Kritikus órák a Brexit-tárgyalásokon - Holnap nagy döntéssel indul a végjáték

2019.03.11 15:31

Akár napokon belül megbukhat Theresa May.

A nagyfokú brit belpolitikai megosztottság miatt hétfő kora délutánig nem sikerült Brüsszelben áttörést elérnie Theresa May brit kormányfőnek a Brexit-tárgyalásokon, így jelen állás szerint lényegében ugyanazt a kilépési megállapodást kénytelen kedden a brit alsóház elé vinni, amit januárban már rekord többséggel leszavaztak. Ma este még egy utolsó egyeztetésre Strasbourgba repül May, hogy a Brexit-megállapodáshoz fűzött jogi értelmezéshez megnyugtató mondatokat csikarjon ki az Európa Bizottság és az Európai Parlament együttesétől, de ha ez nem sikerül, akkor bizony kedd este ismét csúnya vereség vár rá és a kormányfői széke is veszélybe kerülhet. Ha kedden elbukik a Brexit-megállapodás, akkor szerdán a megállapodás nélküli kilépésről, csütörtökön pedig a Brexit március 29. utánra halasztásáról dönthetnek majd a képviselők. Ez tehát már tényleg a közel 3 éve tartó Brexit-dráma végjátékának tűnik 18 nappal a Brexit dátuma előtt, igaz még mindig nem lehet tudni, hogy a végjáték mikor és valójában mivel ér véget.

Felkínálta az engedményt az EU



Theresa May szóvivője ma is azt ígérte meg, hogy holnap, március 12-én újra a brit alsóház elé viszi a kormányfő "ügydöntő" szavazásra a tavaly novemberben összehozott Brexit-megállapodás módosított verzióját, de hétfő délutánig nem sikerült érdemi változtatást elérnie Brüsszelben a szövegben, illetve annak leginkább vitatott északír-ír tartalékmegoldási szabályain.

Ennek lényege, hogy ha a brit parlament által elfogadott megállapodással távozik az Egyesült Királyság az EU-ból, akkor a távozás után egy legfeljebb 21 hónapos, 2020 végéig tartó átmeneti időszak lép hatályba, amely alatt lenne idő kitárgyalni a 2020 vége utáni időszakra vonatkozóan a zavartalan északír-ír határátlépési feltételeket, illetve a 2020 utáni uniós-brit kereskedelmi feltételeket is. Ha viszont ez az átmeneti idő nem lenne elegendő, akkor aktiválni kellene az időkorlát nélküli északír-ír tartalékmegoldást, amelynek értelmében az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írországban pedig érvényben maradnának az unió egységes belső piacának egyes szabályai is. Ezzel a módszerrel látná biztosítottnak az Európai Bizottság azt, hogy ne kelljen visszaállítani a fizikai határellenőrzést a 499 km-es északír-ír határon, amelyen az 1998-as nagypénteki egyezmény óta szabad (ellenőrzés nélküli) a határátlépés.

A brit félelmek szerint mivel ebből a tartalékmegoldásból csak közös döntéssel léphetne ki az Egyesült Királyság, ezért valójában időkorlát nélkül beleragadhatna az ország az EU-val a vámunióba (ez akkor történne meg, ha a brit feltételezések/félelmek szerint az EU nem engedné ki őket a vámunióból). Múlt pénteken azonban az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier arra tett javaslatot, hogy London egyoldalúan kiléphessen az ország egészére vonatkozó tartalékmegoldásból, amely így csak Észak-Írországban maradna érvényben. Ezt a megoldást azonban már korábban elutasította a londoni vezetés - mutat rá összefoglalójában az MTI.


Hétfőn délután az EU a Reuters-en keresztül azt szivárogtatta ki, hogy szombat este már nagyon közel volt a Brexit-megállapodás, amelyben az EU egyoldalú kilépést ajánlott fel Londonnak a tartalékmegoldásból bizonyos jogi keretek mentén, de May kormánya elutasította azt a belső megosztottság miatt. Az EU egyébként attól tart, hogy May a keddi szavazáson nem a tényleges Brexit-megállapodást, hanem a brit fél által kívánatosnak tartott északír-ír tartalékmegoldási verziókról fogja rendezni a szavazást, hogy ezzel demonstrálja az EU felé, hogy mit akar a brit fél, de ez a névtelen EU-s forrás szerint nem fogja megkönnyíteni az alkut a két fél között.

Barnier ezek után hétfőn alig burkolt utalást tett arra, hogy Brüsszel részéről befejezettnek tekintik a tárgyalásokat és az ajánlatok kidolgozását, most már London térfelén pattog a labda, hogy az eddig felkínált, az északír-ír tartalékmegoldást tisztázó jogi szöveggel együtt fogadja el, vagy utasítsa el a brit parlament alsóháza a Brexit-megállapodást.

Hétfőn egyébként Theresa May brit miniszterelnök londoni hivatalának szóvivője elismerte, hogy az EU-val tartott megbeszélések zsákutcába jutottak. Egyúttal azt hangsúlyozta, hogy May nem halasztja el a keddig ígért fontos szavazást, noha pártján belül is erős nyomás helyeződik rá, hogy tegyen így.

Újabb nagy vereség küszöbén May



Ha tehát a keddi újabb "ügydöntő" parlamenti szavazásra csak az eddig ismert elemeket tudja bevinni May (Brexit-megállapodás, ahhoz kapcsolódó uniós államfői/miniszterelnöki tisztázó politikai szándéknyilatkozat és állásfoglalás), akkor nagy az esélye, hogy újra jelentős, akár 100-200 fő közötti vereséget szenved el May a január 230 fős vereség után (ennyivel többen utasították el a megállapodást, mint amennyien támogatták).

Ugyanerre a nagy vereség lehetőségére figyelmeztettek a hétvégén az északír unionisták, illetve a kormányzó Konzervatív Párt euroszkeptikus szárnyának vezetői. Ők mind attól tartanak, hogy a jelenlegi keretrendszer szerint az egész Egyesült Királyság időkorlát nélkül beleragadna a vámunióba, hiába győzködi szavak szintjén ennek ellenkezőjéről naponta az EU felsővezetése a brit politikusokat. Írásba azonban eddig nem adtak olyan jogi relevanciával bíró kiegészítéseket, amelyeket a brit kormány illetékesei követeltek, igaz utóbbiak túl messzire mentek volna a tavaly novemberi megállapodás keretrendszerétől (amit pedig az EU vezetői nem akartak újratárgyalni). A brit kérések az időkorlátos tartalékmegoldást szorgalmazták, illetve azt, hogy abból egyoldalúan is kiléphessen az egész Egyesült Királyság, de ezekbe nem ment bele az EU.

Ez lesz a menetrend



Theresa May nemrégiben bejelentette, hogy ha a ház kedden újból elveti a Brexit-egyezményt, a kormány szerdán azt a kérdést terjeszti be szavazásra, hogy a parlament hozzájárul-e a megállapodás nélküli, rendezetlen kilépéshez. Ha az alsóház a megállapodást és a megállapodás nélküli Brexitet egyaránt elutasítja, a kormány csütörtökön lehetővé teszi a képviselőknek a szavazást arról, hogy London kérje-e az EU-tól a kilépés március 29-i határidejének elhalasztását.

A fentiek szerint tehát ha közel változatlan szövegről szavaz kedd este a brit alsóház, akkor azt nagy eséllyel ismét elutasítja. Eztán a szerdai szavazáson várhatóan a no-deal Brexitet is elutasítja majd a többség, így csütörtökön a Brexit elhalasztásáról kellene szavazniuk. Korábbi brit és EU-s ígéretek szerint ez a halasztás legfeljebb csak néhány hónapos lenne (június végéig), hogy az Európai Parlament július 2-i alakuló ülésén már ne legyen tagja az EU-nak az Egyesült Királyság és így ne is kelljen EP-képviselőket választani az országban.


Ezt a 2-3 hónapos halasztást az ország részben arra használná fel, hogy a Brexit utáni időszakra szükséges törvényeket meg tudja szavaztatni a parlamenttel, illetve akár arra is, hogy a belpolitikai hangulat függvényében akár egy második népszavazás, vagy előrehozott választások kiírása felé is megtegye az első szükséges hivatalos lépéseket. A legnagyobb ellenzéki párt már egyre nyíltabban támogatja a második népszavazást (ha a kormány megbuktatását nem tudja elérni).

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői a keddi szavazásra és a további Brexit-menetrendre összeállított előrejelzésükben közölték: a Brexit-megállapodás újbóli elvetésére számítanak, és ebben az esetben elkerülhetetlennek tartják, hogy az alsóház elveti a megállapodás nélküli Brexitet is, utána pedig megszavazza a Brexit-határidő kiterjesztését.

Az Eurasia elemzői szerint ha a kilépési egyezményt az alsóház a januárihoz hasonló, 200 fősnél nagyobb többséggel utasítja el ismét, a cég 25 százalékra taksálja annak az esélyét, hogy ezután Theresa May távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről - emlékeztet az MTI. Ez tehát lényeges belpolitikai változás lenne és akár utat is nyithat a fent már vázolt második népszavazási, vagy akár az előrehozott választásokkal kapcsolatos kezdeményezéseknek is.

Közben az is lényeges, hogy március 21-22-én EU-csúcs lesz és a (brit) várakozások szerint ott még fontos fejlemények lehetnek a Brexit ügyében, akár az EU újabb engedményeket is tehet az e heti brit parlamenti szavazások eredménye tükrében. Fontos az is, hogy ezen az EU-csúcson kellene az állam- és kormányfőknek döntenie egyhangú szavazással arról, hogy elfogadják-e brit kérésre a Brexit elhalasztását, illetve esetlegesen milyen feltételeket társítanak a halasztáshoz.


Címlapkép forrása: John Thys, AFP

További ajánlataink

Elárulták, miről tárgyalhat hétfőn Merkel Orbánnal

Sajtótájékoztatót is tarthatnak utána.

© 2019 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF