Kiürül Magyarország nagy része - Mindenki nyugatabbra igyekszik

2018. november 10. 16:10    
nyomtatás
 
2017-ben 572 408 fő volt a belföldi vándorlásban részt vevők száma, majdnem 100 ezer fővel több, mint 2012-ben - mutat rá a Központi Statisztikai Hivatal "A belföldi vándorlás aktuális trendjei, 2012-2017" című, nemrég közzétett elemzésében. 2012 és 2017 között két fő folyamat határozta meg a belföldi vándormozgalom irányát, az egyik a Budapestről történő kiköltözési hullám újbóli felerősödése, a másik pedig a gazdaságilag elmaradottabb területekről az ország fejlettebb régióiba való vándorlás.


A belföldi vándorlásban részt vevők száma és összetétele


2017-ben 572 408-an vettek részt a belföldi vándorlásban, ami majdnem 100 ezer fős növekedést jelentett 2012-höz képest. Ennek nagyobb része kapcsolódott az elsősorban iskolakezdéssel és továbbtanulással kapcsolatos úgynevezett ideiglenes vándorláshoz, azonban az elmúlt öt évben az állandó vándorlásban részt vevő száma megközelítette az ideiglenest.

Kiürül Magyarország nagy része - Mindenki nyugatabbra igyekszik

Megjegyzés: ezer lakosra vetítve 2012 és 2017 között 48-ról 58 főre nőtt a belföldi vándorlási szám, amiben az ország népességének közel 154 ezer fős csökkenésének is szerepe volt.

2017-ben az állandó vándorlás ezer főre jutó arányait tekintve a legmobilabb életkori csoportok a 30-34, illetve a 0-4 éveseké volt, ami mögött a családok lakóhely-változtatása, illetve munkavállalási célú vándorlás állhat. Az 1990-es évek elején még a 20-24 éveseknél volt a legmagasabb az állandó vándorlás intenzitása (ezer lakosra számítva 54 fő), majd egyre inkább az idősebb korcsoportok felé tolódott el a hangsúly.

Kiürül Magyarország nagy része - Mindenki nyugatabbra igyekszik


Az ideiglenes belföldi vándorlásban résztvevők korstruktúrája hasonló képet mutat, mint az állandó vándorlóké, mégis fontos különbségeket tapasztalhatunk. A 20-24 és a 25-29 évesek a legmobilabbak, ami a más településen folytatott tanulmányoknak tudható be.

Kiürül Magyarország nagy része - Mindenki nyugatabbra igyekszik


A belföldi vándorlás iránya és területi jellemzői


Regionális szinten Pest és Nyugat-Dunántúl tekinthető a belföldi vándorlók célterületeinek, a vizsgált periódus mindegyik évében pozitív volt a vándorlási egyenlegük. Pest megye vándorlási egyenlege a 2000-es évek elején, illetve közepén tapasztalt nagy költözési hullám 2010 körüli lassulását követően ismét meredeken növekvő tendenciát mutat. Nyugat-Dunántúl vándorlási többlete elsődlegesen a Győr-Moson-Sopron megyébe áramlóknak köszönhető, de Vas megyébe is a vizsgált hatéves periódus során végig többen érkeztek belföldről, mint amennyien elhagyták.

Mindeközben Dél-Dunántúlról, Észak-Magyarországról, Észak-Alföldről és Dél-Alföldről vándoroltak el arányaiban a legtöbben. A leggyengébb népességmegtartó ereje Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyének volt.

Kiürül Magyarország nagy része - Mindenki nyugatabbra igyekszik
Klikk a képre!


A következő ábrán látszik, hogy Budapest vándorlási egyenlege masszívan pluszos volt, 2017-ben viszont már többen költöztek el a fővárosból (elsősorban az agglomerációba), mint amennyien oda érkeztek.

Kiürül Magyarország nagy része - Mindenki nyugatabbra igyekszik
Klikk a képre!


Még látványosabb a következő grafika, ami a belföldi vándorlás kiindulási és célállomásait, illetve ezek egymáshoz viszonyulását mutatja.

Kiürül Magyarország nagy része - Mindenki nyugatabbra igyekszik
Klikk a képre!

Megjegyzés: A diagramon a megyék közötti vándorlási kapcsolatokat jelenítette meg a KSH, az egyes megyék közötti oda- és elvándorlások különbözetei alapján. A pozitív vándorlási egyenlegű megyékhez azt a három megyét rendelték, ahonnan a legnagyobb vándorlási nyereségük származott, míg a negatív vándorlási egyenlegű megyék mindegyikéhez három olyan megyét kapcsoltak, amelyekkel a népességcsere-folyamataik leginkább veszteségesek voltak. A diagramon a nyíl iránya jelzi, hogy hová vándorolnak többen, a nyíl színe pedig azt jelzi, hogy honnan vándorolnak el. A nyilak méretei a migrációs egyenlegek nagyságát tükrözik. A pozitív vándorlási egyenlegű megyéket zöld színnel jelöltük.

A belföldi vándorlást befolyásoló tényezők


A gazdasági környezet szorosan összefügg a belföldi vándorlás folyamataival. A 2012 és 2016 közötti időszakban az ország gazdasági teljesítménye − az egy főre jutó GDP alapján − 708 ezer forinttal nőtt. Kiemelkedő növekedés Nyugat-Dunántúlon volt mérhető, de Budapest és Közép-Dunántúl is az országos átlag felett teljesített, míg a legkisebb mértékű növekedés Dél-Dunántúlra volt jellemző.

Budapest kivételével a vándorlási különbözetek alapján kibocsátó régiók (vagyis ahonnan többen vándoroltak el, mint amennyien érkeztek) gazdasági növekedése az országos átlag alatt maradt, míg a vándorlási nyereséggel rendelkező régiók egy főre jutó GDP-jének emelkedése - Pestet leszámítva - meghaladta a 708 ezer forintot. Budapest és Pest vonatkozásában a fordított trendre az szolgálhat magyarázatul, hogy a fővárosból Pest megyébe kiköltözők munkahelye általában Budapesten van, így ott járulnak hozzá a termeléshez - mutat rá a KSH.

Kiürül Magyarország nagy része - Mindenki nyugatabbra igyekszik
Klikk a képre!


Egy-egy térség munkaerőpiaci helyzete is hatással van a vándorlási folyamatokra. A vándorlási nyereséggel rendelkező régiók és Budapest 2017-es munkanélküliségi rátája jócskán az országos átlag alatt maradt, míg Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl esetében kiugróan magasak voltak az arányok. A 2017-ben leginkább negatív migrációs egyenlegű Észak-Alföldnek volt a legmagasabb a munkanélküliségi rátája.

Kiürül Magyarország nagy része - Mindenki nyugatabbra igyekszik
Klikk a képre!






(Címlapkép: MTI Fotó: Balogh Zoltán)

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium