Ilyen a magyar agyelszívás: tényleg a munkaerőpiac java vándorol ki?

A friss Munkaerőpiaci Tükörben jelent meg Hárs Ágnes és Simon Dávid tanulmánya, mely a magyar migrációs folyamatokat és a lakosság iskolázottsági helyzetét vizsgálja, illetve azok között keres összefüggést. Vagyis a kutatók nem csak azt nézték meg, hogy a kivándorlásban érintett társadalmi csoportok iskolázottsága milyen, hanem azt is, hogy a bevándorlók helyettesítik, illetve pótolják-e azt a réteget. A kutatásban a 20-59 éves korosztályt vették figyelembe, mivel a fiatalokra jellemző a migráció. Emellett iskolai végzettség szerint három kategóriát különböztettek meg:

• a legfeljebb 8 általános (ISCED 0–2),
• a középfokú végzettségűek (ISCED 3–4),
• valamint a felsőfokú végzettségűek (ISCED 5–8) csoportját.

2010 és 2023 között a teljes népesség száma 7 százalékkal, a középfokú végzettségűeké 14 százalékkal, míg az alapfokú végzettségűeké 33 százalékkal csökkent, a felsőfokú végzettségűeké pedig 39 százalékkal növekedett. Vagyis a migrációtól eltekintve már ön magában volt egy átrendeződés a magyar társadalomban az iskolázottságot illetően.

A népszámlálás alapján

2022-ben a bevándorlók aránya a 20–59 évesek körében a magyar népesség 6,9 százaléka,

az alap- és a középfokú végzettségűek esetében 6–6 százalék, a felsőfokú végzettségűek körében 9,4 százalék volt. A bevándorló népesség jellemzőit mutatja, hogy kétharmaduk a szomszédos országokban született: 36 százalék Romániában, 18 százalék Ukrajnában, 7 százalék Szerbiában, 5 százalék Szlovákiában (valószínűleg zömében határon túli magyarok) – emelik ki a tanulmány szerzői.

Iskolai végzettség szerint jelentős az eltérés: az alapfokú végzettségű bevándorlók 68 százaléka, a középfokú végzettségűek 71 százaléka született a szomszéd országok valamelyikében (az átlagot meghaladóan, 41, illetve 39 százalékban Romániában), míg a felsőfokú végzettségű bevándorlók nagyobb arányban (40 százalék) nem a szomszéd, hanem egyéb országokban születtek.

Az elvándorlás növekedési üteme összességében a 2010-es évtized elejétől növekvő, az alacsony iskolai végzettségűek esetében az időszak végén látjuk az elvándorlás ütemének növekedését, a felsőfokú végzettségűek esetében pedig a jelentős növekedés az időszak végén megtorpanni látszik. A középfokú végzettségűek esetében közel állandó az elvándorlás üteme az időszak egészében.

Összességében az elvándorlás aránya 2010 óta iskolai végzettségenként eltérően alakult. Az elvándorlók aránya a teljes népességhez viszonyítva 4,9 százalékponttal növekedett, az alacsony iskolai végzettségűeknél a növekedés mértéke 6,8 százalékpont, a középfokú végzettségűeknél 3,5 százalékpont, a felsőfokú végzettségűeknél – a kiinduló időszakban is magas arány mellett – 6,4 százalékpont volt.

Láthatjuk, hogy a be- és elvándorlás aránya a népesség egészében kiegyenlíti egymást, az adatok szerint a növekvő arányú bevándorlás pótolja az elvándorlást

- olvasható a tanulmányban.

A magyar vándorlás mértéke szerény, a vándorlásban részt vevők között nagy a középfokú végzettségűek száma, a végzettségi csoporton belül azonban viszonylag alacsony a vándorlók aránya. A felsőfokú végzettségűek a bevándorlásban és az elvándorlásban is növekvő arányban vesznek részt – emelik ki a szerzők.

A bevándorlás dinamikáját vizsgálva fontos a külföldön született bevándorlók időbeli változását is megvizsgálni. A jelenleg Magyarországon élő 20–59 éves külföldön született népesség számottevő része (a népszámlálás alapján) már régóta, tartósan él Magyarországon: 1989 előtt érkezett a bevándorlók 7 százaléka, 1990–1999 között mintegy egynegyedük, a következő évtizedben a bevándorlók 28 százaléka. A vizsgálat időszakát jelentő években, azaz 2010 után érkezett a bevándorlók 40 százaléka.

A korai időszakban néhány százalékponttal nagyobb volt a középfokú végzettségű bevándorlók aránya, a legutóbbi időszakban pedig az alacsony és a felsőfokú iskolai végzettségűeké. Fontos végül hangsúlyozni, hogy a bevándorlás számbavételekor csak a „természetesnek” tekinthető bevándorlást vizsgálták, azokat, akik a népesség részét alkotják, és

nem foglalkoztak a vendégmunkások fokozatosan növekvő csoportjával.

Az elvándorlást vizsgálva az látszik, hogy a jelenleg Magyarországon élők átlagosan 5 százaléka élt külföldön legalább egy évet, majd visszatért a népszámlálás adatai alapján. Az alacsony iskolai végzettségűek esetében ez az arány 2,6 százalék, a középfokú végzettségűek esetében 4,3 százalék és a felsőfokú végzettségűek körében 7,7 százalék.

Az uniós tükörstatisztika szerint azonban az elvándorlás korábban vizsgált arányait figyelembe véve átlagosan a népesség 6,9 százaléka élt az időszak végén külföldön, az alacsony iskolai végzettségűek 8,1 százaléka, a középfokú végzettségűek 5,1 százaléka, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 10,3 százaléka.

Ezt figyelembe véve az elvándorlás lényegesen nagyobb arányban érinti a népességet.

Átlagosan a népesség 12 százaléka élt korábban vagy él jelenleg külföldön. Az arány alacsonyabb a legfeljebb nyolc osztályt végzettek és a középfokú iskolai végzettségűek esetében, de messze magasabb a felsőfokú végzettségűek körében.

Az elvándorlásban érintett népességben így átlagosan 42 százalék a visszavándorlók aránya, ami az alacsony iskolai végzettségűek esetében – az ebben a csoportban gyorsan növekedésnek indult elvándorlás mellett – pillanatnyilag alacsony, alig több mint 20 százalék, a középfokúak esetében viszont 46 százalék, a felsőfokúak estében pedig 43 százalék.

Címlapkép forrása: Shutterstock