ausztrál tengeralattjáró
Globál

Kína dühöng, de Franciaország is ráncolja a szemöldökét – Mit tudnak a nemzetközi botrányt kiváltó tengeralattjárók?

Portfolio
Ausztrália saját nukleáris meghajtású tengeralattjáró fejlesztési projektet indít brit és amerikai segítséggel, hogy az indiai-csendes-óceáni térségben Kína katonai dominanciáját ellensúlyozzák. Az várható volt, hogy a projekt feldühíti Kínát, viszont Emmanuel Macron francia elnök is csalódott hangnemű közleményt adott ki, amiért a dealből kihagyták az általa vezetett európai országot. Az új, ausztrál tengeralattjárók várhatóan a 2040-es években állnak majd rendszerbe, várhatóan hasonlítani fognak több szempontból is az amerikai Virginia-osztályra és / vagy a brit Astute-osztályra is.

Nukleáris meghajtású tengeralattjárók beszerzéséről kötött megállapodást Ausztrália az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal, de az egyezmény Franciaországot és Kínát is feldühítette.  Franciaország azért rágott be, mert kihagyták őket az egyezményből, Kína pedig a Távol-Keleten élvezett katonai dominanciáját félti.

Franciaország azért is dühös, mert volt egy 40 milliárd dollár értékű megállapodásuk Ausztráliával, melynek fejében a francia Naval Group hagyományos tengeralattjárók fejlesztését vállalta volna az óceániai ország részére. Úgy néz ki, a mostani megállapodás felülírja a franciákkal való együttműködést, melyről a franciák szerint Ausztrália még csak nem is szólt nekik. Az óceániai ország váratlan lépése miatt Macron elnök dühös levelet címzett az amerikai kormány részére:

A hagyományos, dízel-elektromos meghajtású tengeralattjárók helyett Ausztrália most emelte a tétet, legalább nyolc nukleáris meghajtású tengeralattjárót terveznek fejleszteni és megépíteni brit és amerikai segítséggel.

A nukleáris meghajtású tengeralattjárók általában jóval drágábbak és nagyobb méretűek, illetve zajosabbak, mint hagyományos társaik, viszont hatótávolságuk gyakorlatilag végtelen, hiszen nem kell az üzemanyagot rendszeresen újratölteni az eszközben, csak a legénység ellátmány-utánpótlásáról kell gondoskodni. Ezen kívül nincsenek rászorulva arra sem, hogy tengeri bevetés során időközönként a felszínre emelkedjenek, mint a hagyományos tengeralattjárók. A modernebb nukleáris tengeralattjáróknak még periszkópjuk sincs, hanem komplex elektronikus szenzorrendszerekkel segítik a személyzetet a navigációban.

Ausztrália kifejezetten vadász / támadó tengeralattjárók beszerzésében érdekelt. Ezek olyan többcélú eszközök, melyek képesek más tengeralattjárókat, vízi és szárazföldi célpontokat támadni eltérő fegyverrendszerek segítségével, viszont ellentétben a ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárókkal, nem képesek nagy hatótávolságú, adott esetben nukleáris robbanófejjel felszerelt ballisztikus rakéták célba juttatására. Az utóbbi nem is lenne indokolt beszerzés, hiszen Ausztrália sem atomfegyverekkel, sem ballisztikus rakétákkal nem rendelkezik.

A CNN írt egy cikket arról, hogy is nézhetnek majd ki az új, ausztrál tengeralattjárók: ők elsősorban abból indulnak ki, hogy mivel britek és amerikaiak segítik majd a beszerzést és technológia-transzferre is sor kerül, elképzelhető, hogy bizonyos megoldásokat átemelnek majd az amerikai Virginia-osztályból, illetve a brit Astute-osztályból.

A Virginia-osztályú tengeralattjárók építési munkálatai 2000 óta folyamatosan haladnak, 40 év alatt összesen mintegy 66 ilyen tengeralattjárót akar rendszerbe állítani az Egyesült Államok haditengerészete és várhatóan a 2060-as évekig rendszerben maradnak. A legújabb, Block V-ös változat 12 függőleges cirkálórakéta-indítócsővel van ellátva, mellyel elsősorban Tomahawk-rakétákat tudnak célba juttatni akár szárazföldi célpontok ellen is, illetve 4 darab vízszintes, vízi hadviselésre való, 533 milliméteres torpedó-indítócsővel is fel van szerelve. A tengeralattjáró-osztály víz alatti sebességét 25 csomóra taksálják (46 km/h), vízkiszorítása 10 200 tonna.

virginia
A USS Virginia egy gyakorlaton. Fotó: US Navy via Commons

A brit Astute-osztály a Virginia-osztálynál kisebb: 7400-7800 tonna a vízkiszorítása, sebessége viszont nagyobb, 30 csomó (56 km/h). Ezeket a tengeralattjárókat is jellemzően Tomahawk-cirkálórakétákkal szerelik fel, illetve 6 darab 533 milliméteres torpedó-indítócső is megtalálható az eszközön. A Brit Királyi Haditengerészet összesen 14 ilyen tengeralattjárót tervez rendszeresíteni.

astute
A HMS Astute két vontatóhajó közt. Fotó: Johnatan Massey via Commons

Az ausztrál tengeralattjárók fejlesztése, építése és rendszerbe állítása természetesen még évtizedeket vehet igénybe, Scott Morrison miniszterelnök azzal számol, hogy 2040 előtt nem lesznek még kész az új eszközök. Addig haditechnikai területen is jelentős fejlődés várható, melynek kapcsán várhatóan az ausztrál tengeralattjárókban is megjelennek majd olyan innovációk, melyek a mostani brit, illetve amerikai eszközökben még nem lelhetők fel.

Címlapkép: ausztrál Collins-osztályú tengeralattjáró egy gyakorlaton. Ezeket az eszközöket váltja majd fel az új nukleáris meghajtású tengeralattjáró. Fotó: POIS Yuri Ramsey/Australian Defence Force via Getty Images

michal ron, a berne union elnöke
taxisok-koronavirus-jarvany-uzemanyagarak-aremelkedes
jackma
zöld iroda
infláció piac
FrankfurtiTőzsde
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni.
Online előadás
Megnézzük az összes izgalmas befektetési, illetve spekulatív pozícióra vonatkozó lehetőséget.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
mun kim