Még mindig nem tudjuk, hogy mi lesz a nyugdíjakkal

2011. január 14. 14:55    
nyomtatás
 
Szakértői szemmel a nyugdíjügyben tett Orbán Viktor nyilatkozat nem volt meglepő, mivel az elmúlt hónapokban rendre a kormány részéről azt lehetett hallani, hogy az állami nyugdíjrendszer hiányát meg kell szüntetni. A körülmények ismeretében kijelenthető, hogy szigorodni fognak a korai nyugdíjazás szabályai, azonban mivel ez hosszabb távon nem elegendő a demográfia és gyenge foglalkoztatottság miatt a kezdőnyugdíjakat is majd csökkenteni kell. Az állami pillér bevételei már most sem fedezik a kiadásokat, a következő években viszont nem lehet nagyobb probléma a hiány kipótlása, hiszen a visszalépő nyugdíjpénztártagok vagyona erre fedezetet nyújt. Azonban, ha nem tudunkk bevételei oldalon hosszú távon előrelépést tenni, akkor a kiadásokhoz kell hozzányúlni. Sok választási lehetősége nincsen a kormánynak, hosszabb távon gyakorlatilag elkerülhetetlen az állami nyugdíj-ígérvények visszavágása.




Még az elején tisztázni kell

Orbán Viktor a Wall Street Journalban tegnap megjelent interjújában utalt a várhatóan februárban nyilvánosságra hozott reformra, a kormányfő elmondása szerint egyszerűen nem fognak senkit sem elengedni nyugdíjba a kötelező korhatár előtt, a nyugdíjkiadásokat pedig úgy fogják alakítani (csökkenteni), hogy azok szinkronba legyenek a bevételekkel.

2011.01.13 10:36
Orbán fontos kijelentéseket tett - Csökkennek a nyugdíjkiadások


Véleményünk szerint ezek a kijelentések nem tekinthetők meglepetésnek, tavaly ősz óta a kormánypárt oldaláról több hasonló jellegű megszólalásra is volt példa. Korábban rendszeresen olyan apró gondolat-morzsákat hullajtottak el, ami arra utalt, hogy tűrhetetlen az a helyzet, hogy a költségvetésből több százmilliárd forintot kell a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni.

Azt kellene első körben tisztáznunk, hogy milyen is az állami pillér egyenlege, rövid-, közép- illetve hosszú távon egyensúlyban van-e. Úgy gondoljuk, hogy rövidebb időtávon a Bajnai-kormány által végrehajtott paraméteres változtatások miatt (korhatáremelés, nyugdíjemelés csökkentés, 13. havi nyugdíj megszüntetése) a rendszer fenntartható 10-15 év távlatában, azonban ettől még (1-2%-os) hiány lesz a rendszerben.

A visszalépés megnyitásával komoly bevételi forrásra tesz szert az állam, az egyszeri bevételeket pedig még több évig fel lehet majd használni a rendszer kiegyensúlyozására. Ennek megfelelően az Orbán Viktor által tett kijelentéseket inkább közép távon kell vizsgálni. Ha megnézzük, akkor a 2030-as években már a foglalkoztatottság is ereszkedő pályára áll, ez a tény pedig arra enged következtetni, hogy a Ratkó unokák nyugdíjba vonulásával kezd el igazán romlani a rendszer egyensúlya.

Itt vélhetően már szükség lesz beavatkozásra, annál is inkább, mert túlságon nagy összegeket kellene fordítani az állami tb-rendszer kiegyensúlyozására. A 2040-es évektől pedig szinte össze fog záródni az olló a foglalkoztatottak és a nyugdíjasok között, ezért ekkortól kell majd nagyobb kiigazítást végezni. Vélhetően azonban a mostani döntést az ilyen hosszú távú következmények még nem befolyásolják.

Persze van egy másik olvasata is Orbán Viktor kijelentésének, mégpedig az, hogy csak látszólagosan teremtik meg a rendszer egyensúlyát, míg a valóságban ez még megmarad. Ezt úgy lehet elérni, ha különválasztják a klasszikus öregségi nyugdíjat és ellátásokat, a rokkantsági és egyéb hozzátartozói nyugdíjaktól, járandóságoktól. Mindezzel meg lehet teremteni a nyugdíjbiztosítási alap egyensúlyát, hiszen kiadási tételeket csoportosítunk át. Attól viszont, hogy 100 egységből 70-30 bontást csinálunk, a tényleges hiány nem változik meg.

Mire lehet számítani?

A kormány úgy is gondolkozhat a kijelentések alapján, hogy hosszabb távon nem engedhető meg a nyugdíjcélú bevételek és kiadások eltérése, az egyensúlyt pedig meg kell teremteni. Ezt számtalan módon meg lehet tenni, például: járulékemeléssel, nyugdíjemelés-csökkentéssel, korhatáremeléssel és a kezdőnyugdíjak visszavágásával. Persze vannak még olyan javítási lehetőségek is, mint a foglalkoztatottság emelkedése, a járulékfizetési fegyelem drasztikus megváltozása pozitív irányba, azonban ezek a tényezők viszonylag rugalmatlanul befolyásolhatók.

Mint azt már említettük, korábban a lehetőségekből többet is felhasznált a Bajnai-kormány, a mostani kormánynak tehát nem sok választási lehetősége van. A járulékokat a nemzetközi verseny és a válságból való kilábalás miatt nem lehet emelni, ennek megfelelően csak a kezdőnyugdíjak szintkének csökkentése lehet a megoldás. Ezt már régóta tudjuk, nem hiába beszéltek a szakértők mindig is a demográfiáról, azonban most úgy látszik, ez tényleg a középpontba kerül.

Orbán Viktor vélhetően arra gondolt akkor, amikor azt mondta, hogy senki sem mehet majd el a kötelező korhatár előtt nyugdíjba, hogy a korai nyugdíjazási lehetőségeket szigorítani fogja a kormány. Egészen biztosan vannak olyan területek, ahol lehet teret nyerni, ilyen például a korai nyugdíjazás, a rokkantnyugdíjazás, vagy a korengedményes nyugdíjazás rendszere. Azért van szükség a korai nyugdíjazási lehetőségek szigorítására, mert a mostani 62 éves korhatárhoz képest ténylegesen az emberek 3-4 évvel hamarabb mennek el nyugdíjba. A bevételeket pedig én úgy is tudom emelni, ha tovább tartom a munkaerőpiacon a munkavállalókat, tehát tovább kell fizetniük járulékot, és kevesebb ideig kell nekem kifizetnem a nyugdíjakat.

Viszont ha már itt tartunk, akkor a nők korhatár nélküli, 40 év jogviszony utáni elengedése éppen a korcentrum emelésének a szándékával megy szembe. Egy korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a hosszú, szinte töredezettségmentes szolgálati idővel rendelkező nők 5-6 évvel is korábban elmehetnek nyugdíjba, mint a rájuk vonatkozó kötelező korhatár. Nagy kérdés, hogy ezt meddig lehet fenntartani.

A hosszú távú egyensúlyt viszont igazán az javítaná, ha sikerülne a kiadásokat visszaszorítani, a kormányfő kijelentéséből pedig pontosan erre lehet következtetni. Mivel a nyugdíjasok járandóságát nem lehet csökkenteni, a beavatkozások csak a most és jövőbeli foglalkoztatottakat fogják érinteni. Alapvetően itt arra lehet gondolni, hogy az állam csökkenteni fogja a kezdőnyugdíjak szintjét. Az állam igaz garantálja az átlagjövedelem egy fix százalékát kezdőnyugdíjként, azonban ez csak egy ígéret, és bármikor megváltoztatható, ha a körülmények ezt megkövetelik.

Sajnálatos módon egyelőre nem áll rendelkezésre olyan megbízható számítás, ami azt mutatná be, hogy a következő 50 évben hogyan fog alakulni az állami pillér egyensúlya. A költségvetési törvényhez benyújtott számítások nagyon optimista foglalkoztatási képpel számolnak, ezért azokat csak komoly kockázatok mellett lehet értékelni. Hosszabb távon durva becslés szerint a hiány a foglalkoztatottak drasztikus csökkentése és a nyugdíjasok számának emelkedése miatt akár a GDP 3-4 százalékát is elérheti.

Az viszont például nagyon nagy talány, hogy a 2013-tól alapvetően megváltozó rendszerben mekkora adókat fog kivetni a kormány a nyugdíjakra. Azt látni kell, hogy míg most a nettó átlagkeresetre ad magasabb helyettesítést az állam, addig 2013-tól a bruttó keresetre ad kisebb helyettesítést. Jelenlegi formájában az is kijöhet, hogy jobban járnak a nyugdíjasok, azonban ez csak látszólag van így, hiszen a nyugdíjak a számítási módból adódóan adózni fognak. Ennek a mértékét még nem ismerjük, azonban itt van tér a kormány előtt.

Egészen biztosan kijelenthetjük, hogy hosszabb távon az állam az ígéreteit nem tudja majd betartani, a kedvezőtlen környezet miatt nem lehet mást tenni, mint a kiadásokat csökkenteni a kezdőnyugdíjakon vagy a korhatáremelésen keresztül.

Gondoljunk csak bele?

Aki szereti az összeesküvés elméleteket, az a kormányfő szavaiból azt is kiolvashatja, hogy például 2013-tól egy mélyebb reformot fognak végrehajtani. Jelen esetben a svédeknél először bevezetett, majd Olaszországban és például Lengyelországban is működő névleges egyéni számlás rendszerről (NDC) beszélünk. Még 2010 elején kapott ez a téma nagyobb visszhangot, azonban azóta nem nagyon esett erről szó, pedig az NDC rendszernek éppen az a lényege, hogy a bevételeket és a kiadások összhangba hozza, és hiányt nem tűr meg az állami rendszerben.

Mivel Orbán Viktor szavaiból ezt a megoldási alternatívát is ki lehet olvasni, érdemes egy kicsit az NDC rendszerről is beszélni. Annál is inkább, mivel a KDNP évekkel ezelőtt már benyújtott egy ilyen törvényjavaslatot (éppen 2013-tól indult volna a rendszer), sőt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője, Mészáros József társszerzője volt egy olyan könyvnek, amiben a kívánatos nyugdíjrendszert NDC-nek képzelik el.

A korábbiak fényében nem lehet meglepetés, hogyha feltesszük a körülmények egyre kedvezőtlenebbek lesznek (a bevételek nem nőnek kellő mértékben), akkor a kiadásokat kell fokozatosan csökkenteni. A rendszer bonyolult matematikai automatizmusra épül, a lényeg az, hogy mindig egyensúlyba tudja tartani a rendszert. A közeljövőben ez nem jelent nagyobb változást, viszont később, évtizedek múlva, attól függően, hogy mennyi foglalkoztatott lesz, előfordulhat, hogy sokkal kisebb kezdőnyugdíjra lehet majd számítani.

A rendszerben virtuális számlák vannak, mindenki láthatja a befizetéseit, azonban ezek csak ígérvények, mögöttük valós pénzösszeg nem jelenik meg. Egy bizonyos kamatlábbal minden egyes befizetés kamatoztatnak, azonban a kedvezőtlen csillagállás esetén az is kijöhet, hogy negatív hozamot érnek el a tagok. Sőt a nyugdíjas időszakban is előfordulhat az, hogy a nyugdíjakat csökkentik.

Nem azt mondjuk, hogy mindenképpen egy ilyen irányba fog elmozdulni az állami pillér, csak azt, hogy érdemes ezzel az alternatívával is számolni. A szabályozás természetesen nagyon sok múlna, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az új rendszer kikre fog vonatkozni. Persze meg lehet oldani a régi rendszerben megszerzett jogosultságok új rendszerben történő elismerését is, azonban hajlunk arra, hogy akiknek kevés idejük van hátra a nyugdíjig, azok már nem kerülnének bele az új rendszerbe.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium