Valaki el tudja magyarázni, mi a fene folyik a magyar gazdaságban?

Az idén ősszel a KSH elvégezte a szokásos felülvizsgálatát a nemzeti számlák statisztikában, ennek keretében a beérkező új információkat átvezetve frissítette a GDP-adatait. Ez egy meglehetősen csendes tevékenység: közlemény nem érkezik róla, a statisztikai hivatal honlapján megjelenik egy szűkszavú tájékoztató néhány alapvető számmal, és benne az a jelzés, hogy az érintett táblázatok frissülnek. Ha erre támaszkodnánk, azt gondolhatnánk, hogy nincs itt semmi látnivaló, hiszen a tájékoztatóban frissen közölt adatok alig jelentenek változást a korábbiakhoz képest.

A változások valódi jelentősége csak akkor derül ki, ha valaki hosszú idősorokat vezet, vagy archiválja a KSH korábbi adatbázisait, és összeveti az új számokkal. Ezt mi megtettük, és nagyon meglepő dolgot találtunk:

Mint az ábrán látható, Magyarország az új adatok szerint nem úgy exportált, mint gondoltuk. A kivitel ugyanis az energiaválságban (tehát 2022-23-ban az európai gazdaságok lefékezésekor) nem csökkenni kezdett, hanem egyenesen felrobbant.

Az egekbe emelkedő exportunk csak egy évvel később torpant meg, de a KSH szerint az árukivitelünk volumene még ma is 16%-kal nagyobb, mint korábban gondoltuk.

Önmagában ezt a változást nehéz értelmezni. Miért lódult meg a magyar export az európai dekonjunktúra közepén? Európai exportpiacokat hódítottunk meg az energiaválságban? Rosszul gondoltuk volna, hogy a magyar gazdaság három éve stagnál? Ezekre a kérdésekre az adatok további vizsgálatával tudunk válaszolni, de - mint látni fogjuk - a válaszokból újabb kérdések merülnek fel. Nézzük sorjában!

Logikus felvetésnek tűnne, hogy az áruexportunk szárnyalásával párhuzamosan bizonyára az ipari termelésünk is sokkal jobban teljesített a korábban gondoltnál. A rutinosabb olvasóink erre rögtön rávágják, hogy erről szó sem lehet, mert ha a GDP termelési oldalán (az iparnál) és a felhasználási oldalán (az exportnál) is megtaláltuk volna a plusz értéket, akkor a teljes GDP-nek emelkednie kellett volna, vagyis gyönyörű növekedést produkált volna a magyar gazdaság. Ehhez képest azonban 2023-ra maradt 0,8%-os recesszió, 2024-re pedig gyakorlatilag változatlanul maradt a vérszegény 0,6%-os GDP-növekedés. Vagyis az óriási exportoffenzíva mögött nincs gazdasági teljesítménynövekedés.

Jó, de akkor mi a fenét exportáltunk?

Egy kis kitérő

Hogy megértsük, mennyire furcsa, amit látunk, ismernünk kell a GDP számbavételét. Szerencsére nekünk most elegendő egy nagyon felszínes ismeret erről, abból már látszódni fog a lényeg. Azt, hogy egy időszak alatt a magyar gazdaság mennyi értéket (GDP-t) állít elő, alapvetően a termelés irányából lehet megfogni. Hány autót gyártottunk, hány tonna búzát termeltünk, hány lakás épült, hány adagot főzött le egy étterem stb.

De nem csak így foghatjuk meg a GDP-t, hanem például úgy is, hogy mennyit használt fel az ország. Hiszen amit megtermelünk, azt valahogy felhasználjuk: megesszük, elfűtjük, beleköltözünk, gépként használjuk, vagy eladjuk külföldre. Elvileg tehát az ipar, építőipar, mezőgazdaság és szolgáltató szektor által előállított értéket megtaláljuk "a másik oldalon" a fogyasztásban, a beruházásban és az exportban. Egy adott időszak alatt persze nem kell ennek pontosan egyformának lenni, ha többet termelünk, mint amit felhasználunk, akkor a készlet nő, ha kevesebbet, akkor a készlet csökken.

Ebből a kis levezetésből már sejthető a válasz, hogy honnan tudtunk többet exportálni a KSH friss adatai szerint, ha az ipar nem termelt többet (és nem lett kisebb a fogyasztás és a beruházás): készletből.

És ezt így hogy?

Ha ez elsőre meghökkentőnek hangzik, akkor másodikra még inkább. Adott a stagnáló európai gazdaság, és a recesszióban lévő magyar ipar, amelyik azért nem termel, mert gyenge a külső kereslet. De azért ettől még olyan óriási készletkisöprést tartanak a cégek, hogy az export elszáll. Jól mutatja a helyzet abszurditását, ha összerakjuk a magyar gazdaság növekedési szerkezetét felhasználási oldalról:

Mint látható, az épp recesszióban lévő magyar gazdaság őrületes kiviteli rohama azért nem járt a GDP növekedésével, mert nem új termelésből, hanem régi készletek értékesítéséből származott.

Ha esetleg nem lenne egyértelmű, hogy ez mennyire abszurd narratíva a magyar gazdasági folyamatokról, megpendítjük, hogy a megelőző negyedévekben nyoma sincs annak, hogy óriási, exportra szánt készletek halmozódtak volna fel a raktárakban. Tehát nem csak arról van szó, hogy a gazdasági realitások alapján nem hihető az a leírás a gazdaságról, amit az adatok mutatnak, hanem hosszabb távon nézve még statisztikailag is megkérdőjelezhető a kép konzisztenciája.

Ahogy jeleztük tehát, van válaszunk a cikk elején feltett kérdésekre, csak éppen azok újakat szülnek.

Na fussunk neki újra, és meglesz a legnagyobb kérdés és a legnagyobb válasz

Oké, tegyük fel egy pillanatra, hogy valóban készletből exportáltunk. Nézzük meg, hogy pontosan mit! Sajnos a nemzeti számlák statisztika ilyen részleteit mi nem látjuk, de szerencsére van külkereskedelmi mérleg statisztika, elképesztően mély bontásban, onnan majd kiderül, mi porosodott a raktárakban.

Igen ám, de a külkereskedelmi statisztikában az euróban kifejezett exportunkban ennek az óriási felfelé revíziónak nyoma sincs.

Ezt gyorsan le is ellenőrizhetjük, térjünk csak vissza a GDP-statisztikához, hiszen ott is rendelkezésre áll a teljes exportunk folyó áras, forintban kifejezett értéke (csak kevésbé figyeljük, hiszen a reál- vagy volumenváltozás jobban érdekel minket). És valóban: az exportunk értéke forintban kifejezve gyakorlatilag nem változott.

Ha most sem dobta le a kedves olvasó agya a láncot, akkor ismételjük meg: az exportunk mennyisége (volumene) úgy nőtt 15-20%-kal, hogy közben az exportunk értéke gyakorlatilag egyáltalán nem változott. Hogy ezt leegyszerűsítsük, példaszerűen tegyük fel, hogy Magyarország csak Audit exportál. A példánkra vetítve a mostani helyzetet a KSH új adatai azt mondják, hogy valójában ugyanannyi pénzért adtunk el Audikat, mint amennyit eddig tudtunk, csak 15-20%-kal többet - vagyis ennyivel olcsóbban.

És valóban: ha kiszámoljuk akkor azt látjuk, hogy amennyivel a KSH megemelte az export volumenét, annyival csökkent az árindex.

Megkérdeztük a KSH-t
A statisztikai furcsaságaival kapcsolatban kérdéseket küldtünk a statisztikai hivatalnak.
"Az ősszel végrehajtott revízió a nemzeti számlákban a megszokottnál jóval nagyobb módosításokat eredményezett. Az export esetében például jelentősen változott a volumen- és az árindex is. Ennek részleteire lennénk kíváncsiak. Mi az oka egy ekkora módosításnak? Melyik ágazatokban nőtt a volumen, illetve csökkent az ár? Mennyire tekinthető reálisnak, hogy az európai gazdasági dekonjunktúrában a magyar export volumene ekkorát emelkedett? "
Cikkünk megjelenéséig a KSH nem válaszolt, amikor megteszi, ismertetjük a magyarázatokat.
Frissítés: cikkünk megjelenése után a KSH válaszolt a kérdeseinkre, ez itt olvasható.

Jó, de mit jelent ez a magyar gazdaságról alkotott képre nézve?

Hát ez az. Bár az exportban történt változások tűnnek a legnagyobbnak, de nem ez az egyetlen nehezen érthető dolog. A beruházások szintén jelentős változáson estek át, aminek eredményeképp a beruházások volumenének szintje jelenleg 6%-kal magasabban van, mint korábban gondoltuk, de a GDP-re ez sem gyakorolt érdemi hatást. (Erről a KSH dicséretes módon közreadott egy magyarázatot, ezért itt kicsivel tisztább a kép.)

A fő probléma, hogy a változások mértéke olyan jelentős, hogy teljesen elbizonytalanító, mit gondoljuk a magyar gazdasági folyamatokról. Egyrészt azért, mert az új információk nem konzisztensek az eddig kialakított képünkkel, másrészt azért, mert hivatalos magyarázat híján nem tudjuk, hogy ezek az új adatok miért lettek ilyen furcsák, mi okozta a változásokat, javult-e ezzel az adatminőség stb. Úgy általában minden információ hiányzik, ami a felhasználókat segítené eligazítani a revízióval kapcsolatban. (Az OTP elemzői is felhívták a figyelmet a változások szokatlan értékére.)

A december elején megjelent harmadik negyedéves GDP-statisztika kapcsán erről ezt írtuk:

"A felhasználási oldalról összerakva a GDP-t meglephetősen furcsa helyzetet látunk. Az eddigi kép szerint a lakossági jövedelmek növekedése a háztartások fogyasztását húzza, ez adja a gazdaság hajtóerejét, amit a külső tényezők (export) és a beruházások összeomlása semlegesít. A harmadik negyedévben ez nagyon furcsán változott meg. A háztartási fogyasztás növekedési hozzájárulása visszaesett (visszamenőleg is, már az előző negyedévi adatot is lefelé revizionálta a KSH), helyette a fő növekedési tényező a készletezés, készletre termelés volt.

Ez nem nagyon vág egybe az eddigi ismereteinkkel. A zavart tovább fokozza, hogy a KSH októberi revíziója nagyon durva változásokat hozott a 2023-as és 2024-es évekre. Mint látható, most a hivatal úgy látja, hogy az export óriási növekedési impulzust jelentett, aminek a forrása a készlet leépülése volt. Ezek az óriási bruttó elmozdulások, amik kiadják a stagnáló gazdaság képét meglehetősen nehezen értelmezhetők ... Jóval valószínűbbnek tartjuk azonban, hogy ezeknek a megfejtéseknek nem sok értelme van.

Ehelyett arról lehet szó, hogy a termelési oldalról összerakott GDP-t (vagyis hogy mennyi értéket állítottak elő a termelő és szolgáltató szektorok) a másik oldalról nagyon rosszul sikerül megfeleltetni a felhasználási tételeknek, vagyis hogy a termelésből mi lett elfogyasztva, beruházva, exportálva. Ami kimarad, az készletváltozás. Hogy ez elárul-e bármit a magyar növekedés szerkezetéről, erősen kétséges."

Elkezdhetnénk találgatni, hogy módszertani szempontból hogyan jött ki a "többet, olcsóbban - készletből" sztorija, de az elemzők dolga a gazdasági folyamatok értelmezése - már ha van rá jó adat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images