Fordulat - A mérlegfordulónap módosításának feltételei

2010. február 23. 11:11    
nyomtatás
 
Vállalkozások esetében gyakorta felmerül az üzleti év módosításának igénye. A naptári évtől való eltérés igénye leginkább külföldi vállalatok magyarországi leányvállalatai vonatkozásában vetődik fel, biztosítandó az adott vállalatcsoporton belül az egységes üzleti év alkalmazását. Az erre vonatkozó szabályokat foglalja össze az alábbi írás.

Egy vállalkozás üzleti évének fordulónapját elsősorban az adott ország jogszabályai határozzák meg, figyelemmel az adott ország történetileg kialakult gyakorlatára (pl. főszabály szerint Japánban és bizonyos ázsiai országokban március 31., az Egyesült Államokban szeptember 31. a mérlegfordulónap). A nemzeti jogszabályok azonban rendszerint lehetővé teszik a vállalatok számára a főszabálytól való eltérést annak érdekében, hogy könyvvitelüket hatékonyan tudják gazdasági tevékenységükhöz, működési sajátosságaikhoz vagy szervezeti felépítésükhöz igazítani. Az üzleti év meghatározása praktikus jelentőséggel bírhat az adófizetési kötelezettségek időzítése szempontjából is.
Magyarországon a vonatkozó jogszabályok szerint az üzleti év megegyezik a naptári évvel, azonban a számviteli törvény bizonyos esetekben kivételt enged a szabály alól. A naptári évtől való eltérés lehetőségeinek körét a törvényalkotó fokozatosan bővítette és terjesztette ki újonnan meghonosodott társasági formákra is. Így például eltérhet a mérleg fordulónapja a naptári év végétől a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásánál is eltér. Ugyanez vonatkozik a külföldi anyavállalat konszolidálásába bevont leányvállalatnál, illetve ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az üzleti év a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont beszámolójánál is eltér a naptári évtő (kivéve hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és biztosító intézetek esetében). Hasonló szabály vonatkozik az európai részvénytársaságra és az európai szövetkezetekre (kivéve ha azok hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosító intézetnek minősülnek) és a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekre.


A gazdasági élet stabilitása védelmében azonban fontos korlátozás, hogy az üzleti év ismételt megváltoztatására csak három lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalt személyében bekövetkezett változás esetén van mód.
A fordulónap megváltoztatása eredményeként a vállalkozásnak szükségképpen lesz egy tört üzleti éve, mely a korábbi üzleti évet lezáró fordulónaptól az új üzleti évet nyitó fordulónapig tart (gyakorlati példával: ha a naptári évvel megegyező üzleti évről a vállalkozás április 1-től március 31-ig terjedő üzleti évre tér át, akkor január 1. és március 31. közt tört üzleti éve lesz). A tört üzleti év számviteli szempontból teljes üzleti évnek minősül, melynek vonatkozásában beszámolót kell készíteni. Az üzleti év módosítása továbbá praktikusan maga után vonja a vállalkozás adóévének megváltozását is: az új üzleti évvel a vállalkozónak új adóéve keletkezik, tehát a tört üzleti év vonatkozásában teljesítenie kell adókötelezettségét.
A hatályos cégeljárási szabályok értelmében a cégjegyzék tartalmazza a naptári évtől eltérő üzleti év fordulónapját. Amennyiben tehát a cégjegyzék nem tartalmaz a fordulónapra vonatkozó adatot, úgy az adott vállalkozás üzleti éve megegyezik a naptári évvel. A vállalkozás köteles bejelenteni a cégbírósághoz az üzleti évét érintő változást az új fordulónapot tartalmazó egységes szerkezetű létesítő okirattal együtt. Az "egyablakos" rendszernek köszönhetően az APEH-ot a cégbíróság közvetlenül értesíti a változásról, a vállalkozást tehát ilyen irányú külön bejelentési kötelezettség nem terheli.

dr. Balogh Ágnes Nóra
Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda
budapest@bakernet.com

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Elemző (PIF)
Befektetési adminisztrációs referens
Devizapiaci üzletkötő
Junior devizapiaci üzletkötő
Junior elemző/elemző (KGE)
Junior elemző (MPP)
Szerkesztő-Újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium