vakcina háború
Globál

Világháború zajlik a globális hatalmak között, de fegyverek helyett most vakcinákkal harcolnak

A koronavírus elleni oltások elosztása remekül tükrözi a nemzetközi hatalmi harcokat, egyúttal igencsak összekuszálja a jól bejáratott narratívákat. Biden elnök például kerek-perec megmondta: America first, vagyis addig senki nem kap az ott gyártott oltásokból, amíg minden arra vágyó amerikainak nem jutott elegendő vakcina. Ez egyébként szíve joga, állampolgárai szempontjából az ellenkezője problémásabb volna. Amikor azonban az Európai Unió csak tizedennyit tesz, egy félénk exportkontroll-kezdeményt vezet be, akkor mindenki kapzsiságot, önzést, erődmentalitást emleget. Ha viszont Oroszország vagy Kína ad készleteiből az itt-ott rászorulóknak, az rögtön csúf befolyásszerzés, elvtelen reálpolitika. Hiszen tudvalévő: amikor fordítva, a Nyugat lép fel bőkezűen, őt pusztán emberbaráti szempontok vezérlik, presztízsnek, érdekeknek, diplomáciának nyoma sincs...

Tükröm, tükröm

A vakcinák megjelenését követő első negyedév a nemzetközi kapcsolatokról szerfelett kiábrándító, ám cseppet sem meglepő képet fest. A járvány elején még „globális közkincsként” emlegetett-várt oltásból geopolitikai fegyver lett, s közös összefogás helyett mindenki harcol mindenkivel. Az egyelőre szűkösen és akadozva érkező oltásokért folyó világméretű dulakodásnak ebben az első, kiélezett fázisában az erősebb – gazdagabb – szinte mindent visz.

A fejlett nyugati országok a teljes lakosságuk beoltásához szükséges mennyiség sokszorosát halmozzák fel, illetve kötik le a gyártóknál, miközben a többieknek alig csurran-cseppen valami.

Február végén az ENSZ-főtitkár megállapította, hogy 10 ország használta fel az oltóanyagkészletek háromnegyedét, 130 ország pedig még egyetlen dózishoz sem jutott. Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója szerint azóta is egyre mélyül, egyre groteszkebb a szakadék.

Mindehhez pedig az újraéledő nagyhatalmi vetélkedés szolgáltatja a hátteret. A Nyugat helyzetét (az év elején rohamosan romló járványadatok) és döntéseit (például hogy számításba sem veszi az ún. kényszerengedélyezést, a szabadalmi oltalom feloldásának lehetőségét) kihasználva Moszkva és Peking ügyesen játékba hozta magát. Együttesen sem teszik ki a világ oltásgyártásának 10 százalékát, mégis ők uralták hónapokon át a nemzetközi vakcinaelosztást. A terepen és a képernyőkön egyaránt. Szinte tankönyvekbe illően szemléltetve azt az állapotot, amikor szembe kerül egymással egy „status quo” és egy, vagy ez esetben kettő „revizionista” hatalom. Előbbi a már meglévő előnyös pozíciójának fenntartására törekszik, míg utóbbiak elégedetlenek a fennálló renddel, s amint lehet, módosításokat eszközölnének benne. Mint azt Obama elnök Nemzeti Katonai Stratégiája már 2015-ben jelezte: „bizonyos államok igyekeznek megváltoztatni a nemzetközi rend kulcsfontosságú elemeit”. A Stratégiát elemző kongresszusi beszámoló pontosította, hogy „az Egyesült Államok által vezetett rendről” van szó, s hogy Kína és Oroszország azok a bizonyos államok.

Versenyfutás: sprint vagy maraton?

Az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell már tavaly márciusban jelezte: a koronavírus körül „narratívák világméretű csatája” zajlik, s a járványra adott válaszainknak van egy komoly „geopolitikai összetevője”. A szerb elnök nemrég azt mondta

könnyebb atomfegyvert szerezni, mint vakcinát,

a NATO-tag Albánia az EU szemére vetette, hogy nem juttat nekik oltást, s ezzel az orosz és kínai befolyásnak kiszolgáltatva „magára hagyja” a Balkánt. Ázsiában most első ízben tárgyalt állam- és kormányfői szinten az Amerikát, Ausztráliát, Japánt és Indiát 2007 óta tömörítő négyoldalú biztonsági fórum, s természetesen ott is a kínai vakcina-diplomácia feltartóztatásáról volt szó. Szlovákiában egyenesen kormányválsághoz vezet, hogy a miniszterelnök titokban Szputnyik V oltásokat rendelt, melyeket saját külügyminisztere is „az orosz hibrid háború eszközének” nevez.

Kétségtelen, hogy a vakcinaelosztási vetélkedés első szakasza Moszkvának és Pekingnek kedvezett.

Állami kontroll alatt levő vakcináit Oroszország is, Kína is jó áron tudja kínálni, esetenként ingyen adományozni, ráadásul azok egyszerű szállítási és tárolási igényeikkel inkább passzolnak a szegény országok körülményeihez, mint a Nyugat egyes, költséges logisztikát igénylő „luxusoltásai”. Délkelet-Ázsiától a Közel-Keletig, az USA latin-amerikai „hátsó udvarától” Afrikán keresztül az EU közvetlen szomszédságáig mindenhol megjelentek az orosz vagy kínai vakcinát szállító repülőgépek. S bár általában nem túl jelentős mennyiségről volt szó, imázsjavításra, korábbi apró feszültségek elsimítására, régi szövetségek erősítésére, új befolyási övezetek, netán piacok szerzésére elég lehet. Persze végül vissza is üthet a nagy kezdeti lendület, ha Peking vagy Moszkva túlígérik magukat és alulteljesítenek. Ám ez sem változtat azon, hogy jó időben voltak jó helyen.

Amerika és Európa eddig kizárólag saját lakossága beoltásával volt elfoglalva, csak a háttérből figyelte – és kritizálta – az orosz és kínai ténykedéseket. Az Egyesült Államok azonban egyre gyorsabban halad a tömeges oltással, s ennek fényében most már hajlandónak mutatkozik esetleg mások (egyelőre csak a szomszéd Kanada és Mexikó) rendelkezésére bocsátani (egyelőre még csak a nála nem engedélyezett) vakcinákat.

Amint az otthoni oltáskampánnyal végzett, a Nyugat a sokszorosan felhalmozott feleslegeivel könnyen lemoshatja Moszkvát és Pekinget a porondról, mind az egyes országoknak címzett szállítmányokkal, mind a multilaterális keretekben jótékonykodással.

Ezzel persze legfeljebb részben feledteti kezdeti távolmaradását, különösen mivel az csak megerősítette a korábbi trendeket. A kialakuló többpólusú világrendben ugyanis az országok zöme számára a Nyugat továbbra is az első, de semmiképp nem – egyre kevésbé nem – az egyetlen tájékozódási pont.

Zűrzavaros Európa

Az EU teljesítménye ebben a kezdeti szakaszban messze a saját várakozásai alatt maradt. Egységben az erő címszóval a tagországok tavaly úgy döntöttek, összevonják a vakcinabeszerzéseket és elosztásokat. Ehhez képest Németország már januárban párhuzamosan, külön bizniszelt a Pfizer/BioNTech-kel, február végére pedig a folyamat lassúságát látva szinte mindenki elkezdett kifelé is kacsintgatni. Ausztria Dániával együtt Izraelhez fordult, mondván „nem akar csak az EU-tól függeni”. Az uniós állampolgárok nehezen emésztik meg, hogy

míg náluk 100 lakos átlag 13 oltásadagot kapott az első három hónapban, addig Izraelben 113, a nemrég kivált Angliában 45, az USA-ban 37, és még a tagjelölt Szerbiában is 32 ugyanez az adat.

S mindeközben még arról is csak pironkodva, komoly önmarcangolások árán döntött Brüsszel, hogy az Unióban gyártott vakcinákból ne mindig engedje más fejlett országokba exportálni azokat a készleteket, amik az EU-nak jártak volna szerződésileg.

A belső kihívásokon túl Európa Moszkvával kapcsolatos megosztottsága is közszemlére került, és ráadásul az amerikai szövetségestől is jött egy hideg zuhany. A Szputnyik V beszerzéséhez vagy be nem szerzéséhez társuló politikai háttérmotivációk miatt ahol oltanak vele, ott az a baj, ahol nem, ott pedig az. A magyar miniszerelnök szerint „nincs keleti és nyugati oltóanyag, csak jó és rossz vakcina”, a lengyel kormány kizárja, hogy orosz oltóanyaghoz folyamodna (kínain viszont gondolkodnak), Merkel kancellár az orosz vakcina esetleges németországi gyártásáról tárgyalt Putyinnal. Az önmagát eredetileg „geopolitikaiként” fémjelező EU Bizottság hányattatásainak tortáján az már csak a hab, hogy a Biden-adminisztráció jelezte: nem engedi, hogy a brit-svéd AstraZeneca cég az Amerikában gyártott, ám ott még nem jóváhagyott vakcinákból pótolja Európa felé tartozásait. Az Unió „a kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon” hozzáállása (mely Washingtonnal ellentétben exportzár bevezetése nélkül remélt gyors és tömeges oltást biztosítani a lakosságnak) az első, kritikus szakaszban mindkét téren vesztett. Ez persze nem jelenti azt, hogy később nem javíthat, vagy éppen ne lehetne szerencséje.

Ki nevet a végén?

Egyik nagy tanulsága a globális járványnak eddig az, hogy elsőkből lehetnek utolsók, utolsókból elsők, végtelen körforgásban. S ez továbbra is igaz, hiszen a vakcinát sem minden mérvadó szakértő tekinti csodamegoldásnak. A francia Tudományos Tanács elnöke Jean-François Delfraissy a Lancet brit szaklapban figyelmeztetett: a lakosság tömeges oltása akár még több problémát, felgyorsuló vírusmutációt gerjeszthet. A rendelkezésre álló vakcinák értékelése is vitatott. Az azonnali mellékhatás összességében elenyésző, esetleges hosszútávú szövődményekről pedig – kellő visszatekintés hiányában – sehol semmit nem tudunk. A hatékonyságról korcsoporttól függően megnyugtató adatok vannak, bár fogalmunk sincs, a védettség meddig tart. És főleg: marad a nagy kérdés, hogy a különböző jövőbeni variánsok ellen melyik mennyire működik majd.

Vagyis oltásügyben minden nagyhatalom csak reméli: ő tett a jó lóra.

Ki azért, mert olyan technológiát választott, ami hetek alatt „aktualizálható”, ki azért, mert a mutációs gócpontra (a tüskefehérjére) koncentrálás helyett teljes, gyengített vírust küld be, ki a lemaradását próbálja azzal fényezni, hogy így legalább akkor rukkol majd elő valamivel (vakcinával vagy gyógyszerrel), amikor már többet tudunk a hatásmechanizmusokról. Egy dolog azonban biztos: a globális versenynek koránt sincs még vége. Erős orosz és kínai kezdés után a Nyugat – gigantikus oltásfeleslegeit nagylelkűen osztogatva – könnyen fordíthat. Azt pedig majd a vírus „dönti el”, hogy utána lesz-e még pár futam.

Az írás a szerző saját szakmai véleményét tartalmazza, s nem feltétlenül tükrözi a Foreign Policy Research Institute, valamint a Portfolio szerkesztőségének álláspontját.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

frankfurt
Koronavírus
belgium_brugge
iskola tábla
bét

Alapblog Soha ilyen jókedv!

Ilyet még nem látott a világ, az Egyesült Államokban olyan ütemben oltanak, hogy a vállalatok beszerzési menedzserei...

Kasza Elliott-tal Tesla

Tegnap élesedett a pár napja berakott eladási megbízásom 780-on, rögtön nyitás után. Majdnem elérte a csatornatetőt...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Elemző/Junior elemző

Elemző/Junior elemző
Online előadás
Minden, amit a kezdéshez tudni érdemes.
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
agm 158 tajvan amerika