Kiábrándító előrejelzés érkezett Magyarországról

A növekedés 2022 közepe óta visszafogott Magyarországon az OECD friss elemzése szerint. Bár az erős reálbér-növekedés támogatja a magánfogyasztást, a beruházások 2023 eleje óta 18%-kal estek vissza az alacsony üzleti bizalom, az alacsony kapacitáskihasználtság és a kereskedelempolitikai bizonytalanság miatt.

Az OECD Economic Outlook kiadványa szerint idén mindössze 0,3% lehet a GDP-növekedés. A ma megjelent részletes harmadik negyedéves GDP-adatok alapján egyébként a Portfolio is arra számít, hogy az idén nem haladja meg a fél százalékot a növekedés. Azonban az OECD úgy véli, hogy jövőre és azt követően sem lesz 3% feletti növekedés.

2026-ban 1,9%-kal, 2027-ben pedig 2,3%-kal nőhet a gazdaság.

A globális gazdasági helyzet sem segít. Noha a magyar áruk és szolgáltatások mindössze 5%-át szállítják közvetlenül az Egyesült Államokba, a magyar vállalatok beágyazódtak azoknak az európai országoknak a globális értékláncaiba, amelyek szintén ki vannak téve az amerikai vámoknak, különösen az autóiparban. A magasabb amerikai vámok az EU-termékekre így közvetetten Magyarországot is terhelik majd az Európai Unióban várható gyengébb gazdasági aktivitás révén; az EU-s ugyanis a magyar export 65%-át teszi ki.

A tartósan erős alapinflációs folyamatok miatt a jegybank 2024 szeptembere óta 6,5%-on tartja az alapkamatot. Előretekintve az OECD szerint az várható, hogy kismértékű kamatcsökkentéseket hajt végre az MNB, bár érdemes megjegyezni, hogy a jegybank folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy egyelőre esze ágában sincs vágni a kamatokon.

Az OECD azzal számol, hogy az alapkamat 2027 végére várhatóan 5,5% körül alakul.

A költségvetési hiány várhatóan 2025-ben és 2026-ban 5%-on stabilizálódik, majd 2027-ben 4,5%-ra mérséklődik, a személyi jövedelemadó-csökkentések és az egyszeri közszférás bérprémiumok, valamint a GDP-arányos állami beruházások és adósságszolgálati költségek csökkenésének együttes hatásaként.

A magánfogyasztást a jelentős reálbér-növekedés és a 2026-os személyi jövedelemadó-csökkentések támogatják majd. Bár a beruházások 2023 eleje óta visszaestek, a bankok nem számítanak a vállalati hitelezés gyors élénkülésére, és az állami beruházásokat továbbra is korlátozzák a blokkolt uniós források - véli az OECD. A beruházások várhatóan 2026-ban nagyjából stabilizálódnak, majd 2027-ben fokozatosan élénkülnek.

Az export esetében növekedés várható, de ez továbbra is szorosan függ a külső kereslet alakulásától, különösen Németországtól. Elméletben az új termelőkapacitások termelésbe állása további lökést adhatna a magyar exportnak 2026–27-ben, ugyanakkor az ipari kapacitáskihasználtság alacsony, és az új gyárak potenciálja csak akkor aknázható ki teljesen, ha a külső kereslet jelentősen élénkül.

Az OECD reformjavaslatokat is megfogalmaz Magyarország számára. A nyugdíjrendszer reformja – például a jogosultsági feltételek szigorításával és a juttatási szintek módosításával – mérsékelné az idősödéssel kapcsolatos kiadások növekedését, amelyek 2070-re várhatóan a GDP 5%-át is meghaladják.

A jövőbeni nyugdíjak finanszírozásához azonban további költségvetési mozgástérre is szükség lesz, ami konszolidációt tesz szükségessé.

Az energiapiaci támogatások átalakítására úgy lenne szükség, hogy a mostani rendszerről a rászoruló háztartásoknak nyújtott, célzott készpénztranszferek felé mozduljon el, növelné az energia-megtakarítás és a lakásfelújítás ösztönzőit, csökkentené a költségvetés kitettségét az energiaár-ingadozásoknak, és mérsékelné az energiaimport-függőséget.

• A jelentés szerint az adminisztratív eljárások egyszerűsítése és a vállalkozásalapítás költségeinek csökkentése,
• a csődeljárási keretrendszer javítása a tőke vállalatok közötti átcsoportosításának megkönnyítése érdekében,
• valamint a kedvező üzleti környezet biztosítása a korrupció elleni küzdelem megerősítésével

támogatnák az üzleti dinamizmust, a versenyt és a termelékenységet, amely jelenleg elmarad az OECD-országokétól.

Címlapkép forrása: Portfolio