szerző

Akikről megdöbbentően keveset tudunk: a svéd nyugdíjasok titka

Dr. Farkas András, NyugdíjGuru News
2019. április 1. 16:45    
nyomtatás
 
Az állami nyugdíjrendszerek jövőjéről folytatott politikai és szakértői vitákban világszerte előszeretettel hivatkoznak a svéd példára, akár a mellette, akár az ellene szóló érvekkel kívánnak csatasorba állni. Ehhez képest megdöbbentően keveset tudunk a svéd nyugdíjrendszer tényleges felépítéséről, nem is beszélve azoknak a rendszerszintű újításoknak a működéséről, amelyek valóban forradalmasították a nyugdíjrendszerekről való gondolkodást.


Dióhéjban


A 2003-tól teljes körűen átalakított svéd nyugdíjrendszer több olyan innovációt is tartalmaz, amely számos ország nyugdíjreformjaihoz szolgál példaként, a magyar nyugdíjrendszer fejlesztését érintő vitákban is gyakran szerepel.

A leghíresebb újítást, az állami nyugdíjrendszer részeként bevezetett névleges egyéni számlák koncepcióját például átvette Olaszország, Lettország, Lengyelország, az Orosz Föderáció és legutóbb Norvégia is. Hasonlóan példamutatónak bizonyult a svéd automatikus kiegyenlítő mechanizmus, továbbá az öröklési nyereség rendszere, valamint a nyugdíjszámításhoz alkalmazott életjáradék-osztók bevezetése.

Az új svéd nyugdíjrendszer filozófiája öt pontban összegezhető:


  • A keresőtevékenységet folytató magánszemély keresete alsó és felső korlátok közötti mértékének meghatározott százalákát rögzített megosztásban egyéni nyugdíjjóváírásként minden évben két egyéni nyugdíjszámlára (egy névlegesre és egy valódira) helyezik.
  • A névleges és a tényleges nyugdíjszámlákon a nyugdíj igénylése időpontjáig gyűlnek az idehelyezett névleges és valóságos összegek és az azokon elért névleges és tényleges hozamok, vagyis a rendszer úgy működik, akár egy bank, amelyben a biztosított részére vezetnek egy névleges számlát és egy valódi számlát is, a vonatkozó adminisztratív és alapkezelési költségek érvényesítésével. A banki hasonlat azonban csak részben igaz, mivel egyrészt a nyugdíjszámlákon gyűlő összeghez természetesen nem lehet szabadon hozzáférni, másrészt a hosszabb életű személyek számlái között minden évben szétosztják az adott évjáratban korábban elhunytak számláin felhalmozódott egyenlegeket (ez az öröklési nyereség), így ezek a számlák nem is örökölhetőek.
  • A svéd állami nyugdíjrendszerben a névleges számla alapján az inkomstpension (kereseti nyugdíj), a tényleges számla alapján a premiepension (prémium nyugdíj) jár - legkorábban a 61 éves életkor betöltésével -, de mindkét összetevő a nyugdíjigénylés időpontjában a vonatkozó egyéni nyugdíjszámlán rendelkezésre álló összegtől és a nyugdíjigénylés pillanatában a nyugdíjigénylő évjárata számára még hátralévő várható élettartam hosszától függ.
  • Ha a kereseti és a prémium nyugdíj együttes összege nem érne el egy évente meghatározott, a lakhatási költségek nélkül számított ésszerű életszínvonal fenntartáshoz szükséges összeget, vagy az érintett egyáltalán nem jogosult kereseti és prémium nyugdíjra, akkor garantált nyugdíj (garantipension) iránti kérelmet nyújthat be, amelynek összege kizárólag a Svédországban tartózkodás egész években mért időtartamától függ. A garantált nyugdíj mellé lakhatási támogatás is jár.
  • Ha minden kötél szakad - az érintett nem jogosult a garantált nyugdíjra sem, mert nem töltött elegendő időt Svédországban -, akkor igényelheti a svéd jóléti állam végső időskori védőhálóját képező idősellátási támogatást.


A reform alapvető oka a korábbi svéd nyugdíjrendszer rugalmatlansága és fenntarthatóságának megkérdőjelezhetősége volt, miután svéd megítélés szerint nem volt képes hatékonyan reagálni a demográfiai és gazdasági változásokra (a svéd alapellátástól eltekintve egyébként a régi svéd ATP-nyugdíjrendszer hasonlított a mai magyar nyugdíjrendszerre.)

További fontos indokként szolgált az a törekvés, hogy erősítsék a rendszer pénzügyi méltányosságát és igazságosságát, vagyis a befizetett járulékok és az ezekért járó nyugdíjak összege közötti szoros korrelációt egyéni és nemzedéki szinten egyaránt. (Ez a magyar nyugdíjrendszerben részben ugyan érvényesül, de egyáltalán nem látható át.)

A harmadik cél az volt, hogy a nyugdíjrendszer politikai és gazdasági függetlenségét erősítsék, vagyis biztosítsák, hogy nehéz években se szoruljon pótlólagos állami transzferekre, a járulékbevételeken túl semmilyen módon ne terhelje az állam adóbevételeit. (Ez végképp nem jellemző a magyar nyugdíjrendszerre.)

Ezért a járadék-meghatározott (Defined Benefit, DB) nyugdíjrendszert - ilyen a magyar is - átalakították járulék-meghatározott (Defined Contribution, DC) rendszerré (ilyen volt például a magyar magánnyugdíjpénztári rendszer).

Egyúttal
  • a tőkefedezet nélküli felosztó-kirovó (pay-as-you-go, PAYG) pillér (ez a Notional Defined Contribution, NDC, névleges egyéni nyugdíjszámlákra épített ág) mellé
  • létrehoztak egy valódi tőkefedezeti pillért is (ez a Financial Defined Contribution, FDC, tényleges egyéni nyugdíjszámlákra épített ág).


Ahhoz, hogy megértsük a svéd nyugdíjrendszer forradalmi újításait, dióhéjban érdemes tisztáznunk, melyek a DB és a DC rendszerek legfőbb jellemzői és különbségei.

A Defined Benefit, DB, azaz járadék-meghatározott rendszer jellemzően
  • a nemzedékek közötti jövedelmi transzfer (PAYG) alapján működik, vagyis a mindenkori aktív korosztályok teremtik meg a mindenkori nyugdíjas korosztályok nyugellátásának (járadékának) fedezetét.
  • A járadék összegét törvényben foglalt nyugdíjképlet határozza meg (ez az állami nyugdíjígérvény).
  • A nyugdíjak megállapítása és kifizetése független attól, hogy az adott évben elegendő járulékbevétel folyt-e be a központi kasszába.
  • Miután a folyó finanszírozás rendszerében jellemzően nincs befektethető tartalék, ezért nincs befektetési eredmény sem, amely növelhetné a tartalékokat.
  • Ennek következtében a teljes kockázatot az állam viseli: hiány esetén az állam az egyéb bevételek terhére kiegészít, a nyugdíj összege nem csökkenhet amiatt, hogy nem folyt be elegendő járulék. (Az elterjedt tévhitek ellenére Magyarországon is ez a helyzet.)
  • Mindezek következtében egy öregedő társadalomban robbanásszerűen nő az implicit, vagyis a törvénybe foglalt nyugdíjígérvénybe rejtett államadósság. Emiatt persze teljes a rendszer politikai kiszolgáltatottsága, az állam számtalan módon beavatkozhat a nyugdíjjogosultságok szabályozása, a nyugdíjmegállapítás képletének módosítása vagy a megállapított nyugdíjak növelési mechanizmusának alakítása révén. (Magyar példák: korhatár növelése, szolgálati idő beszámítás szabályainak szigorítása, nyugdíjnövelés módszerének változtatása, etc.)


A Defined Contribution, DC, azaz járulék-meghatározott, tőkefedezeti rendszerben
  • a rendszerben részes magánszemély egyes életkorai közötti egyéni jövedelmi transzfer alapján működik, vagyis a “fiatal én" a befektetése révén jövedelmet csoportosít át az “idős én" számára.
  • A rendszerben nincs előre megígért nyugdíjváromány, a nyugdíj összege a járulékokból és a befektetés eredményéből felhalmozódó nyugdíjtőkétől függ.
  • A kockázatot az egyén viseli, így az esetleges veszteség csökkenti, a nyereség (hozam) viszont közvetlenül növeli a nyugdíj összegét.
  • A DC rendszer egy öregedő társadalomban sem érzékeny közvetlenül a demográfiai folyamatokra, hiszen egyéni, nemzedéken belüli, nem pedig közösségi, nemzedékek közötti pénzügyi transzferekre épül.
  • Közvetve ez a rendszer is érzékeny lehet az öregedésre, miután a befektetési környezet a biztonságra törekvő alapkezelői filozófia erősödése miatt jelentősen változhat.
  • Ha a DC rendszer a részes magánszemélyek adózott jövedelméből finanszírozott befektetésekre épül, politikai kiszolgáltatottsága minimális, nem úgy, mint abban az esetben, ha kötelező járulékok áramlanak a DC rendszerben vezetett egyéni megtakarítási számlákra (emlékezzünk a magyar magánnyugdíjpénztári rendszer hányattatásaira). Természetesen megfelelő garanciákkal ez a kiszolgáltatottság is csökkenthető.


A zseniális svédcsavar


A svédek zseniális csavarral oldották meg a két rendszer egybeépítését az előnyeik maximalizálása és a hátrányaik minimalizálása mellett. Ez a csavar a névleges egyéni nyugdíjszámlákban testet öltő virtuális tőkefedezeti rendszer feltalálása és ennek egy valódi tőlefedezeti rendszerrel való összekapcsolása.

A svéd rendszerben teljesen megszüntették a nyugdíj összegének a biztosítási idő hosszától való függőségét (teljesen mindegy, hány évig dolgozott valaki), a mai svéd nyugdíj összege kizárólag
  • a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámlákon felhalmozódott névleges és tényleges nyugdíjtőke nagyságától, valamint
  • a nyugdíjigénylés időpontjában hátralévő élettartam hosszától függ.


Ezzel két szinten is teljesül a rendszerszintű igazságosság követelménye: magasabb nyugdíjra számíthat, aki több járulékot fizetett, és az is, aki később igényli a nyugdíját - és persze vice versa.

A rendszer fenntarthatóságát és önfenntartását számtalan automatizmus segíti, a biztonsági alapok rendszerétől a kiegyenlítő mechanizmus kifinomult megoldásain és az öröklési nyereség sajátos intézményén át a rendszeresen újraszámolt várható élettartamokat tükröző járadékosztókig.

A jogosultságok és kötelezettségek számításához bevezettek két viszonyítási alapot: az egyik az áralap összege (pba), a másik a jövedelmi alap összege (iba). Az áralap összegét évente az infláció mértékével (árindex), a jövedelmi alap összegét a nemzetgazdasági átlagbérnövekedés mértékével (bérindex) korrigálják. Az összes svéd állami ellátás és közteherviselési kötelezettség összegét e két viszonyítási alap mértékeiben határozzák meg. (Ezt az egyszerűsítő és az adófizető állampolgári áttekintést segítő megoldást sem ártana megvizsgálni Magyarországon.)

A járulék összegzett mértéke - a nyugdíjjogosultság - évente az egyéni nyugdíjjárulékkal csökkentett bruttó jövedelem 18,5%-a (a járulékplafonig terjedő jövedelmi tartományban), amelyet az egyéni nyugdíjszámlákon írnak jóvá úgy, hogy 16% kerül a névleges egyéni nyugdíjszámlára, 2,5% pedig a valódi egyéni nyugdíjszámlára.

A névleges egyéni nyugdíjszámlára kerülő összeg nem az érintett személy későbbi saját nyugdíját finanszírozza, hanem az adott évi keresetinyugdíj-kiadások fedezetére szolgál (ezért pay-as-you-go, PAYG ez a nyugdíjpillér). A valódi egyéni nyugdíjszámlákra kerülő összeg természetesen az érintett személy saját nyugdíjtőkéjét gyarapítja.

Az egyéni nyugdíjjárulék fizetésnek mind alsó, mind felső jövedelmi korlátja van.

Az alsó jövedelmi korlát az a minimális éves jövedelem, amelynek mértékéig az érintett személy nem köteles jövedelemadó bevallást benyújtani, ez a pba 42,3%-a. A felső jövedelmi korlát az a maximális éves jövedelem, amely után a magánszemélynek nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Ez megegyezik az iba 7,5-szeresével. A járulékfizetők egyhatoda keres ennél többet Svédországban, az ő járulékplafont meghaladó jövedelemrészük után nyugdíjkiegészítést a foglalkoztatói nyugdíjrendszer (és persze a privát öngondoskodás) biztosíthatja.

A munkáltatói járuléknak nincs felső jövedelemhatára, de a munkavállalói felső jövedelemhatárt meghaladó munkáltatói járulék-részt nem a nyugdíjrendszerben, hanem az állami adóbevételekben írják jóvá. (Nem kis adóbevételt generálva ezáltal, hiszen az összeg évi 20 milliárd korona körül ingadozik.)

A névleges egyéni nyugdíjszámlára érkező 16% járulékot a kereseti nyugdíjak havi kifizetését teljesítő négy állami nyugdíjalap között egyenlő arányban osztják szét. Az állami nyugdíjalapok összesített vagyona jelenleg 57 havi nyugdíj kifizetését tenné lehetővé abban a hipotetikus esetben, ha leállna a járulékfizetés. (A svéd nyugdíjrendszernek ez az ága tehát folyó finanszírozású ugyan, a régi és az új nyugdíjrendszer közötti átmenet és az új nyugdíjrendszer okos tervezése miatt mégis hatalmas tartalékokkal rendelkezik - ebben eltér a legtöbb európai felosztó-kirovó rendszertől. A magyar rendszerben nincs tartalék.)

A prémium nyugdíjra fizetett 2,5% járulékot a biztosított által több száz befektetési alap közül választott öt befektetési alap között a biztosított által választott arányban osztják szét. Ezt az összeget ténylegesen befektetik, a tőke- és pénzpiaci hozamokat ténylegesen jóváírják a biztosított valóságos egyéni nyugdíjszámláján. Jelenleg a prémium nyugdíjhoz választható alapokban összesen 1200 milliárd SEK összeget kezelnek. (Az alapokban kezelt összeg 5 év alatt megduplázódott. Pedig a pénzpiacok mellett a tőzsdén fektetik be ezeket a hatalmas összegeket.)

Magyar szempontból is tanulságos példa lehet, hogy a kisebb keresetű (a gyermekkel otthon maradó) házastárs javára a magasabb keresetű házastárs átruházhatja a tárgyévi prémium nyugdíjjogosultságát. Az átruházásról évente dönthetnek a házastársak. Ha esetleg elindulna az MNB friss versenyképességi csomagjában szereplő magyar állami jóléti alap tervezése, akkor ilyen opciók sokat segíthetnének a nők nyugdíjhelyzetének javításában.

Akárcsak a gyermekneveléssel töltött időszakok svéd beszámítása, amely a gyermek négyéves koráig (örökbefogadott gyermek esetén a gyermek 10 éves koráig) a szülő névleges egyéni nyugdíjszámlán megjelenő nyugdíjjóváírás formájában jár. A svéd állam által fizetett nyugdíjjárulék összegének (a nyugdíjjóváírás mértékének) alapjául szolgáló névleges jövedelmet háromféle számítási módszer szerint állapíthatják meg, ezek közül a szülő számára legjobb eredményre vezető névleges jövedelem alapján határozzák meg a nyugdíjjóváírást.

A három számítás alapja:
  • a gyermek születését megelőző évben elért jövedelem, vagy
  • a nemzeti átlagjövedelem 75%-ával megegyező összeg, vagy
  • a jövedelemalap összege (iba).


A szülők dönthetik el, hogy melyikük nyugdíjszámláin írják jóvá a gyermeknevelés alapján járó nyugdíjjogosultságokat. Ezek a nyugdíjjogosultságok attól függetlenül járnak az érintett szülőnek, hogy van-e
egyéb jövedelme vagy más szülői ellátása.

Önfenntartó rendszer


A 16% nyugdíjjárulékból finanszírozott felosztó-kirovó állami nyugdíjpillér önfenntartását a hosszú távú egyensúly biztosítását célzó kiegyenlítő mechanizmus segíti, amely
  • egyrészt a négy nemzeti nyugdíjbiztosítási alap, továbbá egy pótlólagos biztonsági alap rendszerét takarja,
  • másrészt a névleges egyéni számlák főszabály szerint a bérindex mértékével történő indexálásának mértékét csökkenti - a bérindex helyett a csökkentett mértékű kiegyenlítő index lép hatályba - , ha az adott évi nyugdíjkiadások meghaladnák az adott évi járulékbevételeket. E működés alapelve, hogy a bérindexet olyan mértékben csökkentik, ahogyan a kiadások meghaladják a bevételeket a kettejük viszonyát mérő egyensúlyi arányszám szerint. A rendszer automatikusan kapcsol be és ki az arányszám és a bérindex változásainak függvényében. (A 2008-as válság következményeként 2010 és 2018 között be is volt kapcsolva a kiegyenlítő mechanizmus.) Az automatizmusok eredményeként a rosszabb időkben csökkenő indexálás miatti “elmaradt hasznot" a jobb időkben visszapótolják.


Az állami keresetinyugdíj-pillérben az adott évjáratban az átlagos várható élettartamnál rövidebb ideig élő biztosítottak nyugdíjjogosultságait - az öröklési nyereséget - szétosztják az adott évjárat még élő tagjai között. (Évente átlagosan az öröklési nyereség 15 milliárd SEK körül ingadozik.) Ez az eljárás a nyugdíjfolyósítás megkezdése után is tovább működik az életjáradéki osztók újraszámítása révén. A névleges nyugdíjszámlán felhalmozódó virtuális összeg így természetesen a biztosított örökösei által nem örökölhető. Minden évjárat tagjai biztosítási kockázatközösséget alkotnak e rendszerben, vagyis a rövidebb ideig élők halálukig felhalmozott nyugdíjjogosultságai hozzájárulnak a hosszabb ideig élők nyugdíjjogosultságainak fedezetéhez.

“Narancs boríték"


A járulékbefizetések mint nyugdíjcélú megtakarítások halmozódnak az évek során mind a virtuális, mind a valóságos egyéni nyugdíjszámlán.

Mindkét számla egyenlegéről, az előző évi befizetésekről, az öröklési nyereségről, a “kamatról" és a hozamról, valamint a költségekről, és a mindezek alapján várható nyugdíj összegéről minden biztosított minden év február/március folyamán részletes kimutatást kap kézhez a svéd nyugdíjhatóság éves “Narancs borítékjában" (feltűnő narancssárga csíkozású borítékban küldi a jelentést a svéd nyugdíjhatóság a címzetteknek).

Ennek révén minden biztosított minden évben pontosan látja, mi történik a nyugdíjszámláin és hogyan alakul a nyugdíjjogosultsága. (Ez Magyarországon pillanatnyilag igazi vágyálomnak tűnik, pedig a naprakész és hiteles tájékoztatás és tájékozódás lehetősége nélkül a magyar emberek pénzügyi és nyugdíjtudatossági szintje sem növelhető.)

Korhatár-sáv


A svéd nyugdíjrendszerben nagyon rugalmas a nyugdíjigénylés lehetősége, szigorú nyugdíjkorhatár nem érvényesül. Jelenleg a biztosított 61 és 67 éves életkora között bármikor igényelheti - akár részletekben is és egymástól függetlenül is - a kereseti és a prémium nyugdíját, illetve 65 éves korától szükség szerint a garantált nyugdíját, de erre természetesen nem köteles, a nyugdíjigénylés bármeddig halasztható. A nyugdíjjogosultságok mindaddig gyűlnek az egyéni nyugdíjszámlákon, amíg az érintett személynek van járulékalapot képező keresete. A nyugdíj mellett is teljesen szabadon lehet tovább dolgozni, ezzel is növelve a nyugdíj összegét. (A tényleges nyugdíjbavonulási kor jelenleg 64,5 év körül ingadozik Svédországban.)

A várható élettartam folyamatos svédországi növekedése miatt - jelenleg 24 óránként 3,5 órával, vagyis nagyjából hetente egy plusz nappal nő a várható átlagos élettartam! - korhatársáv-emelési terveket jelentettek be, de ezek még nem léptek hatályba (2020-ban, 2023-ban és 2026-ban egy-egy évvel emelkednének a nyugdíjkorhatár-sávhatárok).

Életjáradék-osztó


A kereseti és a prémum nyugdíj számításánál egyaránt vezérlő elv, hogy a nyugdíjigénylő várható további átlagos élettartamára szétterítik a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámláin felhalmozott nyugdíjjogosultságát.

Ezért minden születési évjáratra előre meghatároznak egy életjáradék-osztót, amely az adott évjárat várható átlagos élettartamát fejezi ki. Az életjáradék-osztó előzetes kamatot is tartalmaz (mértéke 1,6%), amely azt fejezi ki, hogy milyen feltételezett éves mértékben nő majd a bérindex. Emiatt egyrészt a frissen megállapított nyugdíj összege magasabb, másrészt a már folyósított nyugdíj növekedési üteme lassabb, miután az indexálás során az előzetesen figyelembe vett kamat mértékét le kell vonni a bérindexből.

A garantált nyugdíj feltételei


A magyar politikai diskurzusban is időnként előkerül az állami alapnyugdíj ötlete, amely állampolgári jogon járna minden magyarnak.

Lássuk, hogyan oldották meg a svédek a gyakorlatban ezt a nálunk még elméleti szinten is ködös elképzelést. A svéd garantált nyugdíj olyan nyugellátás, amelyet azok a Svédországban élő és 65 éves életkorukat betöltött személyek vehetnek igénybe, akiknek nincs vagy nagyon alacsony összegű az állami kereseti nyugdíja. (Nem csak a svéd állampolgároknak jár! Ők jellemzően nem is szorulnak rá.) A garantált nyugdíj fedezetét a svéd állami költségvetés külön biztosítja.

A garantált nyugdíj akkor jár, ha az érintett személy felnőtt élete során legalább 3 évig Svédországban lakott. A teljes összegű garantált nyugdíj 40 évi Svédországban tartózkodás esetén igényelhető. Ha ennél kevesebb ideig élt a garantált nyugdíj igénylője Svédországban, akkor annyiszor 1/40-ed résszel csökkentik az ellátás összegét, ahány évvel a 40 évnél rövidebb ideig tartózkodott Svédországban.

A teljes összegű garantált nyugdíj egyedülálló nyugdíjas részére a pba 2,13-szorosa (ami úgy 250 ezer forintnyi havi összeg). Önálló ellátásként akkor jár a garantált nyugdíj, ha az érintett személynek nincs állami kereseti nyugdíja. Ha az érintett személynek alacsony összegű kereseti nyugdíja van csak, akkor a garantált nyugdíj top-up jellegű, vagyis kiegészíti az állami kereseti nyugdíjat. A garantált nyugdíj évente az infláció mértékével nő.

Foglalkoztatói nyugdíj dióhéjban


A svéd nyugdíjrendszerben rendkívül fontos szerepet játszanak a foglalkoztatói nyugdíjszervezetek, amelyek egyébként az esetleg létrehozandó magyar állami jóléti alap szempontjából is példaértékűnek bizonyulhatnak.

A foglalkoztatói nyugdíjakat az érintett munkaerőpiaci partnerek között létrejött kollektív szerződések rendezik. Közös nevezőjük, hogy a foglalkoztatói nyugdíjjogosultság szerzése során a figyelembe vehető jövedelem sokkal magasabb, mint az állami nyugdíjrendszerben a járulékplafon, ami a magasabb keresetűek részére különösen előnyös. A legtöbb foglalkoztatói nyugdíjszervezet járulék-meghatározott (Defined Contribution, DC) alapon működik.

Minden olyan munkáltató köteles minden munkavállalóját beléptetni az foglalkoztatói nyugdíjszervezetbe, amelynél kollektív szerződés van hatályban. Az egyéb munkáltatók saját elhatározásukból csatlakozhatnak. (Az önfoglalkoztató vállalkozók nem, viszont kizárólag az ő részükre hatályban van egy komoly adólevonási lehetőség a privát nyugdíjbiztosításaik esetére.)

A foglalkoztatói nyugdíjszervezetek lefedik a svéd férfi munkavállalók 93%-át, a női munkavállalók 95%-át!

A munkavállaló utáni hozzájárulást a munkáltató fizeti a foglalkoztatói nyugdíjszervezetben. A munkavállaló 25 éves korától jellemzően az iba 7,5-szereséig a keresete 4,5%-át, az afölötti kereseti rész után pedig annak 30%-át fizeti a munkáltató a munkavállalója foglalkoztatói nyugdíjszámlájára, az összegeket a DC rendszerekben a munkavállaló által választható alapokba fektetik.

A foglalkoztatói nyugdíj tekintetében a munkavállalónak öt kérdésben kell döntenie:

  • Ki kell választania a pénzügyi szolgáltatókat és a befeketetési alapokat.
  • Döntenie kell, hogy hagyományos, garantált életjáradékot (fixed annuity) vagy befektetéshez kötött határozott tartamú járadékot vagy életjáradékot (variable annuity) választ-e.
  • El kell döntenie, hogy kér-e visszafizetési védelmet, amelynek alapján a halála esetén az általa megnevezett haláleseti kedvezményezett részére kifizetik az elhunyt foglalkoztatói nyugdíjszámláján lévő összeget. Ha ezt az opciót választja, a foglalkoztatói nyugdíja (életjáradéka) összege kisebb lesz, mint enélkül. Ha nem választja ezt az opciót, akkor halála esetén nem örökli senki a számláján lévő összeget, az bekerül az öröklési nyereséget biztosító alapba, cserébe ő is részesül az öröklési nyereségből.
  • El kell döntenie, hogy kér-e özvegyi fedezetet, ez esetben a foglalkoztatói nyugdíj két életre szól, vagyis amíg a házastársak valamelyike életben van, a nyugdíjat folyósítják - emiatt természetesen a foglalkoztatói nyugdíj összege kisebb, mint az özvegyi fedezet nélkül lenne
  • El kell döntenie, mennyi ideig kéri a foglalkoztatói nyugdíját, vagyis döntenie kell a járadékfizetés tartamáról (a legrövidebb tartam 5 év lehet). A svéd munkavállaló e tekintetben nagyon hasonlít a magyarokra: közel 40%-uk ezt a rövid tartamú járadékot igényli, noha annak lejárata után átlagosan még további 17 évnyi várható élettartamuk marad - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás nélkül.


A tőkefedezeti (DC) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók létrehozása kapcsán az egyéni választás és a befektetési biztonság ellentmondásos igényeit kellett összhangba hozni az érdekegyeztetési kultúrájáról világszerte híres svéd jóléti állam munkavállalói és munkáltatói szervezeteinek. Ezért a foglalkoztatói nyugdíjszervezeteket a svéd állami prémium nyugdíj mintájára hozták létre, a befektetéseket a privátszektor alkalmazottai tekintetében az adott nyugdíjszolgáltató kapcsán érintett munkavállalói és a munkáltatói érdekegyeztető szervezetek közös tulajdonában álló, nonprofit klíringközpontok kezelik, rendkívül alacsony díjakat érvényesítve.

A foglalkoztatói nyugdíjat legkorábban 65 éves kortól lehet igényelni. Természetesen minél később igényli valaki ezt a nyugdíját, annak összege is egyre magasabb lehet.

A svéd nyugdíjrendszer részletes ismertetését a szerző friss összefoglalójában találja.

Dr.Farkas András
NyugdíjGuru News alapító főszerkesztő
www.nyugdijguru.hu

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Kockázatelemző
Szerkesztő-újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium