Vörös riasztás Romániából - Itt a bizonyíték, hogy egyre nagyobb bajban vannak

2019. február 14. 11:00    
nyomtatás
 
Romániában az elmúlt évek fenntarthatatlanul gyors GDP-növekedése a belső és külső egyensúlyi helyzet gyors romlásával járt együtt. Erre jelentett újabb bizonyítékot az ország jegybankja által tegnap közzétett statisztika, amely szerint a folyó fizetési mérleg hiánya tavaly elérte a GDP 4,7%-át, miután 2017-hez képest 1,5 százalékpontos romlás következett be az egyenlegben. Az elmúlt évek túlfűtött növekedésével kényes helyzetbe lavírozta magát keleti szomszédunk, aminek hamarosan meglehet a böjtje.


A román jegybank tegnap hozta nyilvánosságra a tavaly decemberi fizetési mérleg statisztikát, amelyből kiderült, hogy az ország GDP-arányos folyó fizetési mérleg hiánya a 2017-es 3,2%-ról 4,7%-ra nőtt. Az ING rövid elemzésében vörös riasztásként értékeli az adatot, arra utalva, hogy a várakozásoknál is nagyobb hiány aggasztó képet fest a román gazdaság helyzetéről. Az ING alábbi ábráján látszik, hogy az utóbbi négy évben milyen jelentős mértékben romlott Románia külső egyensúlyi pozíciója.

Vörös riasztás Romániából - Itt a bizonyíték, hogy egyre nagyobb bajban vannak
Klikk a képre!

Megjegyzés: az ábra a román folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlegének alakulását mutatja az elmúlt öt évben.

Elsősorban a külkereskedelmi egyenleg romlása okolható emiatt, a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének hiánya ugyanis elérte a GDP 7,3%-át, amit a szolgáltatás-export, illetve a másodlagos jövedelmek (vagyis a külföldön dolgozó románok által hazautalt összegek) sem tudtak ellensúlyozni.

Vörös riasztás Romániából - Itt a bizonyíték, hogy egyre nagyobb bajban vannak
Klikk a képre!

Megjegyzés: a román folyó fizetési mérleg hiány felbontása. Az első három oszlop mutatja az elmúlt három év összesített folyó fizetési mérleg egyenlegeit, a következők pedig ennek a bontását. A második oszlopcsoport a külkereskedelmi egyenleget (itt jól látható a romlás), a harmadik csoport a szolgáltatás-egyenleget, a negyedik az elsődleges jövedelmeket (pl: Romániában tevékenykedő külföldi vállalatok által nyereségként elvitt pénz), az ötödik oszlopcsoport pedig a másodlagos jövedelmeket (külföldön dolgozó román állampolgárok hazautalásai) ábrázolja.

A külkereskedelmi egyenleg jelentős romlásában fontos szerepet játszottak az elmúlt évek erőltetett közszféra-béremelései, illetve ezzel összhangban az egész gazdaságban tapasztalt dinamikus béremelkedés (az elmúlt három évben 10% feletti ütemben nőttek a reálbérek Romániában). A lakossági fogyasztás növekő bérek által hajtott élénkülése a külső egyensúlyi pozíció folyamatos romlásával járt együtt. Ez az elmúlt években Magyarország esetében is igaz volt, csakhogy mi sokkal kedvezőbb pozícióból indultunk, a 2008-as válságot követően ugyanis nagyon durva és fájdalmas kiigazítás ment végbe külső pozíciónkban.

A románok esetében tetézi a rossz helyzetet, hogy a folyó fizetési mérleg hiány növekedése mellett a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) összege 2018-ban gyakorlatilag a 2017-es összeg körüli értéken stagnált - hívja fel a figyelmet az ING elemzése. Ez azt jelenti, hogy miközben Románia egyre nagyobb mértékben szorul külföldi finanszírozásra (az otthon megtermelt jövedelemnél tartósan többet költenek el a gazdasági szereplők), ez a finanszírozási forrás nem hosszú távú, stratégiai célú befektetések formájában áramlik az országban (tehát nem FDI), hanem más, rövid lejáratú (spekulációs célú) források formájában. Ráadásul a kilátások sem túl jók ezen a téren, hiszen a kormány tavaly év végén elfogadott, a költségvetési hiány csökkentését célzó adóemelési tervei (szektoriális különadók, bankadó) kedvezőtlenül hatnak az üzleti környezetre, vagyis egyáltalán nem segítik a külföldi közvetlentőke-befektetések beáramlását.

A következő ábrán az látszik, hogy az utóbbi években a külföldi közvetlentőke-befektetések folyó fizetési mérleg hiányhoz viszonyított értéke (szürke oszlopok, bal tengely, %) drasztikusan visszaesett. Az ING szakértői arra számítanak, hogy idén tovább nőhet az ország folyó fizetési mérleg hiánya, ezzel párhuzamosan pedig a fenti arány is tovább romolhat.

Vörös riasztás Romániából - Itt a bizonyíték, hogy egyre nagyobb bajban vannak
Klikk a képre!


Ez a folyamat növeli a román gazdaság külső sérülékenységét, ugyanis a nem FDI, hanem például portfólió-befektetések formájában beáramló (rövid távú) külső finanszírozási forrás egy feltörekvő piaci tőkekivonás esetén gyorsan menekülőre foghatja, amire az ország fizetőeszköze és az állampapírpiac is érzékenyen reagálhat. Amennyiben pedig a finanszírozás eladósodásból származik, az ország külső adóssága emelkedik tovább, ami folyamatosan egyre magasabb refinanszírozási igényt és ezzel együtt sérülékenységet is jelent. Tavaly láthattuk, hogy a befektetők a tavaszi / nyári feltörekvő piaci tőkekivonás idején elsősorban azokat az országokat "büntették", amelyek magas folyó fizetési mérleg hiánnyal rendelkeztek, illetve erősen rá voltak utalva a rövid távú külső finanszírozásra. Aggasztó tehát a román gazdaság "forró tőkének" való egyre nagyobb kitettsége, a helyzeten javít azonban az államadósság alacsony szintje. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy Románia gyenge flow mutatói (masszív költségvetési és folyó fizetési mérleg deficit) mellett fontos szerepe van az alacsony adósságszintnek abban, hogy mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél (épphogy) a befektetésre ajánlott kategóriában van. Az adóssághelyzet romlása, illetve az ikerdeficit tartós fennmaradása veszélybe sodorhatja befektetésre ajánlott adósbesorolását.

A tegnap közzétett, aggasztó folyó fizetési mérleg adat beleillik abba az összképbe, amiről múlt heti cikkünkben írtunk.

2019.02.05 05:45 Óriási bajban van Románia - Magyarország padlógázzal előz

Az elmúlt években kisebb gazdasági csoda zajlott le Romániában, az ország ugyanis rendre az EU növekedési rangsorának élvonalába került, ez azonban a külső és belső egyensúlyi folyamatok romlásával járt együtt, aminek most jöhet el a böjtje. A szakértők többsége arra számít, hogy idén és jövőre folytatódhat a tavaly már elkezdődött gazdasági lassulás, ami a külső és belső egyensúlytalanságok szükségszerű kiigazításában is segítene.



(Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt)

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium