atacms rakétarendszer
Globál

Rejtélyes robbanások rázták meg Putyin féltve őrzött területét – Titkos csodafegyverhez jutottak az ukránok?

Portfolio
Kedden újabb robbanások rázták meg az orosz haderő által 2014 óta megszállva tartott Krímet, ezúttal egy MLRS-lőszerraktár robbant fel. Alig egy hete egy igencsak hasonló incidens történt, mely során egy katonai repülőtér vált szinte teljesen használhatatlanná. Mind Moszkva, mind pedig Kijev maszatol az ügy kapcsán: Ukrajna nem ismeri el, hogy ők lövik a Krímet, az oroszok pedig próbálják alájátszani a vélt támadások fontosságát. E tényezők miatt több támadás ellenére is mindössze spekulálni lehet arról, hogy mi okozza a robbanásokat a térségben – több lehetséges magyarázat is van.

1. Baleset

Augusztus 9-én több hatalmas robbanás rázta meg a krími Novofedorivka térségében működő Szaki légibázist, az orosz védelmi minisztérium röviddel az incidens után azt nyilatkozta: baleset történt, egy lőszerraktár robbant fel és egy áldozata van az incidensnek. Több orosz forrás is azt állította ekkor, hogy mindössze annyi történt, hogy egy orosz katona rossz helyen dohányzott, melynek következtében magára robbantotta a légibázis egyik lőszerraktárát.

Az első videók alapján már kevésbé tűnt valószínűnek a hivatalos orosz közlés hitelessége, hiszen nem csupán egy, hanem több robbanás is történt a légibázison. Egy lőszerraktár-robbanás esetén persze lehetnek másodlagos robbanások, de másnap kijöttek az első műholdfelvételek, mely alapján világossá vált, hogy egymástól jelentős távolságban történtek a robbanások, és a légibázison állomásoztatott katonai repülőgépek számottevő része megsérült vagy teljesen megsemmisült.

Tovább gyengíti a baleset elméletét, hogy augusztus 15-én egy nagyon hasonló incidens történt a krími Dzsankoj környékén: ezúttal egy rakéta-sorozatvetőket és a hozzájuk tartozó lőszereket tároló lőszerraktár robbant fel. A Kreml ezúttal már nem is próbálta elhitetni a közvéleménnyel, hogy baleset történt, másra gyanakodnak.

2. Különleges erők / szabotázs

Az orosz védelmi minisztérium a keddi robbanás kapcsán azt állította: az MLRS-lőszerraktárban szabotázs történt. Korábban a Szaki légibázisnál történt incidens kapcsán is lehetett ilyen vélekedéseket olvasni, elsősorban az RT hírcsatorna irányából, de meg nem nevezett ukrán tisztségviselő is azt állította a Washington Postnak, hogy ukrán különleges erők hajtották végre a támadást a katonai reptér ellen.

Chuck Pfarrer, amerikai ex-SEAL tag arról értekezett, hogy a műholdfelvételek alapján lehetetlen, hogy különleges egységek szivárogtak be az orosz légitámaszpontra, hiszen több tonna robbanóanyagot kellett volna magukkal vinniük, hogy azokat a robbanás-krátereket eredményezze a munkájuk, melyeket a bázison láthatunk. Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a bázis környékén nem volt nyoma semmilyen behatolásnak és a bázist védő fegyveres erőkkel való összecsapásnak sem.

Ha valóban ukrán különleges erők hajtották végre a támadást, nagyon sok robbanószerrel kellett teljesen észrevétlenül mozogniuk a jól védett katonai reptéren; egy ilyen művelet kivitelezéséhez még a legjobban képzett amerikai különleges csapatok képzettségét is überelő felkészültség lett volna szükséges. Aztán ismét, amikor a szerdai robbantást kivitelezték.

Az is lehet persze, hogy az oroszok soraiban is áruló volt, aki segítette, esetleg egymaga kivitelezte a robbantást, de akkor is furcsa lenne, ha két, egymástól különálló katonai objektum területén történt volna hasonló beszivárgós akció.

3. Titkos (amerikai) fegyver

A legvalószínűbb elmélet az, hogy az ukránok egy olyan, nagy hatótávolságú fegyverrendszerrel hajtották végre a támadást, mellyel hivatalosan nem rendelkeznek.

A legtöbbet keringetett elmélet az, hogy az Egyesült Államok által adományozott, HIMARS-rakétarendszerekhez kapott Ukrajna ATACMS rakétaindítokat, ezekkel a fegyverrendszerekkel ugyanis le tudják küzdeni azt a körülbelül 300 kilométeres távolságot, amely a frontvonalak mögötti csapásméréshez szükséges volt.

Washington hivatalosan tagadja, hogy az ukránok amerikai fegyvert használtak volna, de ettől még nem teljesen kizárható, hogy a Biden-kormány titokban mégis felszerelte az ukránokat az eszközzel. Egy ilyen fegyverrendszer titkolása azért szükséges, mert Moszkva komolya eszkalációs szándékként értelmezné, ha az Egyesült Államok ATACMS-rendszereket adnának az ukránoknak, különösen, ha ezeket olyan területek ellen használnák, melyeket Oroszország sajátjaként tart nyilván. Ettől függetlenül az ilyen rendszerek alkalmazása jelentős előnyhöz juttatná az ukránokat, akik így mélyen a frontvonal mögötti katonai célpontokat tudják támadni.

Volt már olyan korábban is, hogy Washington csak bőven azután közölte, hogy egy fegyvert az ukránoknak adtak, hogy azt már élesben használták: ez a HARM radarelhárító rakéta volt, így elmondható, hogy azért nem kezeli az Egyesült Államok minden esetben tökéletesen kiszámíthatóan és transzparensen az ukránoknak biztosított fegyvertámogatások körét.

Szempont az is, hogy a Pentagon azt közli, hogy „nagy hatótávolságú rakétarendszereket,” vagy HIMARS-eket küldenek Ukrajnának, abba a körbe sok minden belefér, hiszen a HIMARS maga az alapplatform neve, amely GMLRS és ATACMS rakétaindítókkal egyaránt fel lehet szerelve. Hivatalos közleményeiben Washington csak HIMARS-ekről nyilatkozik, nem részletezi, hogy melyik rakétakonténert adják hozzá az ukránoknak.

Az ATACMS-ek mellett lehet olvasni arról is, hogy az ukránok valamelyik volt kommunista ország által titokban felajánlott OTR-23 Oka vagy régebbi, a NATO által csak „Scud” gyűjtőnéven emlegetett nagy hatótávolságú rakétarendszert használtak a Krím elleni támadás során. Többek közt ugyanis Bulgária, Szlovákia, Csehország és az NDK is rendelkezett ilyen rendszerekkel. Ez nem teljesen kizárható, de nem is túl valószínű, hiszen az orosz légvédelemnek lett volna lehetősége időben detektálni és elfogni ezeknek a mára elavulttá vált rakétarendszereknek a rakétáit.

Az is lehet, hogy Ukrajna egy korábban nem ismert, saját fejlesztésű rakétatípust használt. A Moszkva rakétás cirkáló ellen is sikeresen kivitelezett Ukrajna támadást saját fejlesztésű Neptun-cirkálórakétákkal: ekkor is teljesen észrevétlenül lőtték meg a hajót a Fekete-tengeren, amely el is süllyedt. Ez az elmélet azért kevésbé valószínű, mert Ukrajna hadiipari képességeit szinte teljesen megsemmisítették az oroszok a háború kezdete óta, ha pedig a háború előtt fejlesztették a fegyvert, akkor valószínűleg alkalmazták volna már korábban, nem vártak volna vele a hatodik hónapig.

Ami gyengíti a „titkos nagy hatótávolságú rakétarendszer” elméletét az, hogy bár számos felvétel kikerült mind a Novofedorivka, mind a Dzsankoj térségében történt támadásokról, egyiken sem lehet látni egyértelműen becsapódó rakétákat. Ezt persze számos tényező magyarázhatja, köztük a rakéták nagy sebessége, a felvételek rossz minősége és az is, hogy a felvételek rendre az első néhány becsapódás után, messziről készülnek. Mindenesetre, bár valószínű elmélet a rakétatámadás, épp a fenti tényezők miatt közel sem biztosra vehető ez az elmélet.

Címlapkép: ATACMS-rendszerek Dél-Koreában egy hadgyakorlaton. Forrás: South Korean Defense Ministry via Getty Images

új építésű lakás
repulo_legitarsasag_repter_kifutopalya
orosz finn határ háború
lng gáz tartályhajó

RSM Blog Adó extrákkal

Bár a kormányzati törekvések korábban az adminisztráció egyszerűsítése felé mutattak, a külső és belső gazdasági...

2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Credit and Trade Finance Manager

Credit and Trade Finance Manager

CDD Manager

CDD Manager
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Népszavazás Luhanszk