Minden oldalról nyomás alatt Kína gazdasága, évtizedes modell kapott léket

Kína gazdasági teljesítménye a vártnál nagyobb mértékben lassult a negyedik negyedév elején, miután a beruházások példátlan mértékben estek vissza, az ipari termelés növekedése pedig lassult. A Nemzeti Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a tárgyi eszköz beruházások az év első tíz hónapjában 1,7%-kal zsugorodtak, ennél nagyobb esést ilyen hosszú időszakra még nem regisztráltak a kínai gazdaságban. Bár Kína nem közöl havi beruházási adatot, a kumulált statisztikából következően a Bloomberg-becslések alapján októberben akár 12%-os is lehetett a visszaesés az előző év azonos hónapjához képest.

Az ipari termelés éves növekedése 4,9%-ra lassult, ami a legalacsonyabb bővülési ütem 2024 eleje óta, és elmarad a közgazdászok által várt 5,5%-tól. A gyengülő lendület azt jelzi, hogy a világ második legnagyobb gazdasága a harmadik negyedév mérsékeltebb teljesítménye után sérülékenyen lépett a negyedik negyedévbe, különösen a váratlan exportcsökkenés fényében.

A kínai döntéshozók részben saját lépéseik hatásait is érzik: a túlkapacitások és a túlzott verseny visszaszorítására irányuló kormányzati intézkedések visszavetik a beruházási aktivitást. Az infrastruktúra-fejlesztések alig nőttek, a feldolgozóipari beruházások lassultak, a lakóingatlan-szektor pedig tovább süllyed, ami rontja a befektetői bizalmat.

Kína azzal küzd, hogy a vámháborúval az évtizedes növekedési modellje kapott léket.

A hatalmas ipari kapacitásokkal rendelkező ország rendszerint az exportra támaszkodott gazdaságának fő dinamizálójaként, így még ha a hazai fogyasztása lassabb is volt, a külső keresletre lehetett számítani. Mindezt látványos állami beruházásokkal fűszerezték, és évről-évre szállították a szép GDP-növekedési statisztikákat. Most viszont a vámháború miatt Peking nehezebben fér hozzá legfőbb kereskedelmi partnerének, az Egyesült Államoknak a piacához, amit a hazai kereslet élénkülése tudna ellensúlyozni.

Kína gazdasága minden oldalról nyomás alatt van

– értékelt a Reutersnek a HSBC Ázsiával foglalkozó vezető közgazdásza, Fred Neumann. "Az elmúlt negyedévekben a növekedést támogató erős exportnövekedés a következő évben nehezen lesz fenntartható, még akkor is, ha az amerikai importvámok végül a vártnál alacsonyabbak lettek. Ezért a belföldi keresletnek kell pótolnia a kiesést, de további jelentős ösztönző intézkedések nélkül nehéz lesz megfordítani a beruházások és a fogyasztás közelmúltbeli lassulását."

A fogyasztás azonban nem ad sok okot derűlátásra: a kiskereskedelmi forgalom októberben mindössze 2,9%-kal nőtt, és ezzel már ötödik hónapja lassul.

Pedig az áruházak mindent bevetettek: a Szinglik Napja keretében többhetes akciókat indítottak, de ezzel sem tudták érdemben feltornázni a fogyasztási aktivitást, ami azt mutatja, hogy a háztartások továbbra is óvatosak a költekezéssel.

A munkaerőpiac továbbra is feszült: a városi munkanélküliség ugyan minimálisan 5,1%-ra csökkent, de a hitelkereslet gyengesége és az új hitelek vártnál alacsonyabb szintje azt jelzi, hogy a vállalatok és háztartások bizalma még nem állt helyre. A kormány 500 milliárd jüanos új finanszírozási eszköze eddig nem hozott számottevő beruházásélénkülést.

A külső környezet is nehézkessé vált. Bár Donald Trump és Hszi Csin-ping októberi megállapodása átmenetileg enyhítheti az amerikai–kínai kereskedelmi feszültségeket,

az export októberi csökkenése rávilágít arra, hogy a kínai gyártók egyre nehezebben találnak nyereséges piacokat.

A globális kereslet gyengülése mellett a hazai kereslet visszaesése is erősen korlátozza a kilábalási lehetőségeket.

A szakértők szerint a strukturális problémák — a lakossági fogyasztás alacsony aránya, a magas helyi kormányzati adósságok és a mélyülő ingatlanválság — továbbra is fékezik a növekedést. Bár a kormány szeptember vége óta már 1000 milliárd jüan értékű új stimuluscsomagot hagyott jóvá, a hatás még nem igazán mutatkozott meg. A jegybank pedig jelezte, hogy nem tervezi a közeljövőben a monetáris lazítás felgyorsítását.

Összeomlásról azért egyáltalán nem beszélhetünk.

A legtöbb elemző ennek úgy véli, hogy a 2025-re kitűzött, körülbelül 5%-os növekedési célt Kína különösebb plusz intézkedések nélkül is elérheti

– részben az alacsony bázisnak, részben az exportkilátások esetleges javulásának köszönhetően. Ez azonban azt is jelenti, hogy Peking egyelőre nem kész elkötelezni magát újabb, kiterjedt gazdaságélénkítő programok mellett.

A kínai gazdaság növekedési lendülete tehát széles körben csökkent: a beruházások, a fogyasztás és az ipari teljesítmény bővülése egyaránt lassul. A kilátások sok bizonytalanságot hordoznak, és egyre nyilvánvalóbb, hogy

a növekedés fenntartásához a jelenlegi ciklikus beavatkozások mellett mélyreható, szerkezeti reformok is szükségesek lesznek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio