2023-ban kerül az Országgyűlés elé Finnország és Svédország NATO-csatlakozása?
Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, és a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni, mondta Orbán Viktor - írta a szlovákiai Napunk.sk.
Arra kértem Orbán miniszterelnök urat, hogy a lehető leghamarabb ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását
- mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a visegrádi csoport vezetőinek kassai találkozóját követő sajtótájékoztatón.
Ígéretet kaptam arra, hogy az új év első parlamenti ülésén, tehát alig több mint egy hónapon belül megtörténik a ratifikáció
- jelentette ki.
Ez azért is érdekes, mert az elmúlt évek gyakorlata alapján az év első országgyűlési ülésére február elején vagy közepén szokott sor kerülni.
Nem erről volt szó
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az október 22-i Kormányinfón úgy nyilatkozott, a Parlament még a december közepén véget érő őszi ülésszakában tárgyalhat a finn és a svéd NATO-csatlakozás megszavazásáról.
A két ország NATO-csatlakozásának ratifikációs kérdése a november 9-i Kormányinfón is többször előkerült. Gulyás Gergely ezen az eseményen úgy fogalmazott, hogy a kormány szándéka világos az ügyben: még ebben az ülésszakban akarnak dönteni erről.
Ezután arról lehetett hallani, hogy a magyar helyreállítási programról szóló döntés másnapjára, december 7-én - az őszi ülésszak legutolsó napjára - tolhatja a magyar kormány a svéd és finn NATO-csatlakozás parlamenti ratifikációját.
Mi állhat a fordulat mögött?
Orbán Viktor friss, NATO-bővítést érintő kijelentésének időzítése nem véletlen. Egyes megfigyelők már korábban úgy vélekedtek, hogy Magyarország ebben az ügyben azért húzza az időt (vagyis tolja egyre későbbre a parlamenti szavazást), hogy legyen egy ütőkártya a kezében, amit előhúzhat annak érdekében, hogy az EU-val folytatott tárgyalások az uniós források ügyében jól alakuljanak. A legfrisseb fejlemények ugyanakkor abba az irányba mutatnak, hogy nem alakulnak kedvezően a tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A pénz egy részét befagyasztják és további reformokat vár el Brüsszel a kifizetésért. Az Európai Bizottság azt fogja javasolni majd az Európai Tanácsnak, hogy ne engedjék ki Magyarországot a jogállamisági eljárás alól.
Ahogyan arról beszámoltunk, nagy többséggel, 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön az Európai Parlament azt a szigorú határozatot, ami szerint nem elégséges a magyar kormány által vállalt 17 féle korrupcióellenes és közbeszerzési lépés teljesítése még akkor sem, ha azokat maradéktalanul végrehajtaná a kormány. Ezért az EP kemény hozzáállásra szólította fel az Európai Bizottságot, illetve a tagállamokat tömörítő Tanácsot a magyar jogállamisági helyzet, illetve a helyreállítási program kezelésére.
Címlapkép: Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar, Petr Fiala cseh, Eduard Heger szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (b-j) a visegrádi országok (V4) miniszterelnökeinek kassai csúcstalálkozóján 2022. november 24-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
