Nagy mínusz jött össze októberben is a költségvetésben

Októberben 339 milliárd forintos mínusszal zárt az államháztartás központi alrendszere. Ennél magasabb tizedik havi hiányra csak két alkalommal volt példa: 2021-ben és 2024-ben.

Az októberi jelentősebb mínusszal az első tízhavi kumulált hiány 3667,7 milliárd forintra hízott. Ez azt is jelenti, hogy

az idei hiánylefutás már a legrosszabb az elmúlt évekhez viszonyítva (a nominális számokat vizsgálva),

vagyis a kormány (ahogyan sokszor meg is írtuk korábban), jobban elengedi a gyeplőt, mint az elmúlt években, ami nem meglepő a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve, ilyen kiélezett politikai versenyben.

Az egész éves pénzforgalmi hiánytervhez képest már nem ennyire riasztó az idei költségvetés helyzete, az eredeti tervhez viszonyítva október végéig az éves hiány 89%-a teljesült. Az NGM ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a 4774 milliárd forintra megemelt éves pénzforgalmi "hiányterv 76,8 százaléka, ami azt jelenti, hogy az időarányosnál (83,3 százalék) kedvezőbb az éves hiány eddigi teljesülése".

A mostani állapotból némi következtetést is le lehet vonni: az utolsó 2 hónapban (amennyiben a kormány tartja az éves hiánytervét) több mint 1100 milliárd forintnyi deficitet halmozhat fel az államkassza.

Ez elsőre jelentős összegnek tűnik és azt üzeni, hogy a kormány megengedőbb lehet saját magával a fiskális politika terén, azonban nem árt megnézni, hogy az elmúlt években mi volt az utolsó két hónap költségvetési mérlege:

• 2020-ban -2944 milliárd forint,
• 2021-ben -2179 milliárd forint,
• 2022-ben -2163 milliárd forint,
• 2023-ban -1105 milliárd forint,
• 2024-ben -1045 milliárd forint,

Ennek fényében

a kormány távolról sem lehet extra kiköltekező szándékában a novemberi és decemberi hónapokban, amennyiben a megemelt hiánycélját tartani akarja.

Az NGM hozzáteszi, hogy a központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3616,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 84,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 135,5 milliárd forintos hiányt mutattak.

Néhány részlet

• A költségvetésért felelős minisztérium gyorstájékoztatójából még néhány kumulált adat is kiderül:
• Az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8,0 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében közel 9 százalékos növekedés történt.
• Kamatkiadásokra október végéig 3785,6 milliárd forint került kifizetésre, ami 587,1 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Ezt egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete okozza.
• Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított, összesen 2110,2 milliárd forint kifizetés 372,7 milliárd forinttal magasabb lett az előző év azonos időszakánál. A teljesítési adatok előző évi időszakhoz viszonyított magasabb összege például a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának szerződésből fakadó változásából, továbbá a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból a víziközmű-szolgáltatók részére történt megnövekedett kifizetési igényekből adódik. Az előző év azonos időszakához viszonyított növekmény a lakossági energia rezsivédelmi szolgáltatás esetében a kifizetések eltérő ütemezéséből fakadt.
• Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Október végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 6072,0 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 2413,8 milliárd forint kifizetése történt meg.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi