Mutatjuk, hol kereshetsz a legtöbbet

2019. augusztus 12. 11:06    
nyomtatás
 
Óriási különbségek vannak az egyes ágazatokban dolgozók keresete között, a legjobban fizető szektorban több mint négyszer annyit lehet keresni, mint a legrosszabbul fizetőben. A versenyszférában dolgozók összességében boldogabbak lehetnek, mint a közszférában.


Tavaly is a kokszgyártás-kőolajfeldolgozás nemzetgazdasági ágban lehetett a legtöbbet keresni, ahol az átlagos bruttó munkajövedelem megközelítette a havi 880 ezer forintot, a munkaáltatónak pedig összesen 1 millió 80 ezer forintba került egy dolgozó foglalkoztatása. A második legjobban fizető szektor a pénzügyi-biztosítási tevékenység volt (bruttó 624 ezer), míg a dobogó harmadik fokára a villamosenergia- gáz- gőzellátásban dolgozók kerültek (bruttó 580 ezer).

Mutatjuk, hol kereshetsz a legtöbbet
Klikk a képre!


A KSH havi rendszerességgel kiadott adatai szerint a pénzügyi szektorban dolgozók szoktak vezetni a kereseti listán, ezt azonban az okozza, hogy ott a feldolgozóipari ágazatok nincsenek külön bontva (miközben ebben a szektorban van a jól fizető kőolajfeldolgozás vagy gyógyszergyártás).

A keresetek egyébként tavaly szinte minden szektorban dinamikusan nőttek, amit az egyre fokozódó munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum gyors emelése is támogatott, azonban a munkáltatók költségeit némiképpen ellensúlyozta a járulékcsökkentés.

Az egyes szektorok között óriási különbség volt, ami a béremeléseket illeti: az egészségügy-szociális ellátás toronymagasan vezetett 2018-ban, miközben az oktatás például nagyon lemaradt.

Mutatjuk, hol kereshetsz a legtöbbet
Klikk a képre!


A versenyszféra szektoraiban azonban kiegyensúlyozottabb teljesítményt látunk.
Miután a költségvetési szektorban nagyon nagy ingadozás van az egyes évek között (van, amikor nagy a béremelés, máskor minimális, és a költségvetési szektorokat is eltérően érinti), így érdemes hosszabb távon vizsgálni az adatokat. Megnéztük, hogy a válság óta miként alakult a bruttó munkajövedelem változása, amit az alábbi grafikon mutat be:

Mutatjuk, hol kereshetsz a legtöbbet
Klikk a képre!


Ebben az hosszabb időtávban máris a sor végére kerül az egészségügy, de több államhoz kapcsolódó szektor is a lista második felében foglal helyet.

Elsőre meglepő lehet, hogy olyan jól fizető szektorok, mint a pénzügyi, biztosítási tevékenység vagy éppen az infokommunikáció is a sor vége felé látható, azonban érdemes látni, hogy a forintban kifejezett béremelés ezekben a szektorokban igen jelentős, hiszen a bázisidőszakban is magas bérek voltak jellemzőek.

A versenyszférában 2009 óta 67%-kal nőttek a fizetések, miközben a költségvetési szektorban 53%-kal.

Az egészségügyben közel 10 év alatt 60 ezer forinttal nőttek a bérek, míg az egyébként is jól fizető szektorokban 150-200 ezer forinttal, miközben a kokszgyártás-kőolajfeldolgozás toronymagasan vezi az egész mezőnyt. Jól látható, hogy a pénzügyi szektor a százalékban kifejezett szerény béremelés ellenére forintban az élmezőnybe tartozik, de a járműgyártás is a lista elején található.

Mutatjuk, hol kereshetsz a legtöbbet
Klikk a képre!



A kereseti adatok alapján összességében elmondható, hogy a munkaerőhiány és a legkisebb bérek emelése szinte minden szektorban jelentős béremelést okoz, viszont azt is látjuk, amit eddig is sejtettünk: az államon kívüli szektorokban a verseny kikényszeríti a stabil és folyamatos béremelést, miközben az állami szektorban sokszor szelektív a béremelés, és sokaknak évekig kell rá várniuk a dolgozóknak.

Éppen ez a bizonytalanság az, ami miatt a versenyszféra sokkal vonzóbb a képzett munkaerő számára a jelenlegi környezetben, és ezért tűnik úgy, hogy a munkaerőhiányt is sokkal jobban kezeli az államon kívüli szektor, mint a költségvetési szférában sorolható ágazatok.

Mutatjuk, hol kereshetsz a legtöbbet

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Könyvelő
Senior befektetési tanácsadó
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium