Nagyot szorított a kormány az iskolákon, amit mindenki megérez

MTI, Portfolio
2019. július 12. 14:24    
nyomtatás
 
Nagyot szigorodik az alternatív iskolák működése, tovább szűkül a tankönyvpiac, a magántanulói jogviszonyt az egyéni munkarend váltja fel, gyakorlatilag megszűnik a rugalmas iskolakezdés - többek közt ezeket tartalmazza a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása. A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt.


Az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását érinti a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása, amelyet másfél hetes halasztás után pénteken fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére. A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Múlt hét kedden az előterjesztő emberi erőforrások minisztere kérésére - indoklás nélkül - halasztották el a javaslat zárószavazását.

A most elfogadott törvény alapján az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel bizonyos szempontoknak. Ilyen például az, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben. A Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól. (Ez a rendelkezés a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.)

A törvényalkotási bizottság egyetlen ponton változtatott az indítványon: továbbra is lehetőség lesz második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a diák teljesítményét jegy helyett szövegesen értékelni.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sajnálattal vette tudomásul, hogy a parlament a szakmai kifogások ellenére is megszavazta a köznevelési törvény módosítását - közölte a szakszervezet. A szervezet úgy látja: az elfogadott módosítások tovább csorbítják az óvodák, iskolák szakmai autonómiáját, a szülők önrendelkezési jogát.

Az érdekvédelmi szervezet közleményében felidézte, hogy a PSZ elnöke már a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács (KÖÉT) június 20-án tartott ülésén jelezte: határozottan tiltakozik az igazgatói pályázatok véleményeztetésének eltörlése miatt, mert alapvetően csorbítja a helyi demokráciát, ha nem szólhatnak bele a pedagógusok, a szülők és a diákok abba, hogy ki lesz az iskola igazgatója.

Egyetért a Pedagógusok Szakszervezete azokkal a kifogásokkal is, amelyek az alternatív oktatási intézmények jövőjét látják veszélyben, miközben ezek az iskolák értékes, nélkülözhetetlen tudással és módszertannal gazdagították a pedagógiát. Figyelemre méltó, hogy ezt a módosítást utóbb, egyéni indítványra "illesztették be" - közölték. Kitértek arra is, hogy a magántanulói státusz eltörlése aránytalanul korlátozza a szülők neveléshez való jogát, a PSZ szerint az iskoláknál kellene hagyni a tanulókra vonatkozó döntési jogköröket.

A tankönyvpiac beszűkítése, teljes államosítása nehéz helyzetbe hozza a pedagógusokat, nagyban korlátozza módszertani szabadságukat - írta a PSZ, amely nem ért egyet a magánkiadók kiszorításával.

Szakmailag erősen kifogásolható az a módosítás, amely megszüntetné a rugalmas iskolakezdést, és 6 éves koruk betöltése után a lehető legtöbb gyermeket beiskolázna. A PSZ Óvodapedagógiai Tagozata szerint - miként az többször nyilvánosságra került - a mostani rendszerben, amelyben az óvodapedagógusok a szülőkkel együttműködve eldönthetik, hogy egy gyermek kellően iskolaérett-e, kifogástalanul működik, így nem volt szakmai indok a változtatásra - olvasható a közleményben, amelyben nehezményezték, hogy a törvénymódosítást nem kapták meg előzetesen.

Jelezték azt is: mivel a PSZ követelései (béremelés, óraszámcsökkentés) csaknem egy évig tartó tárgyalások után sem vezettek eredményre, a szakszervezet megkezdte a felkészülést az őszi tiltakozó akciókra.

A törvény szerint:

  • Az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehet felmentést kapni a gyermek ötödik életéve helyett a negyedik életévéig. Egy gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt - áll a szabályozásban. A jegyző - 2020. január 1-jétől azonban már egy a kormány által kijelölt szerv - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.
  • A magántanulói jogviszonyt szeptember 1-jétől az egyéni munkarend váltja fel, engedélyezése pedig intézményi szintről egy hatósághoz kerül az egységes jogalkalmazás érdekében. A törvény kimondja: tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítésére határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető.
  • A módosítás tartalmazza, hogy a kormány rendeletben az intézményvezetők részére az intézmény méretétől függően további bérpótlékot és a munkateljesítménytől függően ösztönzési kereset-kiegészítést állapíthat meg.
  • A munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógusnak, és ezek eredményes végrehajtásáért - a pedagógus illetményén felül - céljuttatás jár.
  • A jogszabály felsorolja, hogy a korábbi törvény mely passzusai vesztik hatályukat. Ide tartozik, hogy akiknek jogukban állt véleményezni az igazgatóválasztást - például az intézmény alkalmazotti közössége -, elvesztik ezt a jogukat, kikerül ugyanis a jogszabályból az "az e törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a fenntartó véleményének kikérésével" szövegrész.
  • A tankönyvellátás szabályait ezentúl nem önálló jogszabály, hanem a köznevelési törvény tartalmazza majd.


Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
Befektetési tanácsadó
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium