Az egész világra lesújtott Donald Trump, lábon lőtte az Egyesült Államokat

A világgazdasági kilátások egyre kedvezőtlenebbek, írja az OECD friss gazdasági előrejelzése. A kereskedelmi akadályok jelentős emelkedése, a szigorodó pénzügyi feltételek, a vállalati és fogyasztói bizalom gyengülése, valamint a fokozott szakpolitikai bizonytalanság mind komoly kockázatot jelentenek a növekedésre nézve.

Ha ezek a tendenciák folytatódnak, az érdemben visszafoghatja a gazdasági kilátásokat.

A növekvő kereskedelmi költségek – különösen azokban az országokban, amelyek új vámokat vezetnek be – várhatóan növelik az inflációt, bár ezt részben ellensúlyozhatják a mérséklődő nyersanyagárak. A kilátásokat övező kockázatok továbbra is jelentősek. A legfőbb aggodalmak közé tartozik

• a kereskedelempolitikai feszültségek további eszkalációja vagy hirtelen változásai,
• a vállalatok és a fogyasztók óvatosabb viselkedése,
• valamint a pénzügyi piacokon tapasztalható kockázatárazás folytatódó kiigazítása.

Az infláció az előrejelzettnél hosszabb ideig is magas maradhat, különösen akkor, ha az inflációs várakozások tovább emelkednek. Pozitív forgatókönyvként ugyanakkor a közelmúltbeli kereskedelmi akadályok korai visszavonása élénkítheti a gazdasági növekedést és enyhítheti az inflációs nyomást, írja az OECD.

A globális GDP-növekedés az OECD előrejelzése szerint 2024-ben még 3,3% volt, ám ez 2025-ben és 2026-ban várhatóan 2,9%-ra lassul – feltételezve, hogy a május közepi állapot szerinti vámok érvényben maradnak.

A lassulás elsősorban az Egyesült Államokat, Kanadát, Mexikót és Kínát érinti, míg más országokban csak kisebb visszaesés várható.

Az USA-ban a növekedés várhatóan 2,8%-ról 1,6%-ra esik vissza 2025-ben, majd 2026-ban 1,5%-ra csökken. Ennek oka a megemelkedett vámok, az ellenvámok, a politikai bizonytalanság, a reáljövedelmek lassabb növekedése, valamint a nettó bevándorlás visszaesése és a szövetségi alkalmazotti létszám csökkenése. Az infláció 2025 közepén várhatóan újra megugrik, majd fokozatosan visszatér a célértékhez.

Az euróövezetben a gazdaság várhatóan 2025-ben 1%-kal, 2026-ban 1,2%-kal bővül. A kereskedelmi súrlódásokat ellensúlyozza az uniós helyreállítási alapok beruházásai, az erős munkaerőpiac, az enyhülő hitelfeltételek, a kamatcsökkentések és a német fiskális élénkítés. Az infláció 2026-ra visszatérhet a célértékhez.

Az Egyesült Királyságban a növekedés a potenciál körül alakul (2025: 1,3%, 2026: 1,0%), mivel a költségvetési élénkítés hatását ellensúlyozza a kereskedelmi feszültségek és a bizonytalanság.

Kanadában szintén a kereskedelmi korlátozások fékezik a növekedést, amit csak enyhén ellensúlyoz a monetáris politika. A GDP-növekedés 2024-ben 1,5%, 2025-ben 1,0%, 2026-ban pedig 1,1% lehet.

Japánban a GDP-növekedés 2025-ben 0,7%, 2026-ban 0,4% lehet. A lakossági fogyasztást a bérnövekedés, a beruházásokat a nyereségek és állami támogatások hajtják, ugyanakkor a külső kereslet gyenge marad. Dél-Koreában a növekedés a 2024-es 2,1%-ról 2025-re 1%-ra lassul, majd 2026-ban 2,2%-ra gyorsulhat a javuló munkaerőpiac és erősebb reáljövedelmek miatt.

Kínában a növekedés a 2024-es 5%-ról 2025-re 4,7%-ra, 2026-ra pedig 4,3%-ra lassulhat. Az USA-val szembeni új vámok és a kedvezmények megszűnése rontják a kilátásokat, amit részben kompenzálhat a belföldi költségvetési élénkítés. Az infláció várhatóan emelkedik a kereskedelmi költségek és az élelmiszerárak miatt.

Indiában és Indonéziában a növekedés stabil marad. India gazdasága 2025–26-ban 6,3%-kal, majd 2026–27-ben 6,4%-kal bővülhet. Indonézia 2025-ben 4,7%, 2026-ban 4,8%-os növekedésre számíthat. Az infláció mérsékelt, bár Indonéziában az árfolyamgyengülés miatt emelkedés várható.

Mexikóban a GDP-növekedés 2025-re 0,4%-ra csökken, 2026-ban pedig 1,1% lehet. Brazíliában 2024-ben még 3,4%-os növekedést várnak, de ez 2025-re 2,1%-ra, 2026-ra pedig 1,6%-ra mérséklődik. A magas kamatok és a kereskedelmi akadályok csak részben ellensúlyozhatók a költségvetési élénkítéssel. Az infláció 2026 második felére térhet vissza a jegybanki célhoz.

Az OECD szerint a központi bankoknak ébernek kell maradniuk annak érdekében, hogy a dezinflációt fenntartsák olyan időkben, amikor fokozott bizonytalanság és növekvő kereskedelmi költségek jellemzik a gazdaságot.

Feltéve, hogy a kereskedelmi feszültségek nem erősödnek tovább, és az inflációs várakozások stabilak maradnak, a kamatlábak csökkentése folytatódhat azokban a gazdaságokban, ahol az infláció mérséklődése várható.

Az inflációra és a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzések alapján a kamatlábak csökkentése várhatóan folytatódni fog 2025-ben, és bizonyos esetekben 2026-ban is, a nagy fejlett gazdaságok mindegyikében, Japán kivételével.

Címlapkép forrása: Shutterstock