chatgpt-chatgpt-2023-chatgpt-professional-chatgpt-hasznalata-chatgpt-ara-chatgpt-fizetos-chatgpt-ingyenes-chatgpt-openai-mesterseges-intelligencia-artificial-intelligence-mi-ai-chatgpt-openai
Globál

ChatGPT: minden, amit tudnod kell a forradalmi őrületről

Portfolio
Bár természetesen messze nem tökéletes, egyre sokkolóbb hírek jelennek meg a ChatGPT-ről, az OpenAI mesterséges intelligenciával ellátott chatbotjáról. A ChatGPT képes többek között verset írni és programozni, emellett több tudományos és elvont témában is leteszteltük, mit válaszol a nagyméretű nyelvi modell. Most összeszedtük a ChatGPT-vel kapcsolatos legfőbb tudnivalókat, amelyekkel képbe kerülhetsz.

Aki kimarad, lemarad! Hogyan szerezz versenyelőnyt a mesterséges intelligencia használatával? Erről is szó lesz a Portfolio május 3-ai Digital Transformation konferenciáján!

Mi az a ChatGPT?

2022. november végén vált elérhetővé az OpenAI mesterséges intelligenciával megtámogatott nyelvi modellje, a nem kereskedelmi célra ingyenes ChatGPT 3.5, amely forradalmi áttörést jelent, hiszen a chatbot az egyszerűbb kérdések megválaszolása mellett olyan komplexebb feladatokat is teljesít, mint a versírás, illetve a programozás.

Mire lehet használni a ChatGPT-t?

A mesterséges intelligencia legnagyobb előnye, hogy szinte másodpercek alatt képes komplex fogalmakat értelmezni, és azokat közérthető módon írásban közölni. Emellett számos képességgel bír, például segít felfedezni a hibákat egy programkódban, de kreatívabb feladatokat is rá lehet bízni. 

Mik a ChatGPT gyengeségei?

A ChatGPT sokszor ad vissza elsőre igaznak tűnő, ám tényszerűen hamis vagy képtelen állításokat. Ennek több oka is lehet, például az, hogy a modell betanításkor még nem volt elérhető a keresett információ, a chatbotnak ugyanis nincs aktív kapcsolata az internettel. 

A chatbotot az internetről származó adatbázisokon tanítottak be, így minden óvatosság ellenére könnyen fel tudja venni az ott uralkodó sztereotípiákat, részrehajlásokat. Ez abból derül ki, hogy néha általánosító megjegyzésekkel, közszájon forgó viccekkel válaszol bizonyos kérdésekre. A modell általában visszautasít bizonyos kockázatosnak ítélt kéréseket, de még így is előfordul, hogy káros utasításokat ad, vagy elfogultan válaszol egyes kérdésekre.

Hogyan képezték a ChatGPT-t?

A GPT 3.5-öt az Microsoft Azure AI szuperszámítógépes infrastruktúráján képezték ki. A nyelvi modell optimalizálásához egy emberi visszajelzéseken alapuló megerősítő tanulási módszert, vagyis az RLHF-et (reinforcement learning from human feedback) alkalmazták.

A modellt az internetről származó szöveges adatbázis-gyűjtemény segítségével képezték ki. Ez egy hatalmas, különböző cikkekből, könyvekből, Wikipédia oldalakból, és egyéb internetes írásokból álló terjedelmes adatbázist jelent.

Ki áll a ChatGPT-projekt mögött?

A sokrétű és meglepően „okos” MI mögött egy, a Szilícium-völgy legnagyobb neveivel fémjelzett, részben nonprofit szervezet áll. Az OpenAI nevű cég azzal a küldetéssel indult, hogy egy nyílt, emberi léptékű mesterséges intelligenciát hozzon létre, amely „mindenkinek a hasznára válik majd”.  

Az induláskor többek között olyan nevek szálltak be a projektbe, mint Elon Musk, Sam Altman, és Peter Thiel, akik a többi befektetővel együtt 1 milliárd dollárt gyűjtöttek össze a mesterséges intelligencia fejlesztésére. Musk 2018-ban otthagyta az OpenAI igazgatótanácsát, elmondása szerint azért, hogy elkerüljék az érdekek ütközését, amelyre a Tesla saját fejlesztésű mesterséges intelligenciája szolgáltatott volna okot.

Musk támogatóként továbbra is a cég mögött maradt, még akkor is, amikor a cég nonprofit társaságból részben profitorientált, korlátozott nyereségű társasággá vált. Az új struktúrában az OpenAI befektetői az eredeti befektetésük 100-szorosát kereshetik csak meg, de ezen felül semmit. 2019-ben a Microsoft is beszállt a projektbe 1 milliárd dollárral, akinek már nagyon kellett egy jól működő MI, hiszen versenytársának, a Google-nek ekkor már a birtokában volt a DeepMind, mesterséges intelligenciára szakosodott startup.

A struktúraváltással azonban valami megváltozott a cégnél, és sokak szerint letért arról az útról, amelyet az induláskor kijelölt magának. Az MIT Technology Review egy vizsgálati anyagot tett közzé az OpenAI működéséről, amelyben arra jutottak, hogy a cégnél tapasztalt „titkolózás kultúrája” ellentétes a nonprofit szervezet átláthatóság iránti állítólagos elkötelezettségével. A vizsgálati anyagra Musk is reagált a Twitteren:

Az OpenAI nyílt forráskódú és nonprofit szervezetként indult. Ezek közül már egyik sem igaz.

A ChatGPT költségei

Az OpenAI szerint a ChatGPT működési költsége napi 100 ezer dollár, amely havonta körülbelül 3 millió dollárt tesz ki. 

A ChatGPT ingyenes verziója után jön a fizetős ChatGPT? Itt a ChatGPT Professional

Ahogyan korábban már megírtuk, érkezik a ChatGPT fizetős változata is, amely a ChatGPT Professional nevet fogja viselni.

A friss hírek szerint az OpenAI már el is elindította népszerű chatbotjának, a ChatGPT-nek előfizetős verzióját. A ChatGPT Professional, 42 dollár lesz havonta, és az ingyenes verzióhoz képest jobb teljesítményt, valamint elsőbbségi hozzáférést ígér az új funkciókhoz.

A ChatGPT frissített, de még kísérleti változata megnövekedett forgalom esetén is elérhető marad, megszűnnek a blackoutok, gyorsabban válaszol és az API-hozzáférések korlátja is növekszik. A Professional csomag pontos árazása és funkciói a felhasználó igényei és az OpenAI-al kötött egyedi megállapodás értelmében változhatnak.

A szolgáltatás még nem teljesen nyilvános, egyelőre a felhasználók egy válogatott csoportja éri csak el, azok, akik korábban feliratkoztak Discordon meghirdetett várólistára.

Hány felhasználója van a ChatGPT-nek?

A ChatGPT-nek a SimilarWeb információi szerint összesen 75 millió havi aktív felhasználója van, így ha csak 10 százalékuk regisztrál a prémium szolgáltatásra, az az első évben 3,46 milliárd dollár bevételt jelent a cég számára. Ez évente 2 milliárd dolláros nyereséget eredményezhet, ha az árrés 60 százalék lesz.

Egyre több munkahelyen jelenik meg a ChatGPT

A Glassdor érdekeltségében lévő Fishbowl nevű közösségi platform 4500 szakembert kérdezett meg, akiknek a 30%-a válaszolta, hogy már használta az OpenAI ChatGPT-jét a munkájához. A válaszadók közül többen olyan cégeknél dolgoznak, mint az Amazon, a Bank of America, a JPMorgan, a Google, a Twitter és a Meta.

A marketingszakemberek különösen kedvelik az eszközt: 37%-uk mondta, hogy használt már mesterséges intelligenciát a munkahelyén. A technológiai dolgozók nem sokkal maradtak le, közülük 35% használta már a chatbotot. Őket követik tanácsadók 30%-kal. Sokan használják a technológiát e-mailek megfogalmazására, ötletek generálására, kódrészletek írására és hibaelhárítására, valamint kutatási vagy tárgyalási jegyzetek összefoglalására. 

A vezérigazgatók is használják a ChatGPT-t az ötleteléshez és az e-mailek megírásához.

Aki nem használja, az rövidesen komoly hátrányba kerül. Rövidesen, úgy értem nagyon hamar

- nyilatkozta Jeff Maggioncalda, a Coursera online tanulási platform vezérigazgatója a CNN-nek.

A ChatGPT Microsofttal való kapcsolata - Jön a ChatGPT Bingbe való beépítése?

Szintén beszámoltunk arról, hogy a Microsoft tárgyalásokat folytat arról, hogy akár 10 milliárd dollárt is befektessen az OpenAI-ba.

A Microsoft - amely 2019-ben már 1 milliárd dollárt fektetett az OpenAI-ba - több év alatt fektetné be a szóban forgó újabb hatalmas, 10 milliárd dolláros összeget, bár a végleges feltételek változhatnak - mondták az ügyet ismerős források. A két vállalat már hónapok óta tárgyal az üzletről - tették hozzá. A Microsoft a befektetéstől állítólag azt reméli, hogy a Microsoft saját keresőmotorjába, a Bingbe is beépítené az OpenAI chatbotját, így okosabbá téve a Binget.

A Semafor hírügynökség korábban arról számolt be a tárgyalásokat ismerő forrásokra hivatkozva, hogy a lehetséges befektetésbe más kockázati cégeket is bevonnának, és az OpenAI értékét 29 milliárd dollár körülre becsülik. A befektetőknek küldött dokumentumok 2022 végét tűzték ki célul az ügylet lezárására. A Microsoft és az OpenAI képviselői nem kívántak nyilatkozni az ügyben.

A ChatGPT Google-re gyakorolt hatása

Az OpenAI és a ChatGPT sikerére a riválisok is felkapták a fejüket, a Google hamarosan elindíthatja az ChatGPT kihívójának szánt Sparrow nevű mesterséges intelligencia béta verzióját.

A ChatGPT november végi indulása óta letarolta az internetet, és kevesebb mint egy hét alatt egymillió felhasználót szerzett. Az emberi beszélgetést imitáló chatbot egyesek szerint a Google keresőszolgáltatásának is kihívójává válhat. A chatbot képes egy emberhez hasonló módon válaszolni a neki feltett kérdésekre, beszélgetést folytatni és válaszolni a további kérdésekre, ellentétben a Google-keresés által kiadott linkek halmazával.

A Google-nek megvannak a képességei, hogy méltó kihívót állítson a jelenleg óriási népszerűségnek örvendő, és különleges képességekkel rendelkező ChatGPT-vel szemben. A cég már a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI-t megelőzve is fejlesztett olyan nyelvi modelleket, amelyekkel értelmes dialógusokat lehetett folytatni: ilyen volt a LaMBDA és a Flamingo. Sőt a cég már 2020-ban rendelkezett egy olyan chatbottal, amely hiteles válaszokat adott a felhasználóknak, ez volt a Meena.

A kutatások egy jelentős részéből még nem lett termék, a Google szerint ennek elsősorban biztonsági okai vannak.  A ChatGPT és a Microsoft fokozott érdeklődése a projekt felé azonban nyomást gyakorol a Google-re.

A Google mesterséges intelligencia fejlesztéseiért a Deepmind nevű startup felel. A cég alapítója és vezérigazgatója, Demis Hassabis nemrég azt nyilatkozta a Time-nak, hogy a Sparrow még ebben az évben elindulhat béta verzióban. Ez azért figyelemre méltó, mert a Deepmind eddig inkább egyfajta AI-kutatóintézetként működött, olyan technológiákat fejlesztve, amelyeket a Google aztán a fogyasztóknak szánt termékekbe integrált.

A Deepmind még 2022 szeptemberében mutatta be a Sparrow-t, amelyet a ChatGPT-hez hasonlóan szintén emberi visszajelzésekkel képezték ki, ami a Deepmind szerint segítőkészebbé, pontosabbá és ártalmatlanabbá teszi a szoftvert.

EMELLETT A SPARROW A GOOGLE-ON KERESZTÜL HOZZÁFÉR AZ INTERNETHEZ IS, ÍGY NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓT IS BE TUD ÉPÍTENI A VÁLASZAIBA.

A Time szerint a tervezett béta chatbot forrásokkal is el fogja látni a válaszait.

A Sparrow a Deepmind Chinchilla nevű nyelvi modelljén alapul, amely kevesebb paraméterrel rendelkezik, mint az OpenAI nyelvi modelljei - de rengeteg adat felhasználásával lett betanítva. A 2022 áprilisában bemutatott nyelvi modell a nyelvi tesztek során felülmúlta a GPT-3-at, a modell akkori verzióját (a ChatGPT a 3.5-os verzión fut).

A ChatGPT még a tudósokat is összezavarja, de még nem kell félteni a munkahelyeket

Publikált tudományos cikkek valódi összefoglalóit, illetve a ChatGPT által generált absztraktokat helyezték egy kutatás során tudósok elé, hogy megvizsgálják, képesek-e megkülönböztetni azokat egymástól, képesek-e felismerni a "hamis", mesterséges intelligencia által elkészített kivonatokat. Az eredmény letaglózó volt, a tudósok az esetek nagyjából harmadában tévedtek.

Míg egyesek szerint "szörnyű következményei" lehetnek annak, hogy a ChatGPT hihető tudományos absztraktokat ír, addig mások szerint a kihívásokra adott megoldásoknak nem magára a chatbotra kell összpontosítaniuk. A kutatásról szóló tanulmány szerzői azt javasolják, hogy a tudományos közlések esetében olyan irányelveket kell bevezetni, amelyek kizárják a mesterséges intelligencia által generált szövegek használatát.

Megjelent azonban egy olyan hír is, miszerint a CNET amerikai portál felülvizsgálja a mesterséges intelligencia által írt cikkeit, miután kiderült súlyosan félretájékoztatja az olvasóközönséget.  Az online kiadvány nemrégiben elismerte, hogy november óta mintegy 75 mesterséges intelligenciával írt cikket tett közzé, amelyeket nem ellenőrzött megfelelően. A CNET mostani esete rávilágít a mesterséges intelligencia korlátaira, ami továbbra is nélkülözhetetlenné teszi az emberi közreműködést.

A ChatGPT-hez hasonló modellek hírhedten hajlamosak arra, hogy elfogult, káros és tényszerűen helytelen tartalmakat kreáljanak. Remekül tudnak olyan szöveget generálni, amely úgy olvasható, mintha ember írta volna. De nincs valódi megértésük arról, hogy mit generálnak, és ugyanolyan nagy magabiztossággal állítanak tényeket és valótlanságokat egyaránt

- írták CNET főszerkesztője, Connie Guglielmo egy másik cikkben, amiben az OpenAi kirobbanó érdeklődést övező termékéről, a ChatGPT-ről írt.

A ChatGPT vizsgázik

Az Ansible Health nevű kaliforniai egészségügyi szolgáltatónak a ChatGPT olyan feladatokban nyújt segítséget, mint a fizetési felszólítások megfogalmazása vagy a szakzsargonban bővelkedő orvosi leletek leegyszerűsítése a betegeknek. Egy december végén közzétett tanulmányban (amelynek szerzői között az Ansible kutatói mellett a ChatGPT is fel van tüntetve) azt írták, hogy a cég orvosai 33 százalékos csökkenésről számoltak be „a dokumentáció és a közvetett betegellátási feladatok elvégzéséhez szükséges idő tekintetében”.

Már ez is nagy teljesítmény a ChatGPT-től, ám a mesterséges intelligencia elképesztő képességei itt messze nem állnak meg: az AI chatrobot a decemberben publikált tanulmány szerint sikerrel teljesítette az amerikai orvosi szakvizsga (USMLE) rövidített változatát.

Ez az a háromlépcsős vizsga, amelyen mindenkinek át kell mennie, aki orvosi engedélyt kíván szerezni az Egyesült Államokban, és a három teszt közül az elsőt általában másodéves orvostanhallgatók, a másodikat negyedévesek, a harmadikat pedig a posztgraduális képzés első évén túljutott orvosok teszik le.

A ChatGPT külön felkészítés nélkül, néhány perc alatt túlesett a feladaton. Miután megbizonyosodtak arról, hogy a tesztfeladatok nem képezték a ChatGPT betanításához alkalmazott szöveghalmaz részét, a kutatók a korábbi évek vizsgakérdéseit tették fel a botnak (a feleletválasztós kérdésektől az esszéírásig), majd a válaszokat két orvosi vizsgabiztossal is kiértékeltették, egymástól függetlenül.

A CHATGPT MINDHÁROM VIZSGÁN ELÉRTE VAGY MEGKÖZELÍTETTE A TELJESÍTÉSI KÜSZÖBÉRTÉKET, MINDENFÉLE SPECIÁLIS KÉPZÉS VAGY MEGERŐSÍTÉS NÉLKÜL

– írják a kutatók a szakmai lektorálás előtt álló tanulmányban. A ChatGPT a három vizsga mindegyikén 50-60 százalék környékén teljesített, amit azért nem lehet pontosabban számszerűsíteni, mert több kérdésnél problémát okozott az a beépített funkció, miszerint a ChatGPT nem adhat orvosi tanácsokat, így az érintett feladatokat nem tudták beszámítani. A vizsgákon 60 százalékos eredménytől lehet átmenni, ahogy a tanulmányban fogalmaznak ez azt jelenti:

a ChatGPT már kényelmesen a teljesítési tartományon belül van.

A ChatGPT iskolai betiltása

A chatbot lehetséges felhasználási területeknél pedig felmerült, hogy az ügyfélszolgálati, a szoftverfejlesztési és az akadémiai kutatómunka mellett az oktatásban is hasznos lehet, ám a plagizálásra előbb utóbb megoldást kell majd találni.

Az Egyesült Államok legnagyobb iskolarendszerét működtető New York-i oktatási hivatal nemrég úgy döntött, a legegyszerűbb megoldást választja: betiltotta a ChatGPT-t az oktatási intézményeiben. A hivatal azt írta a közleményében, hogy a ChatGPT-hez való hozzáférést a "diákok tanulására gyakorolt negatív hatások, valamint a tartalom biztonságával és pontosságával kapcsolatos aggodalmak" miatt blokkolták.

A hivatalnak tehát tartalmi kifogásai is voltak a válaszokkal, mivel a chatbot válaszai – annak ellenére, hogy rendkívül meggyőzően adja elő őket – néha tényszerű tévedéseket tartalmaznak. A hivatal szerint ráadásul az eszköz

NEM FEJLESZTI A KRITIKUS GONDOLKODÁST ÉS A PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉSZSÉGEKET, AMELYEK "ELENGEDHETETLENEK" A TANULMÁNYI ÉS AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ SIKERHEZ.

A hivatal közölte, hogy az iskolák továbbra is kaphatnak hozzáférést a programhoz, ha ezt külön kérvényezik.

A ChatGPT betegségek ellen való használata

A Drexel Egyetem kutató szerint az OpenAI GPT-3 algoritmusa a spontán beszédben olyan nyomokat képes felismerni, amelyek az esetek 80%-ában előre tudják jelezni a demencia kora szakaszának megjelenését.

A PLOS Digital Health című folyóiratban közzétett Drexel-tanulmány a legújabb azoknak a vizsgálatoknak a sorában, amelyek a természetes nyelvi feldolgozó eszközök által nyújtott lehetőségeket vizsgálják az Alzheimer-kór korai felismerésében és előrejelzésében. A tanulmány a közelmúltban végzett kutatásokra épül, amelyek szerint a nyelvi zavarok a neurodegeneratív betegségek első jelei lehetnek.

Az Alzheimer-kór diagnosztizálására szolgáló szokásos eljárás részeként ma általában a beteg kórtörténetének alapos áttekintése, valamint fizikai és neurológiai vizsgálatok és tesztek sorozata zajlik. Bár a betegségre még mindig nincs gyógymód, a korai felismerés lehetőséget nyújt a hatékony kezelésre.

A kutatók olyan szoftvereket használnak, amelyek észrevesznek olyan finom jeleket, mint a tétovázás, a nyelvtani és kiejtési hibák, valamint a szavak jelentésének elfelejtése. Ez tulajdonképpen egy gyorsteszt, amellyel el lehet dönteni, hogy a betegnek alá kell-e vetnie magát egy teljes körű vizsgálatnak vagy sem. A nyelvi zavarok a demens betegek 60-80%-át érintik.

A ChatGPT internetre való hatása

Az olyan generatív mesterséges intelligencia szoftverek, mint az OpenAI ChatGPT-je, teljesen átalakíthatják a digitális tartalomfejlesztési módszereket – nyilatkozta Nina Schick, mesterséges intelligencia-szakértő.

A szakértő szerint 2025-re eljuthatunk odáig, hogy az online tartalmak 90 százalékát AI állítja majd elő, amennyiben a technológia a jelenlegi, exponenciális ütemben fejlődik tovább. Schick a ChatGPT-t emelte ki, amely egyre több platformon és alkalmazásban fog megjelenni.

Schick szerint érthető, hogy most a ChatGPT – ahogy az korábban a szintén OpenAI által fejlesztett Dall-E-val is történt – uralja felhasználók tömegeinek fantáziáját, de néhány hónapon belül csak egy eszközként fognak rá tekinteni. A szakértő szerint fontos megérteni, mit is jelent pontosan a generatív AI. 

A szakember arra számít, hogy hamarosan egyre több techcég ugrik fel a generatív-AI szekérre, és nemsokára ChatGPT-szerű botokkal találkozhatunk szinte minden általunk használta alkalmazásban. A ChaGPT felbukkanásakor sokan hangoztatták, hogy a Google keresőmotorjának leáldozott, ám Shick szerint erről szó sincs, a techóriás inkább be fog szállni a versenybe saját fejlesztésű mesterséges intelligenciával.

Érdemes vigyázni: hamis ChatGPT hasonmások jelentek meg

Több ChatGPT hasonmás jelent meg a Google Play Store-ban, amelyekkel azonban nem egy mindentudó chatbotot telepítünk a telefonunkra, hanem valószínűleg valamilyen kártevőt vagy egy olyan alkalmazást, amely a fizetési adatainkra vadászik.

A ChatGPT tesztelése

Az elmúlt időszakban folyamatosan beszámoltunk az OpenAI által fejlesztett, forradalmi ChatGPT-vel kapcsolatos hírekről; emellett pedig leteszteltük, miket válaszol olyan tudományos jellegű társadalmi-gazdasági émákban, mint a klímaváltozás, a népességfogyás hatásai, vagy hogy milyen tényezők jelenhetnek veszélyt a civilizációra, illetve olyan elvont kérdésekben, mint az élet értelme.

Aki kimarad, lemarad! Hogyan szerezz versenyelőnyt a mesterséges intelligencia használatával? Erről is szó lesz a Portfolio május 3-ai Digital Transformation konferenciáján!

Címlapkép forrása: Getty Images

Budanov ukrán haderő
eurhuf euró forint
nyugdíj nyugdíjas magyar
magánklinika magánegészségügy koronavírus
lidl hús eladás
Díjmentes online előadás
Megmutatjuk hogyan tudsz kezdőként a forinttal kereskedni.
Díjmentes online előadás
Mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Senior Privát Bankár (Miskolc)

Senior Privát Bankár (Miskolc)
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
ukrán-katona-önkéntes-bahmut-háború