Ezért esett vissza a magyar gazdaság

A magyar gazdaság 2022 közepe óta képtelen tartósan növekedni. A helyzetre jellemző, hogy az utóbbi tizenegy negyedévből hét GDP-visszaesést hozott, az utóbbi hatból pedig négy.

Az utóbbi három évben recessziós időszakok és rövid növekedési periódusok váltogatják egymást, ami összességében stagnáló tendenciát rajzol ki. Az első negyedéves adat azért hatott kiábrándítóan, mert 2024 végére kikecmeregtünk a recesszióból, és abban lehetett bízni, hogy az idén folytatódik a növekedés. Ehhez képest a pangás tartós lecsúszást jelent a növekedési pályáról, az elmúlt 30 évben másodszor látunk ilyet, az elsőt a pénzügyi válságban.

De miért?

A Központi Statisztikai Hivatal mai részletes adatközlése előtt csak egy általános képet tudtunk felvázolni a növekedési kudarc okairól. Eszerint mivel az első negyedéves GDP-adatban a kereskedelmi háború (és az ebből fakadó bizonytalanság) hatásai még csak kis részben jelentek meg, az első három hónap folyamatait sokkal inkább a korábbi negyedévekre jellemző tendenciák folytatódása határozhatta meg. Ezt sugallták a részadatok is:

• az ipari termelés a gyenge exportkereslet miatt szenved,
• a beruházások az állami és uniós források fejlesztési források hiány mellett a magánszektor alacsony bizalma miatt van szabadesésben,
• mindezt pedig a lakossági fogyasztás bővülése nem tudja növekedésbe fordítani.

A KSH mai jelentéséből már pontosabb képet tudunk alkotni.

Termelési oldal

A vártnak megfelelően az ipar hozzáadottérték-alapon gyengén teljesített az első negyedévben. Az előző negyedévhez képest 2,1%-os visszaesést mutat a szektor, negyedik egymást követő negyedévben látunk zsugorodást.

Az építőipar 1,1%-kal zsugorodott, ez egy kis negatív meglepetés, a havi termelési volumenadatok alapján inkább egy kis növekedésre lehetett számítani. Igaz, az ágazat kis súlya miatt ez a teljes GDP-növekedésre gyakorolt hatást illetően elhanyagolható.

Vegyes képet mutatnak a szolgáltató szektor egyes területei. Ez már önmagában sem jó hír, hiszen az előző negyedévekben az alágakban dominánsan növekedést figyelhettünk meg. Ezt a háztartások vásárlóerejének bővülésére vezettük vissza. Most viszont azt látjuk, hogy a szolgáltatások egésze negyedéves alapon 0,2%-kal csökkent, elsősorban azért, mert az infokommunikáció, ingatlanügyletek illetve szakmai, tudományos tevékenységekben visszaesést mért a KSH, de a pénzügyi ágazattól is csak stagnálásra futotta. Ez arra utal, hogy nem is annyira a lakosság, mint inkább a vállalatok által igénybe vett szolgáltatások döcögtek. Ez az üzleti bizalom gyengeségét jelzi.

Felhasználási oldal

Az utóbbi időben a felhasználási oldalról jobban meg lehetett ragadni a magyar gazdaság növekedési problémáit, elsősorban úgy, hogy milyen keresleti tényezők járulnak hozzá a stagnáláshoz. Ezúttal is így van, és a mintázat sem sokat változott az előző negyedévekhez képest.

A háztartások fogyasztási kiadása tovább tudott növekedni, igaz, a negyedéves alapon mért 0,4%-os bővülés az elmúlt két év legkisebb adata. Olyannyira, hogy természetbeni juttatásokkal kibővítve a háztartások tényleges fogyasztása már csökkenést mutat, két év után először.

A beruházások hozták a várt elkeserítő számot: negyedéves alapon 2,4%-os a visszaesés. Az utóbbi három évben csak két negyedévben láttunk pozitív előjelű adatot, az utóbbi két évben egyszer sem. A beruházások zuhanórepüléséről sokszor írtunk, sem a vállalati, sem a lakossági, sem pedig az állami kereslet nem tud lendületet adni. Esni pedig volt honnan, a 2020-as évek elejére egy beruházási lufi tetején ültünk.

A beruházási ráta (négy negyedéves átlagban) 23% alá esett, és ha azt is hozzávesszük, hogy a mutatót valójában a beruházások nagyon durva árszintemelkedése támasztja, akkor mondhatjuk, hogy mára egyáltalán nem számít a magyar beruházási aktivitás magasnak.

Ha az alábbi ábrán rátekintünk, láthatjuk a magyar gazdaság növekedési mintáját. A beruházás a fő lehúzó erő (narancs sáv), amit a háztartási fogyasztás ellensúlyoz valamennyire, miközben az export hozzájárulása igen szerény.

Ez a szerkezeti bontás több figyelmeztető jelzést is tartalmaz. Egyrészt a háztartási fogyasztás növekedést támasztó ereje kisebb lett (éves alapon kisebb a pozitív hozzájárulása a GDP-változáshoz, negyedéves alapon kifejezetten negatív). Másrészt a növekedést a közösségi fogyasztás is támogatta (sötétkék sáv). A költségvetés állapotának ismeretében ez valószínűleg ideiglenesnek tekinthető, bár a választási ciklikusság hozhat még pár jó negyedévet.

Vagyis a részletes GDP-adatok szerkezetileg sem mutatnak sok biztatót a növekedéssel kapcsolatban.

Összességében az év eleji gyenge gazdasági teljesítményt továbbra is a beruházások szenvedése és az export akadozása magyarázza, de ezúttal a háztartások fogyasztása sem jelentett érdemi ellensúlyozó erőt. Ez pedig az általános gazdasági hangulat gyengeségét mutatja.

Mi jön most?

Az első negyedéves adatok az idei növekedési kiltásokat illetően már erős determinációt hoznak. Hogy csak néhány forgatókönyvet felvillantsunk:

• Ahhoz, hogy az idei éves átlagos GDP-növekedés elérje a 3%-ot, már az sem lenne elég, ha a következő időszakban negyedévről negyedévre 2%-kal javulna a teljesítmény. Ilyen növekedésre sosem volt még példa, és a körülményeket figyelembe véve most sincs rá esély.
• A kormány (mára elavultnak tekinthető) 2,5%-os GDP-növekedési előrejelzésének teljesüléséhez a következő három negyedévben 1,7%-os negyedéves bővülések kellenének.
• Még mindig lendületesnek mondható, 1-1 százalékos negyedéves gazdasági dinamikával lenne megközelíthető az éves átlagos 1,5%-os GDP-növekedés.
• Ha az év végéig 0,5% körüli növekedés lenne jellemző, akkor 0,5 és 1 százalék közötti éves átlagos GDP-adat adódna 2025-re, az nagyjából a tavalyival egyezne meg. Jelenleg ez tűnik a legvalószínűbb pályának.

A gazdaság élénküléséhez leginkább az év második felében termőre forduló nagyberuházások (CATL, BMW, BYD) járulhatnak hozzá. Ugyanakkor erős bizonytalanság övezi, hogy a kedvezőtlen külső környezetben mennyire pörögnek fel ezek a gyárak, a Magyar Nemzeti Bank az utolsó előrejelzésében ezt inkább már a jövő évre várja.

További élénkítő tényező lehet a választások előtti kormányzati költekezés. Erre a magas költségvetési hiány ellenére látunk esélyt, már a közelmúltban is születtek adócsökkentő intézkedések, és 2026 tavaszához közeledve a költekezési igény feltehetően egyre inkább felülírja a fiskális stabilitás szempontjait. Emellett a reálbérek idei emelkedése jelentheti a növekedés motorját.

Emiatt továbbra is számítunk némi élénkülésre a magyar gazdaságtól, ám egyre inkább elbizonytalanító, hogy az általánosan rossz üzleti és lakossági hangulat mennyire készteti kivárásra a gazdaság szereplőit. A kilátásokat a vámháború körüli bizonytalanság is növeli, az EU és az USA közötti kereskedelmi lehetőségek még mindig homályosak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images