
Alig több mint egy év múlva, 2026 júniusától élesedik az Európai Unió új bértranszparencia szabályozása, amely alapjaiban forgathatja fel a munkahelyi viszonyokat.
A szabályok célja eredetileg a férfiak és nők közötti bérkülönbségek csökkentése volt, de a hatásuk ennél jóval messzebbre nyúlik majd.
A legfontosabb változás, hogy 2027-től kötelező lesz minden munkáltatónak részletes jelentést készíteni a bérezésről, amelyben bizonyítani kell, hogy munkakörönként a nemek közötti bérkülönbség nem haladja meg az 5%-ot. És Magyarország ebből a szempontból nem áll jól: az Eurostat adatai szerint hazánkban a nemek közötti bérkülönbség a legmagasabbak közé tartozik az EU-ban.

A szabályozás talán legizgalmasabb elemei nem is a nemekhez köthetők, hanem a bértranszparenciához. 2026-tól ugyanis a bérrel kapcsolatos tabuk is megszűnnek.
- A munkavállalóknak joguk lesz tájékoztatást kérni arról, hogy adott pozícióban hogyan alakulnak a bérek nemek szerint.
- Bárki nyilvánossá teheti a saját fizetését.
- Minden álláshirdetésben fel kell tüntetni a várható bérsávot vagy pontos fizetést.
A szabályok megszegéséért az uniós tagállamok pénzbírságot szabhatnak ki, és a rendelkezések minden munkáltatóra vonatkoznak majd – csak a jelentési kötelezettség gyakorisága függ a cég méretétől.
Az irányelvet 2026. június 7-ig kell átültetni a nemzeti jogba, így a részletes, magyar jogszabályok még nem ismertek. Szakértői várakozások szerint azonban az itthoni szabályozás nem lesz szigorúbb az uniósnál.
- Annyi biztos, hogy 2026-tól nálunk is életbe lép az uniós kötelezettség.
- Először 2027. június 7-ig kell közzétenni a vállalatoknak a bérezési átláthatóságot szolgáló jelentést.
- Ezt követően a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek évente,
- a 150–249 fő közötti vállalatoknak háromévente,
- míg a 100–149 fő közötti munkáltatóknak – 2031-től kezdődően – szintén háromévente kell majd jelentést tenniük a nemek közötti bérkülönbségekről.
Amennyiben az azonos vagy egyenértékű munkakörökben a bérkülönbség meghaladja az 5%-ot, a munkáltatóknak kötelező lesz intézkedési tervet kidolgozniuk, a munkavállalói képviselőkkel közösen. A szabályozás megszünteti a fizetési titoktartást is: a dolgozók jogosultak lesznek saját bérükről és a nemek szerinti átlagbérekről írásos tájékoztatást kérni.
Az álláshirdetésekben kötelezővé válik a fizetés vagy a fizetési sáv feltüntetése, valamint a nemek szempontjából semleges megfogalmazás. A szabályokat megszegő munkáltatók pénzbírságra és egyéb szankciókra számíthatnak.
Nemcsak HR-kérdés, hanem stratégiai kihívás
A vállalatok többségét valószínűleg hidegzuhanyként éri majd a felismerés: a bértranszparencia nem csupán a férfi és női bérek összevetéséről szól, hanem a teljes bérezési rendszer igazságosságát veti vizsgálat alá.
Néhány fontos kérdés, amellyel minden cégvezetőnek szembe kell majd néznie:
- Vajon elég motiváló és igazságos a mostani bérezési rendszerem?
- Hogyan kezeljem, ha jelentős eltérések derülnek ki?
- Képes vagyok-e költséghatékonyan kiegyenlíteni az esetleges különbségeket?
Tapasztalataink szerint sok esetben akkora eltérések mutatkoznak, hogy ezeket nem lehet egyszerűen az éves szokásos béremelési gyakorlatba beilleszteni. Kiugró esetben akár a teljes bértömeg 5–10%-os növelésére is szükség lehet, ami jelentős költségterhet ró a vállalatra, és a CEO-k, CFO-k számára is kulcsfontosságú feladattá válik a kigazdálkodás.
Külföldi példák: mit tanulhatunk tőlük?
Az Egyesült Királyságban 2017-ben vezették be a kötelező gender pay gap jelentést, aminek hatására a teljes munkaidős bérkülönbség 9%-ról 7%-ra mérséklődött 2023-ra. A BBC példája sokatmondó:
női műsorvezetőik bérét 30–50%-kal kellett megemelniük, miután nyilvánosságra kerültek az aránytalanságok.
A Vodafone szintén lépett: rugalmas munkavégzési programokkal és célzott előléptetésekkel növelte a női vezetők arányát, ami a fluktuáció csökkenését eredményezte.
Franciaországban 2019 óta kötelező az egyenlőségi index bevezetése, ahol 2024-re az átlagos vállalati pontszám 88/100-ra nőtt. A cégek éves szinten a bértömegük 0,5–1%-át fordítják bérkiegyenlítésre.
Dániában, ahol már 2006 óta létezik hasonló rendszer, a gender pay gap 13%-kal csökkent, főként úgy, hogy visszafogták a férfiak bérnövekedését.
Norvégiában a 2018 óta érvényes bérjelentési kötelezettség ellenére a gender pay gap 12–13% között stagnált. Válaszul olyan cégek, mint a Statkraft, transzparens bértáblákat vezettek be, hogy hosszú távon javítsák az egyenlőséget.
A nemzetközi tapasztalatok egyértelműek: ott működött a bértranszparencia, ahol nemcsak megfeleltek a szabályoknak, hanem komoly belső reformokat is végrehajtottak a cégek.
Hogy áll most Magyarország? Mennyire jellemző a bértranszparencia?
Nálunk még korlátozott a bértranszparencia, bár bizonyos szektorokban – például az államigazgatásban és az egészségügyi ellátórendszerben – a bérek hivatalosan nyilvánosak. A közszférában dolgozók illetményét és bérkategóriáit jogszabályok rögzítik, amelyeket bárki megtekinthet. Az egészségügyben szintén központi bértáblák határozzák meg az alkalmazottak fizetését, így az ágazatban dolgozók bérezése teljes mértékben átlátható.
A magánszektorban ezzel szemben a bérek átláthatósága jóval kevésbé jellemző.
Bár a Munka Törvénykönyve rögzíti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, a fizetésekről szóló információk sok esetben üzleti titoknak számítanak.
A tőzsdén lévő vállalatok vezetői körének is publikus a bérezése, ugyanis a tőzsdén jegyzett cégek számára kötelező a felsővezetők javadalmazásának részletes bemutatása az éves jelentésekben. Ez a kötelezettség az igazgatósági tagokra, vezérigazgatókra és más vezető tisztségviselőkre vonatkozik, a teljes munkavállalói kör fizetésére azonban nem terjed ki.
Az utóbbi években ugyan megjelentek kezdeményezések a bértranszparencia növelésére, például egyes multinacionális vállalatok és startupok körében, ahol a bérsávok nyilvánosak, de ezek még nem jellemzőek a teljes gazdaságra. A magyar munkavállalók gyakran bizonytalanok abban is, hogy szabadon kérdezhetnek-e a bérekről, és sok esetben tartanak attól, hogy az ilyen jellegű érdeklődés negatívan hatna a karrierjükre.
Ahogy a fenti Eurostat statisztika is mutatja, a nemek közötti bérkülönbség Magyarországon továbbra is jelentős probléma.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint a nők átlagosan 18%-kal keresnek kevesebbet férfi társaiknál, még hasonló munkakörök esetében is. Ez részben abból fakad, hogy a nők jellemzően alacsonyabb fizetésű ágazatokban – például az oktatásban, a szociális szférában vagy az egészségügyben – dolgoznak, valamint abból, hogy a vezetői pozíciókban továbbra is kisebb arányban képviseltetik magukat.
Hogyan készüljünk fel itthon?
Bár a szabályozás élesedése 2026 közepén várható, a felkészülést már most érdemes megkezdeni. Első lépésként érdemes egy gyors auditot készíteni: felmérni, hogy hol vannak a legnagyobb bérkülönbségek, és mennyire alkalmas a jelenlegi munkaköri rendszer az eltérések kimutatására.

Ha a különbségek jelentősek, akkor hosszabb előkészítési időszakkal, akár munkaköri struktúrák átalakításával kell számolni. Minél előbb kezdik meg a cégek a felkészülést, annál nagyobb eséllyel tudják a szükséges változásokat fokozatosan, költséghatékonyan végrehajtani – és annál kisebb reputációs kockázattal néznek szembe. Ideje tehát nekilátni!
Az EU direktívához kapcsolódó határidők | ||
2023. május | Irányelv megjelenése | |
2024 - 2026. június | Felkészülés | Az érintett munkáltatók felkészülnek az irányelvnek való megfelelésre, ehhez igazítják a jelenlegi működésüket. 2026. június 7-én a tagállamok hatályba léptetik rendelkezéseiket, hogy megfeleljenek az irányelvnek (implementációs határidő). |
2027. június 7. | Első bérjelentések | A legalább 150 főt foglalkoztató munkáltatók közzéteszik az első bérjelentésüket. |
2031. június 7. | További bérjelentések | A 100 főt foglalkoztató munkáltatók is közzéteszik az első bérjelentésüket. |
Forrás: IFUA, Eur-lex |
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Figyelmeztetést adtak ki: veszélyes mellékhatása lehet a sztárgyógyszernek
Nagyon ritka esetben fordul elő.
Itt van Putyin megtorlása: brutális csapás érte Ukrajnát – Háborús híreink pénteken
Moszkva és Kijev is nagyszabású támadást indított a másik fél ellen.
Csillagászok detektálták a valaha mért legerősebb kozmikus robbanásokat
A szupernóvák eltörpülnek melletük.
Mennyit iszik a ChatGPT? Új folyadékhűtési technológiák jelenthetik a megoldást az AI hőproblémáira
A mesterséges intelligenciák (AI) térnyerése egyre nagyobb hőterhelést jelent az adatközpontok számára. Mivel a hagyományos légkondicionáló rendszerek a legtöbb esetbe
VIDEÓ! Kiberbiztonság 2025-ben: Az új befektetői aranybánya?
SPB Trend-lesen Az elmúlt hónapokban a kibertámadások száma meredeken emelkedett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányul a kiberbiztonság szerepére a globális gazdaságban. Elemz
Az ausztriai Klimabonus program
A program a szén-dioxid-árazás lakossági terheit csökkenti, a klímavédelmi célokat támogatva.
Csak bírjuk szuflával az AI-t
Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI nem erővel pusztít ki minket, hanem...
The post Csak bírjuk szuflával az AI-t
Cégstruktúra újragondolva: a beolvadás, szétválás és formaváltás üzleti logikája
A cégek struktúrája folyamatosan változik: a beolvadás, szétválás és formaváltás olyan komplex jogi és üzleti eszközök, amelyek révén a vállalatok javíthatják adózásukat, vagyonvédel
VIDEÓ! Profitálhatnak-e a befektetők az AI nukleáris fordulatából?
A mesterséges intelligencia elképesztő tempóban növekvő energiaéhsége már most érezhető. A Meta például 20 éves szerződést kötött egy illinoisi atomerőművel, nem véletlenül: 2019 és
Az osztalék portfólióm - 2025. május
Osztalékemelés szempontjából jó volt a május, mindenki emelt, akire számítottam. VáltozásokNem adtam és vettem semmit.PepsiCo Inc (PEP) osztalékot emelt 1,355 dollárról 1,4225-re, a
SPB: Aggasztó a munkaerőpiaci helyzet az USA-ban
Az inflációs adatok mind Németországban, mind az USA-ban a várakozásoknak megfelelően alakultak, így ebből a szempontból nincs akadálya a további kamatcsökkentéseknek. Erőteljes visszaesés

EXIM: Minden költségvetési forintból 4 forint GDP-többlet születik (x)
Alsó-Ausztria titkai – különleges felfedezőtúrák várnak! (x)

- A kormány törölné az EU-pályázatok kifizetését és kiírását, gyakorlatilag ejtené a helyreállítási alapot
- Mégis hogy jutottak át a reptereket megbénító ukrán szabotőrök az orosz határon? Itt van a magyarázat
- Már nagyon érik: mikor engedi el több százezer magyar család kezét a kormány?
- Itt a rendelet: megjelent a 2025/2026-os tanév rendje
- Megjött a Moody's friss ítélete Magyarországról
Eurómilliárdoknak inthet végleg búcsút Magyarország – Mi történik?
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
Kevésbé ismert ez a fűtési rendszer, pedig pillanatok alatt megtérül a befektetés
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
Példátlan csapás érte Oroszországot - fordulóponthoz érkezett a háború?
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.
Száguldj velünk a tőzsde hullámain!
Itt az idő, hogy napfényes hangulatban elmerülj a tőzsde világában! Megnézzük a legfrissebb nyári trendeket, és hasznos gondolatokat osztunk meg a befektetésekről – legyen szó kezdőkről vagy tapasztalt tőzsdézőkről, mindenki találhat benne újdonságot.