Hamar Zoltán ZalaZone
Globál

Finisben a ZalaZone: a járvány vonzóbbá tette Magyarországot az autóipar számára

A koronavírus-járvány ellenére jól halad a zalaegerszegi járműipari tesztpálya építése, a ZalaZone teljes műszaki átadására már 2022 tavaszán sor kerülhet. Erre szükség is lesz, hiszen az üzemeltető Autóipari Próbapálya Zala Kft. kiemelt célja, hogy minél előbb utolérje nyugati versenytársait műszaki tartalomban és a működtetési folyamatokban egyaránt. Hamar Zoltán cégvezető többek között beszélt arról is, hogy már idén szeretnék elérni, hogy a tesztpálya önfenntartóvá váljon és eszük ágában sincs nyomott árakkal versenyezni. A már meglévő és a leendő partnereiket a szolgáltatások minőségével és széles választékával kívánják megtartani és megnyerni. Utóbbihoz az Európában kialakult helyzet jó lehetőséget biztosít hosszútávon, a járvány hatására ugyanis Magyarország vonzóbb teszthelyszínné válhat, mint a nagy riválisnak számító mediterrán országok, Olaszország és Spanyolország.

A járványhelyzet ellenére zavartalanul halad a zalaegerszegi járműipari tesztpálya építése. Milyen új elemekkel, berendezésekkel bővült a létesítmény az utóbbi hónapokban, hány százalékos készültségen áll a kivitelezés?

Összességében a projekt 80 százalék körüli készültségi szinten áll. 2020-ban elkészült a fékfelület, az autóút, az egyetemi pálya és az üzemanyag töltőállomás, mindemellett pedig a teljes befejezéshez közel áll a teljes autópálya szakasz, a teljes városi tesztkörnyezet és az autonóm járművek tesztelését szolgáló ADAS (Advanced Driver Assistance Systems) felület. 2021 végére befejeződik a kissebességű vizes kezelhetőségi pálya, a zajmérő felület, az emelkedők, a teljes belső úthálózat és az irányító központ.

A pályaelemek kivitelezése mellett idén ősszel megérkeztek azok az aktív teszteszközök, amelyek gyalogosok, motorosok, személyautók fizikai szimulációjára alkalmasak, valamint képesek kormány és pedálrobotok segítségével a tesztelt járműveket 2 cm pontossággal az előre definiált pályán, emberi beavatkozás nélkül irányítani. Ezekkel az eszközökkel a tesztpályák között az élbolyban vagyunk felszereltség tekintetében.

Általánosságban elmondható, hogy az építőipari jellegű beruházások mellett egyre nagyobb szerephez jutnak a pályán az intelligens IT és telekommunikációs technológiák is, így idén fog elkészülni a már meglévő 5G hálózat mellett egy úgynevezett campus network, amely lehetővé teszi az új telekommunikációs megoldások tesztelését is. Szintén idén befejezzük a szerver és irányítóközpontunkat, ahonnan magasan automatizált módon tudjuk kontrollálni a pálya működését, és biztosítják az infrastruktúrát a jövőbeni IT fejlesztésekhez. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a campus network mellett kiépítünk egy V2X kommunikációs hálózatot is, amely a járművek közötti kommunikációt teszi lehetővé.

Párhuzamosan ezekkel a fejlesztésekkel továbbra is, és egyre intenzívebben együtt dolgozunk több egyetemmel is önvezető járműves/kommunikációs témában, így a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mellett a Széchenyi István Egyetemmel és a Pannon Egyetemmel is futnak közös projektjeink, valamint elindultak az előkészületei egy drón tesztközpont kialakításának is.

Várhatóan mikor kerül átadásra a 260 hektáron elterülő, 45 milliárd forintból megvalósuló beruházás?

A tesztpálya teljes műszaki átadását 2022 tavaszára tervezzük.

A tesztpálya néhány elemén már elindulhattak a szolgáltatások, novemberben a létesítmények kihasználtsága 25-30 százalék körül alakult. Várakozásaik szerint mikortól beszélhetünk majd arról, hogy a tesztpálya teljes kapacitáskihasználtság mellett üzemel?

A nemzetközi tapasztalatok alapján egy tesztpálya bevezetése a piacra mintegy 5 éves folyamat. Mi az első elemeinket két évvel ezelőtt nyitottuk meg a felhasználók számára, így arra számítunk, hogy 2024 környékére elérjük a tervezett magas kapacitás kihasználtságot. Ez persze pályaelemenként erősen változhat, így egyes elemek már jóval korábban teljes kapacitással működhetnek. Érdemes megemlíteni, hogy az igény erősen szezonális, decembertől márciusig az autóipari szereplők jellemzően az északi-sarkkörön tesztelnek, így a délebben fekvő tesztpályák kihasználtsága jóval alacsonyabb ebben az időszakban.

Annak érdekében, hogy a kihasználtságunk minél előbb elérje a kívánatos szintet, létrehoztunk egy közös vállalatot Európa egyik vezető, független autóipari fejlesztőcégével az osztrák AVL-el, ez az AVL-ZalaZONE Kft., amely az értékesítési feladatokért felel.

Vevői elégedettség természetesen csak jól működő folyamatok által valósítható meg, ezért a projekt kezdete óta terveztük, hogy bevonunk egy tesztpályaüzemeltetésben jártas partnert is a technikai működtetés kialakításába. 2020 őszén indult el egy közel 2 éves együttműködés Európa egyik vezető tesztpályájával az Észak-Németországi ATP-vel ezen a területen.

Mindkét kooperáció azt a célt szolgálja, hogy a ZalaZone minél előbb elérje az európai versenytársak magas szintjét műszaki tartalomban és a működtetési folyamatok terén egyaránt.

Jelenleg a legjelentősebb ügyfeleik az olyan járműalkatrészgyártók, mint a Knorr-Bremse, a Bosch vagy a Continental, de igénybe veszik a szolgáltatásaikat az autógyártók is, mint például a Porsche és a Volkswagen csoport más tagjai. Kikkel bővülhet a kör?

A pályát igénybe vevő autóipari beszállítók és gyártók köre folyamatosan bővül az említett partnereken felül is, például a Magyarországon jelenlévő autógyártókkal is egyre intenzívebb az együttműködés. Várakozásaink szerint az autóipari szereplők mellett egyre inkább megjelennek a telekommunikációs és IT cégek is, mert a jövő mobilitásában ezek a területek egyre inkább összefonódnak és olyan, ma még szokatlan szereplők is megjelenhetnek, mint például a drónok. Kisebb-nagyobb projektjeink a Telekommal, Vodafone-nal, Ericssonnal, Nokiával már eddig is voltak és több fut jelenleg is.

Az ipari szereplők mellett a projekt másik fontos alappillére a felsőoktatás, mert az ország versenyképessége a fizikai infrastruktúra mellett a rendelkezésre álló jól képzett szakemberektől függ leginkább. Ezért kiemelt hangsúlyt fektetünk a felsőoktatási projektjeinkre, a már említett egyetemeken felül számos egyéb magyar és külföldi felsőoktatási és kutatási intézménnyel állunk kapcsolatban. Ahogyan az elején említettem most értünk el abba az állapotba, hogy a ZalaZone fizikai infrastruktúrája mellett egyre nagyobb szerep jut a pálya körül létrejövő kapcsolódó projekteknek, ökoszisztémának.

Ezen folyamat másik fontos eleme a felsőoktatás mellett, hogy a tesztpálya környezetében fejlesztői munkahelyek jönnek létre, ennek első példája az AVL, amely jövőre nyitja meg a saját fejlesztőintézetét a tesztpálya melletti innovációs parkban.

Milyen szolgáltatásokat tudnak már most igénybe venni a vállalatok Zalaegerszegen, a tervek szerint milyen elemekkel bővülhet ez a lista?

A szolgáltatások első szintje a pályaelemek bérlete: a járműdinamikai felület, a fékfelület, a kezelhetőségi pálya, a városi tesztkörnyezet, az autóút mellett irodákat, műhelyeket és konferenciaközpontot is bérelhetnek a felhasználók. Év végére elérhetőek lesz a kissebességű kezelhetőségi pálya, a teljes autópálya, a zajmérő modul, az emelkedők és az ADAS felület is. Mindemellett elindultak a pályához kapcsolódó plusz szolgáltatások, amelyekkel komplett portfóliót tudunk nyújtani a vevőinknek. Ide tartoznak a műhelyekhez kapcsolódó technikusi szolgáltatások és a mérnöki szolgáltatások, amelyek fő fókusza az önvezető tesztesetek fejlesztése/szimulációja és azok megvalósítása a rendelkezésre álló világszínvonalú eszközparkkal.

A mérnöki szolgáltatások területén óriási potenciált látunk, mivel az ilyen típusú szolgáltatások iránti kereslet robbanásszerűen megnőtt az utóbbi években, az infrastruktúra oldalon viszont egyelőre kevés a szereplő.

Mindemellett az országúti tesztek lebonyolításában is támogatni tudjuk a vevőinket. A magas hozzáadott értékű szolgáltatások területén pedig nem csak saját kapacitásainkra támaszkodhatunk, hanem az egyetemi és kutatóintézeti partnereinkre is.

Lesznek olyan megoldások, technológiák, amelyek tesztelésére kizárólag a ZalaZone lesz alkalmas a világon?

A projekt időzítéséből adódóan pillanatnyilag Európában egyedülálló módon kombinálni tudjuk a hagyományos dinamikai és élettartam tesztekre fókuszáló pályaelemeket az önvezető járműfunkciók tesztjeihez szükséges infrastruktúrával, valamint az elektromobilitás infrastruktúrájával. Ez az a kombináció, összekapcsolva a kiegészítő szolgáltatásokkal, amely egyedülállóvá teszi a ZalaZone-t.

Milyen díjakkal számolhatnak majd az egyes vállalatok, ezek a díjak hogyan viszonyulnak az iparági sztenderdekhez?

Mint minden, ami autóipari fejlesztés a ZalaZone használata sem olcsó egy iparágat közelről nem ismerő szemével nézve. Mindemellett törekszünk rá, hogy az áraink vonzóak legyenek, mivel új belépők vagyunk így azokat kicsivel a nyugat-európai árak alá pozícionáljuk.

Fontos hangsúlyozni, hogy elsősorban nem dömpingárakkal akarunk piacot szerezni, hanem a szolgáltatások minőségével és azok széles választékával.

Hogy el tudjuk helyezni az árakat: egy jármű számára egy órányi használat 100 euró körüli árszintről indul az olcsóbb pályaelemeken.

Hogyha az üzleti lábát nézzük a projektnek, hogyan alakulnak majd a ZalaZone tesztpálya bevételei a következő években, ezekből fenntartható lesz hosszútávon a működés?

Mindenképpen az egyik legfontosabb célunk üzletileg, hogy a pálya önfenntartó legyen. A 2021-es üzleti tervet ebben a szellemben készítettük, így jó esély van arra, hogy ezt már idén teljesíteni tudjuk. 

A beruházást teljes egészében a magyar állam finanszírozza. Számításaik szerint legkorábban mikor és milyen feltételek mellett térülhet meg a projekt?

A megtérülés kérdéséről érdemes tudni, hogy egyetlen tesztpályát sem befektetési céllal építettek, mivel kutatás-fejlesztési infrastruktúráról van szó. Az eredendő cél az, hogy Magyarországot vonzó fejlesztési lokációként pozícionáljuk és ezáltal minél több magas hozzáadott értékű munkahelyet tudjunk teremteni, valamint aktív részesei lehessünk annak a technológiai átalakulási folyamatnak, amely napjainkban zajlik és várhatóan a következő évtizedeket meghatározza a mobilitás terén. Kétféle modell jellemző: vagy egy járműgyártó, beszállító épít magának tesztpályát és azt megnyitja esetleg a versenytársainak is (ez a német ATP modell) vagy iparfejlesztési céllal kormányzati forrásból finanszírozzák, erre jó példa Európa vezető tesztpályája a barcelonai IDIADA. Mi is az utóbbi csoportba tartozunk.

A létrejövő fejlesztői munkahelyeket és a pályán tartózkodásból eredő pályán kívüli bevételeket is figyelembe véve a megtérülést nemzetgazdasági szinten vizsgálva 5-10 éves megtérülésről beszélhetünk.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy jelenleg 78 beruházásról folytatnak tárgyalásokat, amelyek döntő többsége az elektromobilitáshoz, az autóiparhoz köthető. Információi szerint van olyan vállalat, amely az épülő tesztpálya kínálta lehetőségek miatt fektetett, vagy fektetne be pénzt Magyarországon?

A 2010-es évek elején a projektet ösztönző ipari partnerek (AVL, Bosch, Continental, Knorr-Bremse, thyssenkrupp, TÜV) már nyilatkoztak a pálya felépítése esetén várható fejlesztési kapacitás bővülésükről. A kapacitásbővülés folyamata azóta is zajlik, az elmúlt 10 évben megtöbbszöröződött a fejlesztői munkahelyek száma az említett cégeknél. Ezt természetesen nem lehet 100 százalékban a tesztpálya számlájára írni, de volt benne szerepe. Az újak közül a Jaguar Land Rover élénken érdeklődött a projekt iránt mielőtt meghozta a döntést a magyarországi fejlesztőintézetről, és a Continental mesterséges intelligenciával foglalkozó fejlesztőközpontjának Magyarországra telepítésében is szerepet játszhatott, a Rheinmetall harckocsigyárának zalaegerszegi megépítése pedig egyértelműen a tesztpályához kapcsolódik.

A koronavírus milyen hatással lehet a zalaegerszegi tesztpálya működésére, európai szerepére?

A bevételeinket természetesen csökkentették az utazási korlátozások még úgy is, hogy a pálya a teljes lezárás idején is használható volt akár külföldi partnereink számára is. Másfelől viszont, mivel Magyarországon kevésbé volt súlyos a járványhelyzet mint például Spanyolországban, így a vevői érdeklődés megnőtt a pálya iránt. Összességében jobban ránk irányult a vevők figyelme, ez pedig hosszabb távon előny. 

A koronavírus-járvány, illetve annak megfékezése érdekében hozott szigorú intézkedések hatására jelentősen visszazuhant a nagy riválisnak számító olaszországi és spanyolországi tesztpályák kihasználtsága. Véleménye szerint a járványnak lehet egy olyan pozitív hozadéka hosszútávon, hogy a vállalatok inkább Magyarországon tesztelnek majd az említett országok helyett?

Mindenképpen, de ez nem csak a koronavírus hatása. A projektről azért kezdtünk el több mint 10 évvel ezelőtt gondolkozni az autóiparban, mert Közép-Európában nincs ilyen létesítmény, igény viszont van rá az ipar oldaláról. Funkcionalitásában összemérhető független tesztpálya Észak-Németországban (ATP) és Spanyolországban (IDIADA) van. Ezt a piaci igényt most már itt is le tudjuk fedni, a koronavírus pedig gyorsíthatja ezt a folyamatot.  

Címlapkép: Író Zoltán

koronavirus veszélyhelyzet tudnivalók
koronavírus vakcina
Koronavírus
vakcina oltatás oltás
D__VG20190304010

Alapblog A stockpicking adás

Irány New York! Még két világvége! Most kell shortolni? Az elzálogosított Szent Korona Címlap indikátor jelez? Többek...

Alapblog A stockpicking adás

Irány New York! Még két világvége! Most kell shortolni? Az elzálogosított Szent Korona Címlap indikátor jelez? Többek...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronavírus járvány korona maszk védőruha