Új uniós vizsgálat jöhet Paks II. kapcsán, ami akár az egész projektet elkaszálhatja

Kezdjük az elején

A magyar kormány 2014-ben kötött megállapodást Oroszországgal két új, VVER-1200 típusú blokk megépítésére az orosz állam által nyújtott hitellel, a Roszatom kivitelezésében. Az Európai Bizottság 2015-ben vizsgálatot indított, mivel felmerült, hogy a projekthez kapcsolódó állami finanszírozás tiltott állami támogatásnak minősülhet, illetve az orosz fél tender nélküli megbízása sértheti az uniós közbeszerzési szabályokat.

Végül hosszas eljárás után, 2017 márciusában a Bizottság jóváhagyta a Paks II. beruházást:

megállapította ugyan az állami támogatás tényét, de szigorú feltételek mellett összeegyeztethetőnek ítélte az uniós szabályozással.

Margrethe Vestager versenypolitikai biztos akkor hangsúlyozta: Magyarország szabadon dönthet az atomenergia használata mellett, a Bizottság szerepe csak annyi, hogy a piaci versenyt torzító hatásokat minimálisra korlátozza. Ennek érdekében a magyar fél vállalásokat tett a versenytorzulás elkerülésére:

• Tiltott keresztfinanszírozás kizárása: A Paks II. üzemeltetője nem használhatja fel esetleges nyereségét további kapacitások építésére vagy vásárlására – az ilyen profitot az államnak kell visszafizetni, vagy a projekt működési költségeire fordítani. Ezzel elkerülhető a túlkompenzáció, azaz hogy az állami támogatás túlzott nyereséget eredményezzen.

• Piaci koncentráció csökkentése: Az új erőművet működtető Paks II. Zrt. jogilag és szervezetileg független kell legyen a meglévő Paksi Atomerőművet üzemeltető állami MVM csoporttól (vagy bármely utódjától). Így a két atomerőmű nem kerülhet azonos vállalatcsoportba, ami a piaci erőfölény további növekedését korlátozza.

• Áramértékesítés versenypiacon: Paks II. áramtermelésének legalább 30%-át nyílt energiapiaci tőzsdén kell értékesíteni, a fennmaradó mennyiséget pedig objektív, átlátható és diszkriminációmentes aukciókon kell eladnia. Ez biztosítja, hogy az új erőmű ne zárt, államilag preferált csatornákon (pl. hatósági áras hosszú távú szerződések útján) adja el az áramot, hanem versenyezzen a piacon.

A Bizottság ezen kötelezettségvállalások mellett arra a következtetésre jutott, hogy az állami támogatás arányos és korlátozott mértékű, a versenytorzító hatásokat sikerült minimálisra szorítani, ezért az eredetileg 12,5 milliárd eurós projekt állami finanszírozását engedélyezték. Meg kell említeni, hogy a Bizottság döntését arra is alapozta, hogy a négy jelenlegi paksi blokkot azok üzemidejének lejártával, 2032 és 2037 között fokozatosan leállítják, az új blokkok pedig ezeket a kapacitásokat hivatottak kiváltani.

Másrészt az Európai Bizottság – külön eljárás keretében – 2016-ban a tender nélküli orosz kivitelező kiválasztás ügyét is vizsgálta, de végül lezárta a közbeszerzési jogi kötelezettségszegési eljárást anélkül, hogy szankcionálta volna Magyarországot. A magyar kormány azzal indokolta a "mentességét", hogy az együttműködés egy magyar–orosz államközi megállapodáson alapul, ezért nem volt szükség közbeszerzésre. Ezt a megközelítést a közbeszerzési szabályok betartását felügyelő bizottsági főigazgatóság (DG GROW) nem fogadta el, de enyhítő körülményként figyelembe vette, hogy egy meglévő atomerőmű bővítéséről volt szó, amit kizárólag orosz technológiával lehetett megvalósítani.

Végül a bizottság úgy látta, hogy nem állt fenn a közbeszerzési szabályok megsértése, és kötelezettségszegési eljárás sem indult, így az állami támogatás elutasítása sem lett volna indokolt.

Miről szól Tordai Bence friss panaszbeadványa?

A Népszava értesülése szerint Tordai Bence független országgyűlési képviselő panaszt nyújtott be az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságán a Paks II. projekthez nyújtott állami támogatás ügyében. A beadvány lényege, hogy

azok a körülmények és indokok, amelyek alapján 2017-ben az EU engedélyezte a projektet, mára teljesen megváltoztak, így újból meg kellene vizsgálni a támogatás jogosságát.

Többek között:

• Paks I leállításának elmaradása: A 2017-es engedély hallgatólagos feltétele volt, hogy az új blokkok üzembe lépéséig a Paks I reaktorait fokozatosan kivezetik a rendszerből. Ehhez képest a magyar kormány szándékának megfelelően a parlament 2022 végén megszavazta azt az országgyűlési határozatot, ami megadta a lehetőséget arra, hogy 20 évvel meghosszabbítsák a régi blokkok üzemidejét, így azok akár 2057-ig is működhetnek. 

• Költségrobbanás és finanszírozási bizonytalanság: Az eredeti beruházási keret 12,5 milliárd euró volt, de egy törvénymódosítással a költségplafont eltörölték, így az összeg bármikor megemelhető. Ráadásul az eredeti tervekhez képest az infláció és az építőipari árak megemelkedése miatt a becsült végösszeg már biztosan jóval magasabban alakul majd. A képviselő szerint ez alapjaiban borítja fel a 2017-es döntéshez készült megtérülési számításokat, ami önmagában is új bizottsági engedélyeztetést tenne szükségessé.

• Energiapiaci torzítás: Tordai szerint a kormány mesterségesen beavatkozott a villamosenergia-piacba, hogy Paks II. számára kedvezőbb helyzetet teremtsen. Gyakorlatilag ellehetetlenítette az új szélerőművek építését, és különadókkal sújtotta a napelemparkokat. Eközben az EU-s piacokon egyre gyakoribbak a negatív áramárak: egy merev, alaperőműként működő atomerőmű ilyen környezetben nehezen tud gazdaságosan működni - teszi hozzá. Itt hozzá kell tenni, hogy bár részben igaz a képviselő állítása, azonban az atomerőművek nem csak nappal termelnek, hanem este is. Ilyenkor pedig jóval magasabbak a villamosenergia-piaci árak az elérhető árammennyiség szűkössége miatt. Sőt, minél több zsinóráram-termelő van a rendszerben, annál kisebb lehet az árvolatilitás.
• Geopolitikai és szankciós kockázatok: A Roszatom folyamatosan kap orosz állami támogatást, ami ütközhet az EU új külföldi támogatásokat szabályozó rendeletével (FSR). Emellett reális esélye van annak, hogy az EU a jövőben szankcionálja fogja az orosz nukleáris szektort is (a gáz- és olaj után). Mindez 2017-ben még nem volt tényező, mára viszont alapvetően megváltoztatta a helyzetet - írja a képviselő.
• Közbeszerzés és jogi bizonytalanság: Végezetül azt is kifogásolja, hogy Paks II. kivitelezőjét – a Roszatomot – közbeszerzési eljárás nélkül választották ki, amire akkor az Európai Bizottság még túl könnyen rábólintott.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Kivételesen jó alkalmat biztosít a téma megismerésére és átbeszélésére a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forum.

Információ és jelentkezés

Nem is a panaszbeadvány a lényeg

Függetlenül Tordai lépésétől, a Paks II. állami támogatásának EU-s jóváhagyása már amúgy is bizonytalan lábakon állhat egy uniós bírósági eljárás miatt. Ausztria ugyanis jogi úton megtámadta az unió 2022-es határozatát, amely elutasította a projektet eredetileg jóváhagyó bizottsági döntés ellen benyújtott keresetét. Az új eljárásban, a főtanácsnok szerint az uniós bíróságnak helyt kellene adnia Ausztria fellebbezésének, mert a Bizottságnak az állami támogatás vizsgálatakor azt is ellenőriznie kellett volna, hogy az orosz Nizhny Novgorod Engineeringnek közvetlenül adott szerződés megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak - ugyanis szerinte a szerződéses partner kiválasztása elválaszthatatlanul összefügg a magyar kormány által nyújtott állami támogatással.

És ha az Európai Unió Bírósága a főtanácsnok véleményét követve - amely általában előzetes indikátora a későbbi döntésnek - az év második felében megsemmisíti a korábbi ítéletet, akkor

a Bizottságnak kötelezően újra napirendre kell tűznie a paksi bővítés ügyét.

És mi van utána? Amennyiben a Bizottság érdemben vizsgálni kezdi a panaszt (akár az osztrák per részeként, akár külön), több kimenetel lehetséges.

• Legszélsőségesebb esetben visszavonhatják vagy felfüggeszthetik a korábbi állami támogatási engedélyt. Ez azt jelentené, hogy a magyar kormány nem folyósíthat további pénzügyi támogatást a projekthez, amíg újra nem igazolja, hogy az megfelel az uniós szabályoknak.
• Reálisabb forgatókönyv, hogy a Bizottság új feltételeket szab: például előírhatja a költségek felső korlátját, vagy kikötheti, hogy Paks I üzemidő-hosszabbítását vonják vissza.
• Szintén felmerülhet, hogy egy új állami támogatási engedélyezési eljárást írnak elő a megnövekedett beruházási összeg miatt. Ez utóbbi akár évekkel is visszavetheti a projektet, hiszen egy részletes notifikációs procedúra és jóváhagyás hosszadalmas lehet.

Fontos megjegyezni, hogy az Európai Bizottság

eddig csak kivételes esetekben élt azzal a lehetőséggel, hogy egy korábban már jóváhagyott döntését utólag, visszamenőleges hatállyal visszavonja

– hiszen ez jogi szempontból is rendkívül érzékeny terület.

Legtöbbször akkor fordult elő, ha nagyon súlyos szabálytalanság derül ki vagy bírósági ítélet kötelezi rá. Jelen esetben azonban az Európai Bíróság döntése kikényszerítheti az újbóli vizsgálatot. Tehát, ha az Európai Unió Bírósága a következő ítéletében a főtanácsoknak ad igazat, akkor az Európai Bizottságnak a testület iránymutatása alapján részletesen indokolnia kell majd, miért nem sértették meg a közbeszerzési szabályokat, és miért nincs szoros összefüggés az állami támogatás jóváhagyása és az orosz építtető cég közvetlen, pályáztatás nélküli kiválasztása között. Ebben az esetben a támogatásról szóló határozatot kiegészítenék a bíróság által elvárt érvekkel. Ezután már Ausztrián múlik, hogy megtámadja-e az új döntést is.

A Szabad Európának nyilatkozó források azonban úgy látják, hogy még ha meg is történik ez, az nem lesz halasztó hatással a paksi beruházásra, ugyanis mindaddig érvényes az állami támogatási határozat, amíg hatályon kívül nem helyezik. Hatályon kívül helyezés esetén viszont egy új határozat elfogadásával a bizottság visszafizetteti a kedvezményezettel az állami támogatást.

De van egy politikai oldala is a történetnek. A Bizottság "hírneve" szempontjából sem mellékes, hogy ne tűnjön úgy: szemet huny egy problematikus, orosz kötődésű giga-projekt felett, miközben az EU épp igyekszik csökkenteni orosz energiafüggőségét. Ugyanakkor a döntéshozók mérlegelhetik a stabil energiatermelés szempontját is – az EU jog szerint nem tilthatja meg Magyarországnak, hogy atomenergiát válasszon, ha azt szabályosan teszi.

Ezért az a legvalószínűbb, hogy a Bizottság megvárja a luxembourgi bíróság ítéletét, és csak annak ismeretében hoz majd döntést az ügyben.

Címlapkép forrása: Portfolio