Itt a friss adat: egy éve nem történt ilyen a magyar árakkal!

Az elemzők előzetesen 4%-os inflációs adatra számítottak a Portfolio szokásos felmérésében, ehhez képest a KSH által közölt 3,8 százalékos adat enyhe pozitív meglepetés. Ugyanakkor az elemzők nagyjából fele 4%-os, másik fele az alatti inflációra számított, így a konszenzus a becslések „teteje” volt. Mindössze egyetlen alacsonyabb előrejelzés érkezett, mint ami végül a tényadat lett.

Utoljára egy évvel ezelőtt volt a mostaninál alacsonyabb az áremelkedési ütem.

Havi alapon pedig 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak októberhez képest. Alapvetően az árak nagy nyugalomban vannak, a 0,1%-os havi árindex mutatja, hogy nincsenek nagy átárazások a magyar gazdaságban, ez az utóbbi fél évre jellemző tendencia. 

Az infláció csökkenése több tényező eredménye: a tavaly novemberinél (0,9%) jóval kisebb volt az élelmiszer-drágulás (0,2%), visszafogott a ruházkodási cikkek áremelkedése, segített a gázárak technikai alapú csökkenése, illetve az üzemanyagárak esése is. Emellett (bár még mindig magas) csökkenni tudott a szolgáltatásárak növekedési üteme (6,7%-ról 6,5%-ra). Érdekesség, hogy az erős forint ellenére a tartós fogyasztási cikkek áremelkedési üteme 2,9%-ra gyorsult, de ennek a hatása a teljes árindexre kisebb volt, mint a lehúzó tényezők.

Összességében a kedvező adatok és a kockázatok körüli kettősség továbbra is jellemző az inflációs folyamatokra. Az év második felére az átárazások intenzitása nagyot csökkent (a negyedéves évesített maginfláció mindössze 2,2%). Ugyanakkor az éves maginfláció még mindig 4,1%, ami mutatja, hogy az év eleji árfolyamatok nagyon meghatározók az infláció szempontjából. 

Tavaly november után most először fordult elő, hogy a Magyar Nemzeti Bank célsávjába (3 plusz-mínusz 1 százalékpont) csökkent az infláció.

Ennek ellenére a jegybank vélhetően még nem elégedett a fejleményekkel, hiszen korábban többször kiemelték, hogy az árrésstopok és önkéntes árkorlátozó intézkedések mintegy 1,5 százalékponttal csökkentik az áremelkedési ütemet, így

a tényleges infláció még mindig 5% körül lenne.

Emellett a Monetáris Tanács korábban többször leszögezte, hogy az inflációs cél tartós elérésére van szükség, vagyis

egyhavi adat biztosan nem lesz elegendő ahhoz, hogy a jövő héten kamatot csökkentsen az MNB.

A várakozások szerint 2026 elején tovább csökkenhet az infláció, akár 2 százalék körüli értékek is jöhetnek. Azonban az árrésstopok hatása miatt a jegybank akár azon is "átnézhet", és még tovább kivárhat a kamatcsökkentéssel. Ugyanis az év második felében könnyen lehet, hogy újra emelkedő pályára áll az infláció, különösen akkor, ha az árrésstopok kivezetésre kerülnek. Az elemzők most átlagosan 4,6%-os áremelkedési ütemet várnak 2026 végére, ami megint a jegybanki célsáv feletti értéket jelentene. A jövő évvel kapcsolatos kockázatokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Az infláció (és a monetáris politikai döntések) esetében a jövő év eleji árváltozások lesznek a meghatározók. Ezzel kapcsolatosan vegyes a kép: az idei év eleji óriási inflációs meglepetésre talán nem kell számítani, hiszen a forint árfolyama most ellentétes pályát járt be. Az erősödő forint mellett valószínűleg nem nyomják majd meg az átárazásnál úgy a ceruzát a gazdasági szereplők, mint egy kontroll nélküli árfolyamgyengülés után. Szintén kedvező fejlemény, hogy az energiaárak alacsony szinten vannak. Ugyanakkor az inflációs várakozások még mindig nem horgonyzottak, a kormány a választási készülődésben most tol ki egy csomó pénzt a lakossághoz, és közben elvárja a vállalatoktól a jelentős béremelést, ami a munkaerőköltség oldaláról okozhat inflációs nyomást. 

Ezért fokozottan igaz lehet, hogy a jegybank adatvezérelt üzemmódban lesz az év elején. Amennyiben az árak alakulása a várakozásoknak megfelelő lesz, a jegybanki óvatosság kitarthat, hiszen az árrésstop sorsa, valamint a választások után (kormányfüggetlenül) várható kiigazító lépések árfelhajtó hatása egyaránt megdobhatja az inflációs mutatót. Ha viszont az év eleji átárazások az erős forint és a nem túl dinamikus gazdasági helyzet miatt a vártnál jobban alakulnak, a jegybank elgondolkodhat azon, hogy mégsem vár a kamatvágással az év második feléig. Utóbbi esetben egy márciusi kamatdöntés okozhat először komoly dilemmát a jegybankban.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

A jövő heti kamatdöntéssel egyidőben az MNB friss Inflációs jelentést is publikál, amiből további információk derülhetnek ki arról, hogyan látja a jegybank az inflációs és növekedési kilátásokat.

Címlapkép forrása: Shutterstock