szerző

Mercedesből Trabantba, avagy hová tartanak a német nyugdíjasok?

Dr. Farkas András, NyugdíjGuru News
2019. március 3. 10:54    
nyomtatás
 
Minden mai folyó finanszírozású nyugdíjrendszer mintája az 1889-ben bevezett bismarcki részleges társadalombiztosítási (eredetileg nyugdíjsegély) rendszer volt. A modern nyugdíjrendszerek többsége azóta is a “pay-as-you-go", azaz a felosztó-kirovó elvet követi a kötelező állami nyugdíjak finanszírozása tekintetében: a mindenkori aktív korosztályok járulékfizetése fedezi a mindenkori nyugdíjasok nyugellátását. Németországban a politika legfontosabb kérdései közé tartozik a nyugdíjrendszer jövője, nemcsak a kormányzat, hanem a lakosság megítélése szerint is. Nő az aggodalom, hogy a német kötelező nyugdíjrendszer nem lesz képes elegendő ellátást nyújtani időskorban a társadalom gyors demográfiai öregedése miatt. Emiatt a német nyugdíjfilozófiában a kötelező állami nyugdíj mellett kiemelten fontos szerepet szánnak a foglalkoztatói és a privát nyugdíjmegoldásoknak, annak a közfelfogásnak, amely szerint minden ember saját maga is felelős a saját időskori anyagi biztonsága megteremtéséért. Ennek jegyében 2001-ben és 2004-ben nagy horderejű nyugdíjreformokat hajtottak végre egyebek között a német nyugdíjrendszer első pillére fenntarthatóságának, valamint második és harmadik pillére jelentős megerősítésének érdekében. Éppen ez a cél Magyarországon is, elegendő belelapoznunk az MNB vaskos versenyképességi programjába. Így nem érdektelen dióhéjban áttekinteni, lehet-e tanulnunk a jelenlegi német állami nyugdíjrendszer és kiegészítő rendszerei példájából. Néhány összetevőjéből feltétlenül!

A nyugdíjrendszer jövőjéről is szó lesz a Portfolio keddi Biztosítás 2019 konferenciáján, amelyen Dr. Farkas András is beszélni fog. Az utolsó helyek még kiadók:



A német nyugdíjszámítás példája


Mindenekelőtt érdemes áttanulmányozni a 2001-ben bevezetett német nyugdíjpont-rendszer felépítését és működését. E rendszerben a nyugdíj havi összegét a következő képlet alapján állapítják meg:
  • személyes nyugdíjpontok (db)
  • x bónusz/málusz szorzótényező (%)
  • x aktuális nyugdíjérték (euró-összeg)
  • x nyugdíjtípustól függő szorzótényező (%)


Nyugdíjpont (persönliche Entgeltpunkte)


A biztosított minden biztosítási év után az adott évben elért relatív kereseti helyzetét tükröző nyugdíjpontot kap. A nyugdíjpont értékét elsősorban az éves - kötelező járulék alapját képező - kereset határozza meg, amelyet a német nemzetgazdasági átlagbérhez kell viszonyítani, vagyis a személyes kereset összegét el kell osztani a nemzetgazdasági átlagbér (a járulékfizetők átlagos kereseti szintje) összegével.

A képletnek megfelelően pontosan egy pontot ér a járulékfizetők átlagos kereseti szintjének megfelelő kereset. Ha ennél magasabb a kereset, 1-nél nagyobb értékű, ha kisebb a kereset, 1-nél kisebb értékű nyugdíjpontot kap az adott évben a biztosított.

A kereset alapján meghatározott nyugdíjponthoz hozzá kell adni a járulékfizetéssel nem járó, de biztosítási időnek minősülő tartamok alapján járó pontokat is.

A kisgyermekek nevelése önmagában megalapozhatja az öregségi nyugdíjra való jogosultságot


A kisgyermek nevelése alapján a gyermek három éves koráig (1992 előtt született gyermek esetében kétéves koráig) a szülők évente 1 pontot, összesen egy gyermek után 3 pontot kapnak. A szülők meg is oszthatják egymás között e pontokat.

Ez a rendelkezés két gyermek esetében már önmagában megalapozhatja egy szülő nyugdíjjogosultságát: ha valaki legalább 5 évig él Németországban és ezalatt felnevel legalább két kisgyermeket legalább 3 éves korukig, akkor anélkül is nyugdíjjogosultságot szerez, hogy keresőtevékenységet folytatott volna, miután ezt a gyermeknevelési időtartamot a német nemzetgazdasági átlagbér alapján veszik figyelembe minden évben - ezt jelenti az évi 1 pont gyermekenként. Az évi egy pontra a kisgyermekes szülő attól függetlenül jogosult, hogy folytat-e keresőtevékenységet.

A gyermeknevelésre tekintettel további plusz nyugdíjpontok is járnak. Ha a gyermekét nevelő szülő dolgozik és fizeti a nyugdíjjárulékot, akkor évente gyermekenként a gyermek 4-10 éves kora között egyharmad nyugdíjpontot kaphat, de évente összesen az összes gyermekére tekintettel is legfeljebb 1 pontot.

Az MNB versenyképességi tanulmányában erőteljesen támogatott javaslatot, mely szerint az anyák nyugdíját függővé kellene tenni attól, hány gyermeket neveltek föl, mindenképpen érdemes a német példa tükrében is megvizsgálni, mielőtt bármilyen döntés megszületne.

Bónusz/málusz szorzótényező (Zugangsfaktor)


Alapesetben a szorzó értéke 1,00 (ha nincs sem levonás, sem bónusz a nyugdíj kapcsán). A korhatár előtti nyugdíjak esetében a szorzótényező havi 0,3%-nak, de összesen legfeljebb 14,4%-nak megfelelő mértékben csökken. A rokkantsági nyugdíj esetében a szorzótényező szintén havi 0,3%-nak, de legfeljebb 10,8%-nak megfelelő mértékben csökkenhet.

A szorzó értéke havi 0,5%-nak megfelelő mértékben nő, ha az érintett személy a nyugdíjkorhatára bertöltését követően a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozik.

A magyar gyakorlat a bónusz tekintetében megegyezik a német példával, viszont itthon a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését követően még egy esetleges levonást vállalva sem igényelhet senki nyugellátást. Ideje lenne felülvizsgálni ezt a gyakorlatot, lassan a magyar nyugdíjrendszer lesz a világon az egyetlen, amely nem engedi a a korhatár betöltése előtti néhány évben semmilyen módon a nyugellátás igénylését - kivéve a hölgyek esetében a nők kedvezményes nyugdíját, amelyet viszont szintén egyedülálló módon annak ellenére sem terhel semmilyen málusz, hogy a korhatár előtt veszik igénybe...

Aktuális nyugdíjérték (aktueller Rentenwert)


A nyugdíj összegét az aktuális nyugdíjérték mint szorzótényező révén befolyásolja a német gazdasági fejlődés éves alakulása. Az aktuális nyugdíjérték megegyezik annak a havi nyugdíjnak az összegével, ami egy átlagkeresőt illetne meg a tárgyévben. (A keletnémet területekre 2025-ig más aktuális nyugdíjérték érvényes, mint a fejlettebb nyugati területekre.) Az átlagkeresetet a német Nemzeti Számlák alapján határozzák meg.

A számítás nem egyszerű, de az elve talán igen:
  • az előző évi aktuális nyugdíjértéket megszorozzák
  • az előző évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset változásának mértékével, majd
  • az előző évi nyugdíjjárulék változásának százalékos mértékével, majd
  • az előző évi fenntarthatósági szorzótényezővel,

így kapják meg a tárgyévi aktuális nyugdíjértéket.

Az aktuális nyugdíjérték 2018. július 1. óta (2019. június 30-áig) a nyugati tartományokban pontonként 32,032 euró, a keleti tartományokban (volt NDK) 30,69 euró.

A törvény garantálja, hogy a tárgyévet követő évi aktuális nyugdíjérték semmilyen esetben sem lehet kisebb, mint a tárgyévi aktuális nyugdíjérték. Ha a valóságban kisebb lenne, akkor ezt nem tükröztetik az adott évi aktuális nyugdíjértékben, hanem a jövőbeni növekedés terhére számítják be úgy, hogy a következő években bekövetkező növekedésnek csak a felét veszik figyelembe mindaddig, amíg ezáltal nem pótolják a hiányt.

A fenntarthatósági szorzótényező (Nachhaltigkeitsfaktor) a nyugdíjrendszer függőségi rátájának a változását méri. Vagyis azt, hogyan változik a járulékfizetők száma a rendszer által fizetett ellátásokban részesülő nyugdíjasok számához képest.

A képlet alkalmazása hosszú távon a bruttó helyettesítési ráta csökkenéséhez vezet, mivel az aktuális nyugdíjérték növekedése elmaradhat a bruttó nemzetgazdasági átlagbér növekedésétől. Ez a megoldás lassítja a nyugdíjrendszer GDP-arányos kiadásainak a növekedését, vagyis a demográfiai öregedés miatt növekvő finanszírozási terhek nemzetgazdasági tekintetben elviselhető mértéken tartását célozza.

A helyettesítési ráta 2030-ig nem lehet alacsonyabb, mint 43%, 2030 után viszont szükség szerint bármilyen irányban változhat, a demográfiai folyamatok miatt természetesen nem kizárt a további csökkentés. A jelenlegi politikai szándék arra irányul, hogy 2025-ig legalább 48%-on tartsák a bruttó helyettesítési rátát.

Ha ezt összevetjük a hasonlóan gazdag Ausztria állami nyugdíjrendszerében célként kitűzött 80%-os helyettesítési rátával a legalább 45 éves biztosítási időtartamot felmutató 65 évesek esetében, látszik a két ország nyugdíjfilozófiája közötti eltérés: az osztrákok szerint az állami nyugdíjnak önmagában biztosítania kell az idősek számára a megfelelő megélhetést, a németek szerint viszont az állami nyugdíj csak az egyik összetevő az időskori megélhetés biztosításában, a másik két összetevőnek - foglalkoztatói nyugdíj, magánnyugdíj - is kiemelt szerepet kell játszania.

A két eltérő nyugdíjfilozófia nagyon eltérő nyugdíjösszegekhez vezet: hasonló életpályát követően az osztrák állami nyugdíj a német állami nyugdíj kétszerese lehet. Például 41 év szolgálati idő után a férfiak átlagnyugdíja Ausztriában 1800 euró körül, Németországban 900 euró körül alakul, míg a hölgyek átlagnyugdíja Ausztriában 1200 euró körül, Németországban mindössze 600 euró körül ingadozik. Ráadásul az osztrák nyugdíjat évente 14 alkalommal, a német nyugdíjat viszont csak 12 alkalommal fizetik.

Mindenképpen célszerű hangsúlyozni, hogy a német nyugdíjfilozófia nem kizárólag az állami kötelező nyugdíjrendszerre építi az idős évek anyagi biztonságának megteremtését, hanem kiemelt szerepet szán az állam által nagymértékben támogatott foglalkoztatói és egyéni nyugdíjbiztosítási megoldásoknak is.

Az MNB versenyképességi javaslatai között hasonló elv vezérli az önkéntes nyugdíjbiztosítási pillér megerősítésére irányuló szándékot, bár az új állami jóléti alap (ahová az egyik elképzelés szerint beterelnék az összes önkéntes nyugdíjpénztárt, egészségpénztárt és önsegélyező pénztárt) esetleges létrehozásának ötlete sokakban riadalmat kelthet...

Nyugdíjtípustól függő szorzótényező (Rentenartfaktor)


Az egyes nyugdíjtípusokhoz más szorzótényező tartozik, így például öregségi nyugdíj esetén a szorzótényező 1, az ideiglenes özvegyi nyugdíj esetén 0,25, a végleges özvegyi nyugdíj esetén 0,55 és így tovább.

A fentiek alapján meghatározott összetevőket helyettesítik a nyugdíjképletbe, így számítják ki a nyugdíj induló havi összegét.

A német nyugdíjpont-rendszer révén egyrészt minden nyugdíjas egy hajóban evez a társadalom összes lakosával, hiszen az aktuális nyugdíjérték a mindenkori gazdasági növekedést (vagy csökkenést) közvetíti a nyugdíj összegében, másrészt a nyugdíjszámítás képlete a demográfiai öregedés erősödő hullámverésében sem engedi, hogy a kötelező állami nyugdíjrendszer nagy hajója zátonyra fusson.

A fenntarthatósági alap példája


A munkavállalók és a munkáltatók által fizetendő éves nyugdíjjárulék-mértéket a rendszerbe épített fenntarthatósági alap (a nyugdíjrendszer belső függőségi rátájától, azaz a járulékfizetők számának a nyugdíjasok számához viszonyított arányától függő biztonsági alap) befolyásolhatja. Ez az alap az egy havi német nyugdíjkiadás 20-150%-a között fluktuálhat.

Ha az előrejelzések szerint a következő évi járulékbevételek nem biztosítják, hogy az alap e keretek között maradjon, akkor ennek megfelelően növelhetik vagy csökkenthetik a nyugdíjjárulék mértékét.

Az öregségi nyugdíjhoz minimálisan szükséges biztosítási időtartam példája


A német öregségi nyugdíjhoz minimálisan szükséges biztosítási időtartam 5 év (60 hónap).

Magyarországon a résznyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati időtartam 15 év. A minimális szolgálatiidő-tartam német példa szerinti esetleges csökkentése esetén a szociális ellátórendszerből az időskorúak járadékára jogosultak jelentős részét a nyugdíjrendszerbe lehetne visszaterelni - az öregedő és szétszakadó magyar társadalomban ennek fontos szociálpszichológiai jelentősége lehet.

Rugalmas korhatár előtti öregségi nyugdíj


Németországban a munkából a nyugdíjba való átmenet rugalmasabbá tétele érdekében Flexirentengesetz címmel 2016-ban új törvényt fogadtak el. Ennek alapján 2017. júliusától a korábbinál rugalmasabb módon lehet a korhatár előtti nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytatni. A korhatár előtti nyugdíj mellett szerzett keresetet a nyugdíjak éves kiigazítása (nyugdíjnövelés) során figyelembe veszik.

Emellett a korhatár előtti nyugdíjakat terhelő málusz (levonás) ellensúlyozására lehetőség nyílik arra, hogy az ilyen korhatár előtti nyugdíjba vonulást tervező munkavállalók 50 éves koruk betöltését követően önkéntes kiegészítő járulékot fizessenek.

További rendelkezés, hogy 2017. januárjától a korhatár előtti nyugdíjban részesülő személy is köteles nyugdíjjárulékot fizetni a nyugdíj melletti keresőtevékenységgel szerzett keresete után mindaddig, amíg be nem tölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárát, viszont ennek révén nyugdíjnövelésre lesz jogosult a korhatára betöltését követően.

Új lehetőség, hogy a nyugdíjkorhatára betöltését követően tovább dolgozó öregségi nyugdíjas lemondhat a nyugdíj mellett szerzett keresetének járulékmentességéről, így további nyugdíjpontokat, ezáltal szerves nyugdíjnövelési jogosultságot szerezhet.

Miután az MNB versenyképességi programjában is kiemelten szerepel a nyugdíjas, illetve nyugdíjközeli korcsoportok foglalkoztatási arányának erőtelejs növelése, a német ösztönző példákat is érdemes áttanulmányozni.

A német nyugdíjnövelés példája


A német nyugdíjrendszerben minden évben július 1-jén az aktuális nyugdíjérték (aktueller Rentenwert) szerint szabályozzák a nyugdíjak összegét. Vagyis nem csak az adott évben megállapítandó, új nyugdíjak összegére, hanem a korábban megállapított összes nyugdíj összegére is hat az aktuális nyugdíjérték.

Ha az aktuális nyugdíjérték nő, akkor az összes nyugdíj összege ennek megfelelően nő. A törvényi garanciánál fogva az aktuális nyugdíjérték nem csökkenhet, ezért legrosszabb esetben a nyugdíjak összege nem változik a következő évben.

Miután az éves kiigazításra minden év július 1-jén kerül sor, így az aktuális nyugdíjérték a tárgyév július 1-jétől a következő év június 30-áig érvényes.

2018. július 1-jével a nyugdíjemelés mértéke 3,2% volt Némtországban nyugati tartományaiban és 3,4% volt Németország keleti tartományaiban.

Egy efféle megoldással is felváltható lenne a Magyarországon kizárólag az infláció mértékéhez kötött évenkénti rendszeres nyugdíjemelés módszere, amely egyre több feszültséget szül a nyugdíjak és a keresetek vásárlóértéke közötti szakadék mélyülése miatt.

Az önkéntes járulékfizetés példája


Minden 16. életévét betöltött németországi lakos állampolgárságától függetlenül jogosult arra, hogy önkéntes járulékfizetéssel
  • növelje (vagy a minimális 60 havi biztosítási időből hiányzó időtartamok ilymódon történő megszerzésével megalapozza) nyugdíjjogosultságát, vagy
  • egyéb jogcím hiányában nyugdíjjogosultságot alapozzon meg, vagy
  • két biztosítási időtartam közötti hiányzó időtartamot megszerezzen.


Ha valaki korhatár előti nyugdíj igénybevételére jogosult, akkor a korhatár előtti nyugdíj összegét csökkentő málusz (levonás) ellensúlyozására előzetesen vállalhat önkéntes többletjárulékfizetést.

Önkéntes járulékfizetést akkor is teljesíthető, ha az EU valamelyik tagállamának állampolgára nem él Németországban, de legalább egy alkalommal fizetett már német járulékot.

Az önkéntes járulék összegét és fizetésének gyakoriságát a törvényi keretek (minimum és maximum összeg) között szabadon választhatja meg az önkéntes befizető. Az önkéntes járulék összege a jövőben fizetendő járulékok tekintetében bármikor megváltoztatható és a járulék fizetése bármikor meg is szüntethető.

Az önkéntes járulékfizetés szándékát előzetesen be kell jelenteni az illetékes német tartományi nyugdíjbiztosítónak.

Magyarországon csak megállapodás kötése révén, nagyon korlátozott esetekben és rendkívül drágán (2019. január 1-jétől legalább a minimálbér 24%-ával egyező mértékű járulék megfizetésével) szerezhető plusz szolgálati idő és a nyugdíj számítása során figyelembe vehető jövedelem.

A nyugdíj közterhei, ezeken belül a gyermektelen nyugdíjas nyugdíját terhelő gyermektelenségi járulék


A magyar nyugdíjrendszer egyszerű halandó számára követhetetlen algoritmusokkal járó nettósító személetét ideje lenne bruttó szemléletre átállítani, ilyen esetben viszont a nyugdíj összege is bruttó összeg lenne, vagyis adó- és járulékalapot képezne.

Németországban a kötelező nyugdíjrendszer keretében az állami nyugdíj jelenleg részlegesen adóköteles, de 2040-ig lépcsőzetes átalakulással teljesen adókötelessé válik. 2019-ben a nyugdíj összegének 78%-a adóköteles, 22%-a adómentes. Az adómentes nyugdíjrészt a nyugdíj aktuális összegének megfelelően minden évben megállapítják.

A nyugdíjból az adón kívül 7,3% betegbiztosítási járulékot (a 14,6% általános mérték felét), emellett 2,55% hosszútávú ápolási biztosítási járulékot is vonnak. További 1% körüli értékben a regionális nyugdíjbiztosító által meghatározott mértékű adminisztrációs járulékot is fizetnie kell a nyugdíjasnak.

Mindemellett a gyermektelen nyugdíjasnak 0,25% gyermektelenségi járulékot is fizetnie kell.

A Riester-nyugdíj példája


A volt szövetségi munkaügyi és szociális miniszterről, Walter Riester-ről elnevezett Riester-rendszernek - amely a német rendszerben a magánbiztosítási, vagyis a harmadik pillér legfontosabb összetevője - nyújtott állami támogatás évi 3 milliárd euró nagyságrendű. Az ilyen nyugdíjbiztosítási konstrukció révén biztosítottak száma meghaladja a 16 és fél millió főt. (A Riester-nyugdíjat éppen azért vezették be 2002-ben, hogy részben ellensúlyozzák az állami nyugdíj kényszerű csökkenését.)

A Riester-nyugdíjelőtakarékosság lényege: a biztosított az éves bruttó keresete legalább 4%-át fizeti be, amelyet az állam évi legfeljebb 2100 euró támogatásban részesít. A rendszer ötféle befektetési lehetőséget kínál, szoros szabályozás alatt áll. A nyugdíjszolgáltatás (a Riester-Rente) teljes mértékben adóköteles.

Az MNB versenyképességi javaslatcsomagjában említett jóléti alap - illetve általában az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer átalakítása - hasonló elvekre épülhet, különös tekintettel az alanyi jogú tagság/választható kilépés (opt out) megoldásra. (A versenyképességi javaslatcsomagban hivatkozott lengyel példa kidolgozói is nyilván részletesen tanulmányozták a német harmadik pillér működését.)

A precízen kidolgozott, a fenntarthatóságot minden körülmények között szem előtt tartó, a német versenyképességet a nyugdíjjárulék mértékével veszélyeztetni semmiképpen nem kívánó, emiatt a kötelező nyugdíjpillér mellett a foglalkoztatói és különösen a magánbiztosítási pillérnek is kiemelt szerepet szánó német nyugdíjrendszer sok elemében mintát kínál a magyar nyugdíjrendszer jövőbeni reformjaihoz vagy finomhangolásaihoz.

Mindenesetre sokszor lehet az az érzésünk Németország kötelező nyugdíjrendszere kapcsán, hogy egy német luxusautót jellemző precizitással kidolgozott karosszériában a most még Mercedes-motort egy mozdulattal Trabant-motorra is lehet cserélni, ha a szükség úgy kívánná.

Dr.Farkas András
NyugdíjGuru News alapító főszerkesztő
www.nyugdijguru.hu


A nyugdíjrendszer jövőjéről is szó lesz a Portfolio keddi Biztosítás 2019 konferenciáján, amelyen Dr. Farkas András is beszélni fog. Az utolsó helyek még kiadók:

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Tematikus cikk

II. HUNGAROMED kiállítás és konferencia (x)

Három napos egészségipari konferencia és kiállítás a HUNGEXPO-n. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Rendezvényszervező
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium