárak hatása megjelent a hazai üzemanyagárakban. Az érintett élelmiszerek mellett a háztartási cikkek egy részére is kiterjesztett hatósági árréskorlátozás, valamint a telekommunikációs és banki szereplők önkéntes árazási vállalásai szintén mérséklik az inflációt. Ugyanakkor a piaci szolgáltatások erőteljes árdinamikája az év egészében magasabb infláció irányába hat.

A vámbejelentések eltérő időzítéssel jelentkező és ellentétes irányú inflációs kockázatokat eredményeznek a hazai gazdaságban. Az alacsonyabb nyersanyagárak rövid távon mérséklődő infláció irányába hatnak. Ugyanakkor a vámok tartós növelése és a nemzetközi piaci bizonytalanság hazai eszközökkel szembeni kockázatkerülésre gyakorolt hatása középtávon erősítheti a felfelé mutató inflációs kockázatokat.

A folyó fizetési mérleg egyenlege márciusban kimagasló, 1050 millió eurós többletet mutatott. Az élénkülő belső kereslet mellett 2025-ben átmenetileg enyhén mérséklődik a folyó fizetési mérleg aktívuma, ugyanakkor a következő években a külső pozíció várhatóan tartósan jelentős többletet mutat.

A jegybank előrejelzése szerint a költségvetési hiány a 2024. évi 4,9 százalékról 2025-ben és 2026-ban tovább csökkenhet. A kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a 2024. évi 0,1 százalékpontos többletet követően a teljes előrejelzési horizonton egyensúly közelében lesz. Az adósságráta a következő években a módosított hiánycélok mellett is mérséklődik.

A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a fenntartható gazdasági növekedéshez. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje is változatlan maradt.

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.

Címlapkép forrása: Portfolio