Javulgat a magyarok vásárlási kedve

A kiskereskedelmi forgalom (nagyjából összhangban a háztartások fogyasztásánák bővülésével) 2024 eleje óta van emelkedő pályán. Igaz, ez a pálya meglehetősen cikkcakkos, és nem is különösebben meredek, de összességében mutatja, hogy a lakosság reáljövedelmének emelkedése elegendő a vásárlóerőt biztosít az üzletek forgalomnövekedéséhez. Ez azt is jelenti, hogy éves alapon 3%-os tudott lenni a júniusi bővülés. Ugyanakkor a folyamat bizonytalanságát jelzi, hogy az áprilisi forgalom szintjét még így sem értük el.

A második negyedévben a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,9%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, ez az utóbbi három év legnagyobb negyedéves dinamikája. Az adat megerősíti a sejtést, hogy

a második negyedéves, vártnál némiképp nagyobb GDP-növekedés fő húzóereje továbbra is a lakossági fogyasztás lehetett.

A növekedés a kiskereskedelem legtöbb területére kiterjed. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint

• az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene éves bázison 3,7%-kal emelkedett,
• a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,9%-kal bővült. Az eladások volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 8,3, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,8, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,5%-kal nőtt. A forgalom volumene ugyanakkor a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben és a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,3, a használtcikk-üzletekben 5,1%-kal csökkent.
• Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,3%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,2%-kal emelkedett.
• Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 2,5%-kal bővült.
• A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene 2,5%-kal nőtt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images