Japán 34 év után elvesztette a világ legnagyobb hitelezőjének címét

A japán nettó külföldi eszközállomány 533,05 ezer milliárd jenre emelkedett a kedden megjelent adatok alapján, míg az első helyen szereplő Németországé körülbelül 569,7 ezer milliárd jen. A harmadik helyre Kína került.

A nettó külföldi eszközállomány egy ország külföldi eszközeinek és a külföldiek az adott országban birtokolt eszközeinek különbsége. Tehát például Magyarország szemszögéből nézve az állományt növeli határon túli működőtőke-befektetés (ha egy magyar vállalat gyárat épít Romániában), vagy ha a magyarok külföldi pénzügyi eszközöket (mondjuk német államkötvényt) vesznek. Az állományból ki kell viszont vonni a nem magyar rezidensek hazai vállalatainak, ingatlanjainak, államkötvényeinek értékét. Ahogy ebből is látszik, nem csak hitel-, hanem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök is befolyásolják az adatot, így a "hitelező" kifejezés nem teljesen pontos. Azt viszont jól mutatja a metrika, hogy egy ország mennyivel több pénzt visz külföldre, mint amennyit nála fialtatnak. A mutatót a folyó fizetési mérleg kumulált egyenlegének változásában is megfigyelhetjük.

A változás mögött 2 fő tényező áll:

1. Németország tavalyi folyó fizetési mérleg többlete hozzávetőleg 40%-kal haladta meg a japánt, az európai ország kereskedelmi szempontból erős évet tudhat maga mögött.
2. Az euró erősödése miatt a nettó külföldi eszközállomány változása jenben számolva még jelentősebbnek tűnik.

Mindenesetre a japán pénzügyminiszter, Kató Kacunobu szerint nincs okuk aggodalomra.

Tekintve, hogy Japán nettó külföldi eszközei is folyamatosan nőnek, önmagában a helyezést nem kell figyelmeztetésnek vennünk arra vonatkozóan, hogy Japán helyzete jelentősen megváltozott volna.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images