A válság még velünk van: a dolgozó embereket is szegénység fenyegeti

2019. július 14. 06:10    
nyomtatás
 
A világgazdasági válságot követően nem csak a munkanélküliség emelkedett meg szerte a világon, hanem azoknak az aránya is, akik szegénységben élnek még akkor is, ha dolgoznak. A dolgozói szegénységet az Európai Uniós számos országában még mostanra sem tudták a válság előtti szintre csökkenteni, miközben a foglalkoztatási ráta új csúcsot ért el. Magyarországon a legrosszabb a helyzet a trendet tekintve, de ennek speciális oka van.


Az egyenlőtlenség és a szegénység növekedésének negatív hatása van a hosszú távú GDP-növekedésre nézve, a szegénység kockázatát pedig a legjobban az csökkenti, ha minél többen dolgoznak. Ők ugyanis elméletileg képesek lehetnek annyi jövedelmet szerezni, hogy már ne számítsanak szegénynek. Azonban a válságot követően egyre többen lettek azok, akik még abban az esetben is szegények voltak, hogy stabil munkahellyel rendelkeztek.

Az EU-ban a munkavállalók 9,6%-a számított szegénynek 2017-ben, ami még mindig magasabb, mint a világgazdasági válság előtt mért 8,5%-os szint - derült ki az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló idei jelentésből. Mindez jelzi, hogy a munka kisebb garanciát nyújt a megfelelő jövedelem eléréséhez, mint a válság előtt.

A válság még velünk van: a dolgozó embereket is szegénység fenyegeti


A legnagyobb mértékben (több mint 4%-ponttal) Magyarországon nőtt azok aránya, akik dolgozói szegénységben élnek. A 2008 és 2017 közötti időszakot tekintve Luxemburg, Olaszország és Bulgária sem lehet büszke az eredményére, azonban Finnország, Lettország és Lengyelország érdemben tudta csökkenteni a dolgozói szegénységet. Rossz hír azonban, hogy amíg a jól teljesítő országok csupán 1-2%-ponttal tudták mérsékelni a dolgozói szegénységet, addig a rosszul teljesítőknél akár 2-4%-pont közötti emelkedéseket is láthatunk.

A 2017-es adatok alapján Magyarországon minden tízedik munkavállaló szegénységben élt. A magyar adat, illetve a 4%-pontos növekedés első látásra megdöbbentőnek tűnik, de van rá magyarázat. A közfoglalkoztatási programok a megfigyelt időszakban terjedtek el hazánkban, amely egyes időszakokban 200 ezernél is több munkavállalót érintett. A közfoglalkoztatással pedig nem lehetett elérni a mediánjövedelem 60%-át, vagyis aki a programok keretében tudott elhelyezkedni, az habár javította a foglalkoztatási statisztikát, egyből megjelent a dolgozói szegénységben élők között. Miután a közfoglalkoztatás a teljes foglalkoztatotti létszám 4-5%-át is adta korábban, így ők adhatták a dolgozói szegénységben élők közel felét, vagyis meg is találtuk az okát annak, hogy mi okozta a növekedést.

A válság még velünk van: a dolgozó embereket is szegénység fenyegeti


Magyarországra vonatkozóan már rendelkezésre állnak 2018-as adatok is, amelyek szerint 8,5%-ra csökkent a dolgozói szegénységben élők aránya a 2017-es 10% feletti szintről. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy egyre több közfoglalkoztatott találta meg a helyét az elsődleges munkaerőpiacon, amellyel nagyobb eséllyel kerülnek ki a dolgozói szegénységből, továbbá a minimálbért és a garantált bérminimumot is érdemben tovább emelte a kormányzat.

Ha a következő időszakban tovább csökkenne a közfoglalkoztatottak száma a feszes munkaerőpiacnak köszönhetően és az alacsony keresetűek bérét sikerül érdemben tovább emelni - jövőre is jelentősen, 8%-kal nő a minimálbér és a bérminimum -, akkor minden bizonnyal nem kell arra számítanunk, hogy emelkedne a dolgozói szegénységben élők aránya Magyarországon.


(Címlapkép: MTI Fotó / Bugány János)

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
Sales representative
Befektetési tanácsadó
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium