joe biden vlagyimir putyin
Globál

Véget ért a Putyin-Biden csúcstalálkozó – Íme az 5 legfontosabb eredmény

Portfolio
Több hónapnyi, sokszor kifejezetten ellenséges hangnemben zajló üzengetés után végre sor került a találkozóra Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közt. Nem meglepő módon nem került sor semmilyen nagy megállapodásra a két szuperhatalom közt, viszont a találkozó kellemes hangnemben telt és mindkét fél jelezte, hogy bizonyos területeken nyitottak az együttműködésre, kompromisszumokra. Ha mást nem is, azt remélhetjük, hogy a bombázókkal, harckocsikkal való üzengetést és gyilkosozást most felváltja a hűvös, de diplomatikus párbeszéd. Íme a Putyin-Biden csúcs 5 legfontosabb eredménye.

Javult a párbeszéd

Bár Donald Trump elnök terminusa alatt sem volt rózsás a viszony Oroszország és Amerika közt, Joe Biden elnök azzal kezdte első hónapjait, hogy lelketlen gyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyin elnököt, bombázókat vezényelt Norvégiába és gazdasági és katonai segítséget ajánlott Ukrajnának.

Oroszország pedig jelentős mennyiségű katonai eszközt vonultatott fel az ukrán határra és az Északi-sarkkörre, az orosz kormány tisztségviselői pedig többször is kijelentették, hogy a Szovjetunió felbomlása óta nem látott mélypontra zuhant az orosz-amerikai viszony és hogy az Egyesült Államok pszichológiai háborút visel Oroszország ellen.

Ehhez képest a tegnap, a Genfben lezajlott Putyin-Biden csúcstalálkozó meglehetősen barátságos és diplomatikus hangnemben zajlott. Biden elnök és Putyin elnök megállapodtak abban, hogy bizonyos kérdéseket illetően nem értenek egyet, viszont vannak olyan területek, ahol Oroszország és az Egyesült Államok együtt tudnak dolgozni.

A találkozó legfontosabb konklúziója talán az volt, hogy Putyin és Biden megállapodtak, hogy kölcsönösen tisztelik egymás és várhatóan ebben a szellemben folytatják a kommunikációt.

Marad a hűvös szkepticizmus

Számos nyugati hírportál rámutat: azért nagyon más hangnemben zajlott az egyeztetés Putyin és Biden közt, mint Putyin és Donald Trump elnök közt. Míg Trump egyfajta kooperációra törekedett például a Business Standard elemzői szerint Oroszországgal, Joe Biden a találkozó után azt mondta Moszkvára, hogy „méltó ellenfél.”

Biden elnök a találkozó során arra kérte Putyin elnököt, hogy tartson be bizonyos „alapvető normákat”, Putyin pedig kiegyensúlyozott és professzionális embernek nevezte Bident, akivel szerinte „egy nyelvet beszélnek.”

Ettől függetlenül a CNN rámutat: semmilyen konkrétum nem született a találkozó során, amely Putyin (vagy éppen Biden) egymás érdekeire káros tevékenységét megváltoztatná.

Egyelőre tehát az egyetlen dolog, ami érdemben változhat, a kommunikáció stílusa lesz a két ország közt, más nem igazán.

Az orosz hackerek kérdése

Az orosz-amerikai viszony romlásnak egyik fő oka az volt az elmúlt években, hogy Oroszországhoz köthető hackerek számos kritikus amerikai infrastruktúrát megtámadtak az elmúlt években, köztük az amerikai választási rendszert, energiaellátó struktúrákat, illetve kormányzati informatikai rendszereket.

Joe Biden a találkozó során ismertetett egy 16 pontból álló listát, melyen az szerepelt, hogy melyek azok a kritikus fontosságú amerikai informatikai rendszerek, melyeknek megtámadása durva megtorlást vonna maga után.

Joe Biden úgy nyilatkozott ezután: az Egyesült Államoknak „jelentős” kiberhadviselési képességei vannak és ezzel Putyin elnök is tisztában van, függetlenül attól, hogy nem tudja, pontosan melyek ezek. Utalt rá viszont, hogy adott esetben kivitelezni tudnának ők is egy olyan támadást Oroszország ellen, amely megbénítja az ország energiaszektorát, amely nagyon jelentős gazdasági károkat okozna.

Putyin persze, ahogy eddig is, most is tagadja, hogy az orosz kormánynak bármi köze lenne az Egyesült Államokat érő kibertámadásokhoz, ezért a nyugati média nem számít arra, hogy érdemi változás történik majd ezen a téren.

Mindettől függetlenül a felek megígérték, hogy konzultációs sorozatot indítanak a kibervédelem kérdéséről, melyben azt fogják vizsgálni, hogy tehetik kölcsönösen biztonságosabbá az internetre kötött kritikus infrastruktúrát – természetesen konkrét roadmapot ebben az esetben sem állítottak fel az elnökök.

Sok mindenben nem sikerült megállapodni

Több vitás kérdés is maradt az Egyesült Államok és Oroszország közt, amelyben egyáltalán nem sikerült megállapodni.

Ukrajna kormánya például már a találkozó előtt figyelmeztette a résztvevőket, hogy teljesen mindegy, miről állapodik meg Biden és Putyin, Ukrajna azt nem fogja betartani. Végül semmiről nem állapodtak meg és arról sem nagyon hallani, hogy pontosan miről folyta az egyeztetés azon kívül, hogy visszaállítanak egy 2019-ben megszűnt kommunikációs csatornát, a Kreml szóvivője viszont egy nappal a találkozó után közölte: Ukrajna NATO-tagsága „vörös vonal” Moszkvának, melynek átlépését Oroszország nem engedheti.

Joe Biden figyelmeztette Vlagyimir Putyint bizonyos emberi jogi normák megsértése miatt is, kivált Alekszej Navalnij ellenzéki politikus bebörtönzése és fogva tartásának körülményei miatt. Az elnök megfenyegetette hivatali partnerét: Amerika megbünteti Oroszországot, ha Alekszej Navalnij meghal fogságban. Putyin erre állítólag azt mondta:

Oroszország semmilyen emberi jogokat nem sért, Amerikának pedig nincs joga másokat kioktatni az emberi jogokról, hiszen náluk a rendőri brutalitás, a rasszizmus és a politikai indíttatású erőszak minden napos történet.

A felek konzultáltak még Fehéroroszországról, Európáról és az iráni atomalkuról is, ezekről a párbeszédekről nem sok konkrétumot tudni.

Visszatérnek a nagykövetek

A diplomáciai helyzet romlásának az egyik leglátványosabb jele az volt, hogy Moszkva visszahívta „konzultációra” amerikai nagykövetét, Anatolij Antonovot, miután Joe Biden gyilkosnak nevezte orosz hivatali partnerét, Antonov azóta nem tért vissza a posztjára. John Sullivant, az Egyesült Államok oroszországi nagykövetét pedig de facto hazaküldte Oroszország az incidens után.

A találkozó hatására Oroszország jelezte: a nagykövetük visszatér az Egyesült Államokba, Amerika pedig visszaküldi Sullivant Moszkvába.

A lépésnek egyébként inkább szimbolikus jelentősége van, akárcsak annak, hogy eddig otthon volt a két nagykövet.

Címlapkép: Denis Balibouse - Pool/Keystone via Getty Images

GettyImages-1211246431 (5)
forintbankjegy10ezershutter-20170816
vakcina koronavírus oltás
maszk tengerpart nyaralás getty stock

Kiszámoló Zöld lakáshitel

Az MNB októbertől úgynevezett zöld lakáshitelt vezet be 200 milliárd forint kerettel, 25 évig fix, maximum 2,5%-os...

Alapblog Hülye voltam

Archívumunkból (2017): Mennyiszer hallottam ezt a szöveget barátoktól, spekiktől, befektetőktől. Egyszerű magyarázat...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Piaci trendek, fordulók azonosítása
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
németország koronavírus