Eldőlt: élesíti az Európai Parlament az atombombát Magyarország ellen

2018. szeptember 12. 13:12  english version   
nyomtatás
 
448:197 arányban, azaz 69% feletti arányban támogatta az Európai Parlament plenáris ülése a Judith Sargentini holland zöldpárti parlamenti képviselő nevével fémjelzett jelentést, így az EP bő kétharmados többséggel támogatta azt, hogy az EU történetében példátlan módon induljon el Magyarország ellen az uniós 7-es cikk szerinti jogállamisági, a köznyelvben sokszor atombombának nevezett eljárás. Ez azt jelenti, hogy az eljárást meg kell indítania az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak. A döntés egyúttal azt is jelenti, hogy a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt jelentős része is támogatta az eljárás megindítását. Az EP-döntésnek rögtön meg lettek a magyar piaci következményei: a forintot és a magyar tőzsdét is megütötték. A lehetséges következményekről külön cikkünkben írtunk:

2018.09.12 13:13 Belerúgtak a forintba a strasbourgi döntésre

2018.09.12 13:12 Hirtelen beszakadt a BUX az Európai Parlament döntése után

2018.09.12 13:45 Elfogadták a Sargentini-jelentést, mi lesz így Magyarországgal?



Az EP plenárisán előbb a terjedelmes jelentéshez készített kiegészítésekről szavaztak egyesével, ott számos esetben alig volt meg az egyszerű többség a módosítókhoz, aztán a végén a teljes szövegről egyben is:
  • Végül 448 képviselő támogatta a jelentést, 197 képviselő elutasította és 48 képviselő tartózkodott.
  • Az 1979 óta érvényben lévő szabály szerint a kétharmados, tehát ritkán sorra kerülő szavazásnál a tartózkodó szavazatokat nem veszik figyelembe, de ha most ezt mégis megtették volna, akkor nem ment volna át kétharmados támogatás mellett a Sargentini-jelentés.
  • Az eljárás elindításához a leadott igen és nem szavazatok között az igenek arányának legalább kétharmadnak kellett lenni, azaz az érvényes 645 szavazatból legalább 430-nak, de 448 lett, 18-tal több a minimálisan szükségesnél.
  • Emellett a másik kritérium bőven teljesült (legalább 376 képviselőnek kellett szavazni).

Eldőlt: élesíti az Európai Parlament az atombombát Magyarország ellen


Mi következik a jelentés elfogadásából?


Azzal, hogy az Európai Parlament a jelenlévő képviselők kétharmadával, de legalább 376 képviselővel elfogadta a jelentést, az történik, hogy az EP arra szólítja fel az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke első bekezdése alapján saját vizsgálatában állapítsa meg, hogy egyértelműen fennáll-e a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye Magyarországon, vagy sem. Ha igen (erről szavaznia kell a Tanácsnak), akkor a szerződés szerint a testületnek ajánlásokat kell tennie Magyarországnak a meghozandó intézkedésekre vonatkozóan.

A jogállamisági eljárásról szóló 7. cikk lépései


Amint az alábbi lépéssorból látszik, a mai EP-döntéssel a 11 lépésből álló sorozat második lépésén vagyunk túl:
  • Az Európai Parlament figyelmeztetést küld Magyarországnak. Ez történt meg 2017 májusában az EP-határozatával, ami felhatalmazást adott a mélyreható jogállamisági vizsgálatnak, erről készítette el Judith Sargentini a jelentését, amiről ma történt meg a plenáris szavazás.
  • Az Európai Parlament hivatalos úton kezdeményezi az Európai Tanácsnál, hogy indítsa el a 7. cikk szerinti eljárást. Erről a Tanács minősített többséggel dönthet, akár már most ősszel az osztrák uniós elnökség alatt, azaz a 28 tagállamból legalább 22-nek kell támogatnia a döntést. Ha 6 tagállam ellene szavaz, akkor meg lehetne akadályozni az eljárás folytatódását.
  • Az Európai Tanács elindítja a 7. cikk szerinti eljárást. A Tanács és az Európai Bizottság megvizsgálja, mely pontokon sérül a jogállamiság.
  • Az Európai Bizottság képviselőket küld Budapestre, ahol helyben értékelik a helyzetet. Egyeztetések zajlanak le a magyar kormány a Bizottság képviselői között.
  • A Bizottság kialakítja álláspontját a jogállamiság sérüléséről, amelyre Magyarország kétféleképpen reagálhat: vagy hoz korrekciós intézkedéseket, vagy nem.
  • A Bizottság jogállamisági ajánlást tesz Magyarországnak, amelyre Magyarország kétféleképpen reagálhat: vagy hoz korrekciós intézkedéseket, vagy nem.
  • Az Európai Tanács aktiválja a 7. cikk következő lépéseit
  • Megelőző mechanizmus: négyötödös többséggel állapíthatja meg az Európai Tanács, hogy Magyarországon egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Erre Magyarország vagy válaszol, vagy nem.
  • Az Európai Parlament vagy az Európai Tanács a szankciós mechanizmus elindítását kezdeményezi.
  • Szankciós mechanizmus: a Tanácson belül egyhangú döntés szükséges annak megállapításához, hogy a jogállamiság súlyosan sérül Magyarországon. A szankciók bevezetéséhez minősített többség szükséges, és valószínűleg tartalmazzák az ország Tanácson belüli szavazati jogának felfüggesztését is.
  • Az eljárás lezárul.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium