izrael palesztina
Globál

Az amerikai elnökök súlyos öröksége: mihez kezd Joe Biden az izraeli-palesztin helyzettel?

Az izraeli-palesztin viszony kérdése mindig is fontos pont volt az amerikai külpolitikában, amely a mai napig megoldatlan. Az utóbbi években Donald Trump kormányzása alatt az amerikai vezetés számos gesztust tett Izrael irányába, amely nem ment szembe ugyan az addigi amerikai politika lényegi elemeivel, de sok tekintetben egyoldalúnak bizonyult. Joe Biden és kormánya eddigi nyilatkozataik alapján egy kiegyensúlyozottabb irányvonalat képviselhetnek a régióban, ezt azonban számos tényező befolyásolhatja, mint például az izraeli és palesztin választások, valamint az Izrael közelmúltbeli nyitási kísérlete az arab világ felé.

A főváros kérdése

Jeruzsálem státusza különösen kényes pont az izraeli-palesztin viszony esetében, mivel mind az iszlám, mind pedig a zsidó vallás szent helyként tartja számon. Ennek megfelelően a város az ENSZ eredeti elképzeléseinek megfelelően corpus separatumként nemzetközi ellenőrzés alá került volna. Ennek ellenére Izrael a kezdetektől fogva saját fővárosaként határozta meg a várost, amelynek nyugati részét tette meg a kormánya székhelyének. Ezen felül 1967-ben, a hatnapos háború során elfoglalták a Jeruzsálem keleti felét is Jordániától.

Az 1993-as oslói egyezmény megkötésekor sem sikerült rendezni a kérdést, mivel mind Izrael, mind pedig a palesztinok fővárosukként tekintenek Jeruzsálemre, mely jelenleg izraeli ellenőrzés alatt áll.

Az Egyesült Államok és a legtöbb ország éppen emiatt Jeruzsálem helyett Tel-Avivban helyezte el nagykövetségét. Ugyan egy 1995-ös amerikai törvény megkívánta, hogy az amerikai követség idővel Jeruzsálembe költözzön, ezt sokáig egyik elnök sem lépte meg a biztonsági kockázatok elkerülése céljából. Ebből a szempontból Donald Trump volt az, aki felkavarta az állóvizet, amikor 2017-ben bejelentette, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálembe helyezi át nagykövetségét, egyúttal pedig elismeri a várost Izrael hivatalos fővárosaként. Emellett bezáratta a washingtoni palesztin képviseletet, valamint a kelet-jeruzsálemi amerikai konzulátust. A döntés nem meglepő módon nagy felháborodást váltott ki a palesztinokból, akik meg is szakították kapcsolatukat a Trump-kormánnyal.

trump jeruzsalem
Donald Trump, kezében a Jeruzsálemet Izrael fővárosaként elismerő rendelettel. Fotó: Chip Somodevilla/Getty Images

Ami az új amerikai vezetést illeti, Joe Biden már jelezte, hogy újra kívánja nyitni a Trump által bezárt képviseleteket, ez azonban nem lesz könnyű feladat. Egy 1987-es törvény ugyanis megtiltja, hogy a palesztinoknak képviselete legyen az Egyesült Államokban. A legtöbb amerikai elnök korábban sikeresen játszotta ki ezt a szabályt, a Trump-kormány azonban megkerülhetetlenné tette a betartását.

Ennek ellenére a Biden-kormány, elődjéhez hasonlóan Jeruzsálemet fogja Izrael fővárosának tekinteni és nem számolja fel az odatelepített nagykövetségét.

Ezt Antony Blinken is megerősítette szenátusi meghallgatása után. A palesztinok természetesen elítélték a vonatkozó kijelentést és arra kérték a Biden-kormányt, hogy ismerje el megszállt területként Kelet-Jeruzsálemet is, Ciszjordániához hasonlóan.

Kétállami megoldás jövője

Az izraeli-palesztin viszony rendezése céljából az amerikai külpolitikát, a főváros kérdése mellett már régóta az úgynevezett kétállami megoldás szorgalmazása határozza meg. Ez lényegében azt jelentené, hogy Ciszjordánia és a Gázai-övezet és Kelet-Jeruzsálem területén létrejönne egy szuverén palesztin állam. A rendezés gyakorlatilag visszaállítaná Izrael 1967 előtti határait, ami viszont nem lenne egyszerű, mivel az utóbbi évek telepítési folyamatai sok tekintetben megváltoztatták a térség etnikai összetételét Izrael javára.

Ezt kölcsönös területcserékkel hidalhatnák át a felek, amelyhez azonban jelenleg hiányzik a konszenzus.

A legutóbbi terveket a kétállami megoldás kapcsán még a Trump-kormány fektette le. Ennek értelmében létrehoztak volna ugyan egy palesztin államot, viszont szinte egész Jeruzsálem, illetve Ciszjordánia területének nagyjából 30%-a izraeli fennhatóság alá került volna. A palesztinok elutasították a tervet, ehelyett pedig egy demilitarizált palesztin állam megalakítására tettek javaslatot, amely magában foglalná Ciszjordániát, a Gázai-övezetet és Kelet-Jeruzsálemet.

izrael terkep
A térség jelenlegi állapota, a szaggatott vonal mentén került feltüntetésre Ciszjordánia és a Gázai övezet.

Azonban éppen ebben az időszakban született meg amerikai közvetítéssel az úgynevezett Ábrahám Egyezmény, amelynek értelmében az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is diplomáciai viszonyt létesítettek Izraellel, illetve ígéretet tettek arra, hogy nagykövetséget nyitnak a zsidó államban, és felfuttatják a gazdasági és politikai együttműködést is. Izrael cserébe vállalta, hogy felfüggeszti a ciszjordániai palesztin területek annektálását. 

A palesztinok erre válaszul arra kérték a résztvevő országokat, hogy ne csatlakozzanak Izrael elismeréséhez, amíg az izraeli-palesztin helyzet nem rendeződik, és Izrael teljes egészében ki nem vonul a megszállt palesztin területekről. A palesztinok ugyanis attól tarthattak, hogy az izraeli közeledés következtében az őket eddig támogató arab országok kifarolnak mögülük és így gyengülni fog a pozíciójuk.

Ami az új amerikai vezetés hozzáállását illeti, Antony Blinken külügyminiszter legutóbbi nyilatkozata alapján az amerikai vezetés továbbra is a kétállami megoldást szorgalmazza, ennek realitása azonban minimum kétséges több okból kifolyólag is:

  • Az Egyesült Államok ugyan elvben régóta támogatja egy palesztin állam létrehozását, eddig azonban az ENSZ-ben egyszer sem járult hozzá ahhoz, hogy Palesztinát önálló államként ismerjék el. Az amerikai álláspont ugyanis az, hogy egy ilyen lépést nem lehet Izrael beleegyezése nélkül megtenni.
  • A palesztinok eddig valamennyi Izrael által felajánlott rendezési lehetőséget elutasították és nem várható, hogy a jövőben kapnának egy eddigieknél kedvezőbb ajánlatot, főleg, ha idővel egyre több arab ország fogja elismerni Izraelt, amely így kevésbé lesz rákényszerítve a palesztinokkal való egyezkedésre.
  • A palesztinok érdekeinek érvényesítését tovább nehezíti, hogy a Gázai-övezet az iszlamista Hamász, míg Ciszjordánia a rivális Fatah által irányított Palesztin Hatóság ellenőrzése alatt áll. A két szervezet pedig élesen szemben áll egymással.

Az izraeli és palesztin segélyezési programok alakulása

Izraelnek gyakorlatilag megalakulása óta az Egyesült Államok a legszorosabb szövetségese, ennek megfelelően a külföldre irányuló amerikai segélyek tekintélyes része érkezett az országba az elmúlt évtizedekben. Ez a segítség utólag visszatekintve alapvetően járult hozzá ahhoz, hogy Izrael fent tudott maradni államként a régióban, mivel számos háborút kellett megvívnia arab szomszédaival.

Fontos megjegyezni, hogy ez a szövetség az Egyesült Államoknak is igen kedvezőnek bizonyult, mivel a hidegháborús időkben az amerikaiak főleg Izraelen keresztül tudták kordában tartani az arab világban gyakran dominánsan megjelenő szovjet befolyást. A hidegháború végeztével is fontos szerepet játszik az ország az Egyesült Államok viszonylatában főleg a terrorellenes háborúban, illetve Irán visszaszorításában.

Ennek megfelelően továbbra is jelentős, főleg katonai jellegű támogatásban részesül Izrael az Egyesült Államok részéről, amely szinte biztos, hogy a Biden-kormány alatt is folytatódni fog.

Jól mutatja ezt, hogy Antony Blinken Gabi Askenázi, izraeli külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése alkalmával is megerősítette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Izrael biztonsága mellett és azon lesz, hogy minden területen erősítse az amerikai-izraeli partneri viszonyt. Egy amerikai jogszabály ki is mondja, hogy az Egyesült Államoknak garantálnia kell Izrael katonai főlényét a régió más országaival szemben, például oly módon, hogy kizárólag őket látják el a legmodernebb amerikai haditechnikával, amelyhez más országoknak nem biztosítanak hozzáférést. Ezért is kavart nagy port a Trump-kormány azon terve, hogy F-35-ös vadászgépeket adjon el az Egyesült Arab Emírségeknek az Ábrahám Egyezmény jegyében. Többen attól tartottak ugyanis, hogy ezzel veszélybe kerülhet az izraeli katonai fölény a régióban. A Biden-kormány be is jelentette, hogy felül fogják vizsgálni az emírségekkel kötött fegyverüzletet a szóban forgó vadászgépek esetében.  

f-35 vadászgép
Egy F-35-ös vadászgép repülés közben. A Trump-kormány ilyen gépeket ígért az Egyesült Arab Emírségeknek. Fotó: George Frey/Getty Images

Az Egyesült Államok azonban a palesztinoknak is nyújtott segélyt az elmúlt évtizedekben, bár ez főleg humanitárius és nem katonai célokat szolgált.

Az így nyújtott támogatás összege 1994 és 2018 között meghaladta az 5 millárd dollárt. Emellett 1950-től kezdve összesen 6 milliárd dollárt juttattak az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezetének. Ezek az adományok azonban természetesen eltörpülnek az Izraelnek biztosított támogatások mellett.

A nagy változás itt is a Trump-kormány alatt következett be, amikor az amerikai vezetés gyakorlatilag minden palesztinokat érintő segélyezési programot leállított. Emellett elfogadásra került egy új jogszabály Anti-Terrorism Clarification Act (ATCA) néven, amely valamennyi amerikai polgárt feljogosított arra, hogy bepereljen egy segélyben részesülő szervezetet, ha azzal kapcsolatban felmerül a háborús tevékenység gyanúja. A perek sorozatától való félelem miatt maga a palesztin vezetés kérte meg végül az Egyesült Államokat a programok leállítására.

Ez a gyakorlat azonban megváltozni látszik a Biden-kormány alatt, annak ellenére, hogy a szóban forgó jogszabályt ők sem tervezik visszavonni. Antony Blinken héten tett bejelentése alapján az amerikai vezetés legalább 235 millió dollár segélyt tervez nyújtani a palesztinoknak.

Ebből 150 milliót humanitárius célokra az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezetén keresztül, 75 millió dollárt gazdasági, 10 millió dollárt pedig fejlesztési segély formájában.

Milyen politika várható az Egyesült Államok részéről a jövőben?

Összességében elmondható, hogy nem várható radikális fordulat a Joe Biden vezette amerikai külpolitikában az izraeli-palesztin kérdés kapcsán, ha történelmi kontextusba helyezve vizsgáljuk az eddig bejelentett intézkedéseket.

Elmozdulás sokkal inkább a Trump-kormány politikájával összehasonlítva figyelhető meg, amely kedvezőbben érintheti a palesztinokat és vélhetően kevésbé lesz egyoldalú, mint az elmúlt években.

Azonban így is több olyan rendelkezés marad érvényben, amelyet az előző vezetés hozott meg, így például Jeruzsálem, mint Izrael hivatalos fővárosaként történő elismerése. Az sem kérdéses, hogy Izrael továbbra is az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese marad a régióban, viszont Antony Blinken múlt heti nyilatkozata alapján az Egyesült Államok igyekszik majd szem előtt tartani azt, hogy az „izraeliek és a palesztinok egyenlő bánásmódban részesüljenek a szabadság, a biztonság a jólét és demokrácia tekintetében”.

Korai lenne azonban azt gondolni, hogy feltétlenül ilyen képet fog festeni az amerikai régiós politika az elkövetkező években például az alábbi tényezőkből kifolyólag:

  • Izraelben például most sajátos helyzet állt elő, melynek következtében nem lenne meglepő, ha Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csak az Egyesült Arab Lista nevű, egy iszlamista mozgalom által dominált arab pártszövetség támogatásával tudna kormányt alakítani. Ellenkező esetben azt kockáztathatja, hogy két éven belül ötödik alkalommal kellene választást kiírni Izraelben.
  • A palesztin területeken 15 évnyi kihagyás után parlamenti választást fognak tartani május 22-én, illetve elnökválasztást július 31-én, amely nagyban meghatározhatja a térség jövőjét.
  • A fentieken túl, amennyiben Izrael a jövőben folytatni kívánja a Trump-kormány alatt megkezdett kapcsolatépítését az arab országokkal, akár az is elképzelhető, hogy további engedményeket lesz kénytelen tenni a palesztinok irányába.

Címlapkép forrása: Paula Bronstein/Getty Images

vakcina oltás oltatás koronavírus
románia
kreml kremlin oroszország moszkva vlagyimir putyin
frankfurt
ausztria koronavírus maszk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megnézzük hogy épül fel, és miként kell értelmezni az általa mutatott értékeket.
románia