Senki sem beszél ezekről a vámokról, pedig nagyon fájni fog

Donald Trump amerikai elnök tavaszi vámrendeletei és az ennek nyomán kibontakozó kereskedelmi háború alaposan felforgatta a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. Bár a rendelkezések fókuszában jellemzően nagy kereskedelmi volumenű és értékű iparágak álltak (vagy amelyek általánosan minden termékre vonatkoztak), Trump a kis értékű szállítmányokról sem feledkezett meg és bezárt egy már közel 100 éve meglévő kiskaput is. A szaknyelvben de minimis kivételként emlegetett szabály megszüntetésével történelmi fordulat következett a kis értékű árucikkek kereskedelmében, amit legjobban az olyan kínai exportőrök szenvedhetnek meg, mint a Shein, a Temu és az AliExpress.

A de minimis kivétel azt jelenti, hogy mivel a termék értéke "túl alacsony ahhoz, hogy számítson", így felesleges rá vámot kivetni. Az USA Kongresszusa 1938-ban hozta létre a kis értékű termékek vámmentességét biztosító szabályt, arra hivatkozva, hogy a megállapításhoz kapcsolódó adminisztratív költségek általában meghaladják a ténylegesen fizetett vámok összegét (azaz az állam nyereségét). A csomagok értékhatása 1 dollárról indult, majd ez 5-re, aztán 200-ra, végül pedig Barack Obama második elnöksége alatt 800 dollárra emelkedett. Ez utóbbi értékhatás globális összevetésben kimagaslónak számított (és sok termék vámmentességét biztosította), hiszen az Európai Unióban ugyanez a limit csak 150 dollár, míg Kanadában 40 dollár, Kínában pedig csupán 7 dollár.

A 800 dolláros értékhatár jó feltételeket biztosított a kereskedőknek, akik ráadásul árazásukkal is igyekeztek kihasználni az állam által biztosított jogi kiskaput. A jóval 800 dollár alatti értéket képviselő ruházati és elektronikai cikkek mellett számos nagyobb termék kereskedője is úgy állapította meg árait, hogy az éppen a de minimis határ alatt maradjon. Nem volt véletlen például, hogy az elektromos kerékpárok ára éppen 799 dollár volt.

A de minimis értékhatár fokozatos emelése ösztönzőleg hatott az USA-ba exportálókra, amely a kereskedelmi volumenben és összértékben egyaránt megmutatkozott.

A Fehér Ház tavalyi adatai alapján 10 év alatt 140 millióról 1 milliárdra nőtt azon küldemények száma, amelyek érték alapján vámmentesnek bizonyultak. A csomagok jelentős része Kínából származott, egyes becslések szerint 23, mások szerint 46 millió dolláros forgalmat generálva. Mindez azonban eltörpül a teljes amerikai importhoz képest (5 300 milliárd dollár), előrevetítve a kivétel eltörlésének korlátozott hatását.

A de minimis kivételnek köszönhetően az amerikai lakosság az elmúlt években kedvező áron tudott külföldi, jellemzően kínai termékeket importálni. A csomagok nagy része azonban jellemzően mindenfajta ellenőrzés nélkül jutott el a gyártótól a végső fogyasztók ajtajához, lehetőséget biztosítva a drogcsempészetre. Emiatt, valamint a termékek emberi jogokat sértő előállítási körülményei miatt már a Biden-adminisztráció elkezdte a de minimis kivétel megszüntetését, mely végül már Donald Trump második elnöksége alatt valósult meg.

Az elnök hivatalba lépését követően szinte azonnal eltörölte a Kínával és Hongkonggal szemben fennálló de minimis kivételt, melyet azonban megvalósítási okokból kénytelen volt felfüggeszteni. Május 2-án aztán az amerikai kormányzat új megoldással állt elő, mely 120 százalékos vagy 100 dolláros vámteher közül a magasabb megfizetésére kötelezett minden kis értékű csomagot importálót. A kínai-amerikai megállapodás keretében aztán Trump részleges engedményt tett, és a 120 százalékos vámot 54-re csökkentette.

Az elnök július 30-i bejelentése szerint a de minimis kivétel minden országgal szemben meg fog szűnni, így augusztus 29-től a mindenkori reciprokvámoknak megfelelő terhet kell fizetni a kis értékű termékek után is.

Az új szabályok jelentősen megdrágítják az USA-ba irányuló kis értékű termékek exportját, a többletköltséget pedig vagy az eladóknak, vagy pedig a vevőknek kell viselniük. Előbbi alacsonyabb profitabilitást, míg utóbbi magasabb fogyasztói árakat és végső soron gyorsuló inflációt eredményezhet. A szakértők szerint azonban a vámok gazdasági hatása nem lesz jelentős, mivel az alacsony értékű termékek csak a teljes kereskedelmi forgalom egy kis részét teszik ki. A feltételek megváltozása viszont a szállítmányok sebességére is hatást gyakorolhat, a légi szállítás magas költségei ugyanis a vámokkal együtt veszteségessé tennék az export nagy részét, ami alternatív szállítási megoldások felé tereli a vállalatokat.

Az új vámok legérzékenyebben az óriási mennyiségben, de rendkívül alacsony profitrátával értékesítő kínai kereskedőcégeket érinthetik,

amelyek üzleti modellje komoly kihívással néz jelenleg szembe. Az elmúlt években nagy terjeszkedést végrehajtó Temu, Shein és AliExpress kénytelen lesz újragondolni üzleti stratégiáját, hiszen az USA mellett Kanada és az Európai Unió is tett már lépéseket a de minimis kivétel szűkítésére vagy eltörlésére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images