Magyarország teljesen szétszakad, és ennek aligha lehet útját állni

2018. november 7. 05:45    
nyomtatás
 
A magyar társadalmi mobilitás alacsony és az egyenlőtlenség visszafogott mértékű - derült ki a Társadalmi riport 2018 című kiadvány egyik tanulmányából. A felső 10% jövedelme ingadozások mellett, de növekedett, miközben az alsó 10%-é alacsony szinten stagnált az elmúlt évtizedekben. A tanulmány szerint többek között Magyarországon jellemző, hogy magas a szülő és a gyermek iskolázottsága közötti korreláció, egyre többen azonos társadalmi rangban házasodnak, működik a "ragadós padló" és "ragadós plafon" elmélete - így nagyon nehéz kitörni a szegénységből (alacsony jövedelemből) és nehéz kiesni a gazdagok (magas jövedelműek) köréből is.


Az amerikai álom alaptétele az volt, hogy az országban nagyok az egyenlőtlenségek, de nagy a társadalmi mobilitás is. A magyar helyzet különleges, elkülönül a trendtől: a társadalmi egyenlőtlenségek ugyan nőttek, de viszonylag alacsonyak, miközben a társadalmi mobilitás nagyon alacsony. Az ellenkezőjét látjuk annak, mint amit Amerikában

- mondta el Szelényi Iván, aki Tóth István Györggyel közösen írt "Bezáródás és fluiditás a magyar társadalom szerkezetében" címmel tanulmányt. A Tárki Társadalmi Riport 2018 tanulmánykötetében megjelent cikkről Szelényi Iván azt mondta: a legvidámabb történet a skandináv országoké, ahol alacsony egyenlőtlenség mellett nagy a mobilitás.

Magyarország teljesen szétszakad, és ennek aligha lehet útját állni


Hajlamos vagyok arra gondolni, hogy ha már valaki bekerült a felső 10%-ba Magyarországon, akkor onnan nehéz kiesni, de nehéz oda bekerülni is
- fejegette Szelényi Iván. A rendszerváltás után megnőtt a felső 10%-ra jutó jövedelem, majd látható egy korrekció, ami összefüggött a gazdasági válsággal, azonban a gazdasági fellendüléssel ismét növekedett. Szelényi szerint 2014 után feltehetően tovább növekedett a felső 10%-ra jutó jövedelmek aránya.

Az alsó 10% részesedése évtizedek óta stagnál, az elmúlt években talán növekedhetett kissé, ami a közmunkával függhetett össze. De ez alapján az látható, hogy a jövedelmük összességében nem nőtt.

Magyarország teljesen szétszakad, és ennek aligha lehet útját állni


A felső 10-20% elkülönülésének 3 mechanizmusa van:

  • Az egyik a vagyon átöröklődése, ahol döntő jelentőségű az ingatlanvagyon.
  • A másik - különösen Amerikában hivatkoznak erre - az oktatási rendszer, az elit iskolák rendszere, ahol reprodukálódnak a társadalmi előnyük. Ez a belső elit újratermelésének mechanizmusa.
  • A harmadik tényező a párválasztás: aki felkerült a felső 10%-ba, hajlamos olyan párt találni magának, aki szintén ide tartozik. Mindezzel a jövedelmi-vagyoni egyenlőtlenségek felerősödnek.


Teljes szétszakadás


A tanulmány szerint a szülők társadalmi-gazdasági helyzete meghatározza, hogy a gyerekük milyen kompetenciaeredményt érnek el. Megjelentek a magániskolák, különösen a "nyelvi tagozatú magániskolák", s feltehető, hogy a módosabb szülők gyermekei kerültek ilyen iskolákba. A magániskolai végzettség előnyt jelent az egyetemi felvételeknél, legfőképpen pedig a külföldi, főként angol-amerikai (esetleg elit) egyetemekre való bekerülésben.

A magyarországi iskolai mobilitásra vonatkozó legfrissebb elemzések szerint Magyarországon magas a szülő és a gyermek iskolázottsága közötti korreláció, erős a származás hatása a diplomaszerzés valószínűségére, és magas a kedvezőbb szülői háttérhez kapcsolódó képzettségi prémium is.

A korábbi évtizedekre vonatkozó magyarországi elemzések (a nemzetközi modernizációs trendekkel összhangban) a nők "felfelé házasodásának" jelentős csökkenését mutatták ki 1980 és 2010 közötti időszakra. A KSH népszámlálási és mikrocenzusadatok 2011 és 2016 között az azonos iskolázottságúak házasodása növekedését, illetve a nők "lefelé" házasodása nagyobb csökkenését mutatják.

Tóth István György arról beszélt, hogy létezik a "ragadós padló" és "ragadós plafon" elmélete, ezek Magyarországon erősek.

Visszahúz a padló és fenntart a plafon

- emelte ki a kutató.

A társadalom felső rétegében megfigyelhető "csomósodás" létrehoz egy olyan burkot, amelynek az újratermelődése viszonylag zökkenőmentes, amelyből való kiesést finom hálók és szövetek akadályozzák, és amelybe való bekerülés a kívülállók számára a legfontosabb felemelkedési csatornák - például magas iskolázottság - nélkül egyre nehezebbé válik.

A bezáródásnak vannak természetes tendenciái a tanulmány szerint, amelyekkel semmilyen társadalompolitika nem tud mit kezdeni (mint például a házasodási szokások alakulása), és vannak olyanok, amelyeknek a megkönnyítése evidens társadalompolitikai feladat:
ez pedig az oktatási rendszer olyan átalakítása, amely a mobilitást nem akadályozza, hanem inkább támogatja.


Szelényi szerint Magyarországon a fenti okok miatt a felső 10-20% elszakadása látható a társadalom egészétől, ez az elszakadás az elmúlt években tovább erősödhetett.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium